Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-16 / 75. szám

Ära 1 dinár BAOSMECYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Subotica, csütörtök 1922 március 16 75. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár eirvedévre 90* —diné SZERKESZTŐSEI!: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 TM Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) A béke tiíja Március nemcsak a forradalmak tavasza, hanem az impulzusok termő ideje is. Amíg parlamentek bizott­ságaiban, szakértői értekezleteke és haditanácsokon köszörűi k élesre az érvek fegyvereit, hogy a béke• konferenciákon minél biztosabban sebezhessék halálra egymást a világ urai, addig Párisban, nem Briand­­nak, Clemenceaunak és Potncaré­­nak, de az egész emberiségnek Pá­­risában az Emberi J gok Ligája és az Uj Haza képviselői azon tana­kodnak, hogy a gondolat és érte­lem hatalmával hozzák azt helyre, amit a szenvedély és a fegyvei olyan haialos jóvátehefetlenséggel elkontárkodott, A német-francia béke problémáját ki akarják venni a gyű­­fölkedés miazmájából, ki akarják venni a véreskezü katonák és vé­­reslelkü diplomaták kezéből s azon tanakodnak, hogy a francia és né­met demokráciához közös felhívás­sal fordulnak a kiengesztelődés elő­készítése és vaióra váltása • rdeké­­ben. Ez a manifeszíum hitük sze­rint az európai szolidaritás ujjáéb» fedésének első nyilvános dokumen­tuma lesz. Ennek az európai szolidaritásnak vigasztaló jeiei voltak a háború előtt és — sit venia verbo —. a háború alatt is. Amikor Észak- Franciaországban beomlott egy ■ zén­­bánya és másfélezer francia bányász! temetett be, — akkor volt a legéle­sebb az algezirasi konfliktus Német­ország és Franciaország közi — a németországi bányákból elindultak a német munkások segédkezet nyúj­tani szerencsétlenül járt embertest* véreiknek. Még a háború alatt is észleltünk jelenségeket, amik azt hi­tették el velünk, hogy a lövészár­kok által széttört emberi szolidari­tást az emberi léiek regeneráló ereje újra összeforrasztja, ahogy behantolhatják a lövesíárkokat. Mintha a kard és a puska együtt járr volna valami középkori lova­giassággal, mintha a mezítelen öl­döklést az ellenség megbecsülésé nek nemesen iveit gesztusával kel­lett volna enyhíteni, — az összeha sonlitás azt mutálj?, hogy a hábo­­rubkn szemben állt ellenségek kö­zött az emberi összetartozandóság érzése sokkal erősebb volt, mint a háború után kezet szorító bará­tokban. A franciák közül o!yan nevek Ana­tole France, Seinbat és Buisson, né­metek közül Einstein, Kautsky, Bern­stein fordulnak most népeikhez, ho y a két sz nvedő nép - mert a nép min dig legyőzött és a legyőzött mindig ?z- nvedő — találja meg végre egy­másfelé kinyújtó kezét. A szenvedés kínja kiégetiietíe már lelkűkből » bosszúra ostorozó revansot, a szé­gyen tobzódását és a győzelem nv hó beteljesülésének erősza olását. Ez a kézfogás csak a kölcsönös ngedmények és az egymáshoz való őszinte közeledés akarása mellett pecsételheti meg békeszándékuk-t. Németországnak nemcsak jogi köte lezettséget kell vállalnia, — ezt a békeszerződés aláírásával már el­vállalta — hanem erkölcsit is, hogy a háborús károkat helyreál itja. A mit német katona elpusztított, azt 3z egyenruháját 1 vető német munkás­nak kell helyreállítani. Amig üszkös f dak meredeznek az ég felé Észak Franciaországban, addig nvndig lesz gyűlölködést és bosszút felkorbá­csoló föl kiátló jele a megtorló szán­déknak. Hajtsák együtt végre a le­szerelést. Németország szereljen le, de szereljen le Franciaország is. A kinél rtvolver van, hamarabb köt bele embertársába. Föl fegyverkezett ország köunyebben zavarja meg a békét, mert kívánságai mohóbbak és hangja követ löbb. A tényleges A képviselők nagyrésze nem tar­tózkodik jelenleg Beogradb’n, mi­után a szkupstina csak 20 án ül újból össze és így a képviselők nagy része csak a m pókban érke­zik vissza Ez a körülmény látszó tagos nyugalmat mutat a belpoli­tikai életben, de valójában a kulisz­­szák mögött komoly tárgyalások folynak és bizonyos politikai kö­rökben a koalíció válságáról beszél­nek. Különösen ellenzéki körökben tartja magát az a bir, hogy a ra­dikális és demokrata-párt között nem lesz sokáig fenntartható a koa­líció és a pártok egyelőre csak elvi okot keresnek a szétválásra. Ezzel a feltevéssel kapcsolatban feltűnést keltett szerdán a törvény­hozó bizottság ülésé , hoey k•:> de­mokrata k pviselő már elvi alapon követelte az önkormányzati válasz tójog javaslatának részletes tárgya­lása alkalmával azt, hogy az önkor­mányzati választ ' jogot fektessék d - mokratikusabb alapokra. Ebből arra következtetnek, hogy ez a törvény­javaslat is aikalm s lehet esetleg arr , hogy a koalíciót megbontsa. A függőben levő egyes miniszteri válságok egyébbként elsimultak. Zserjdv szociálpoiit kai miniszter ugyan, már régebben tartó beteg­sége miatt kéri felmentését, de en nek a lemondásnak nincs politikai háttere. Rafajlovics erdészeti és bá­nyászati miniszter viszont, aki egy erdő-koncesszió megtagadása, ille­tőleg az erdők elhatárolására vonat­kozó törvényjavaslatának visszauta­sítása miatt adta be lemondását, most hivatalos szem'én vidéken van és igy lemondásának kérdése szin­tén függőben van. Marinkovlcs belügyminiszter viszont már vissza­vonta lemondását és igy ez az ügy teljesen elsimult. Szerdán fogadta a belügyminiszter Jaksics Zsárkó kép­’efegyverzés a lelkek lefegyerzésé­­n:k elengedhetetlen előfeltétele. De ne csak az ipar, a kereskedelem é a proletariátus, hanem a tudomány­nak', irodalomnak és művészetnek képviselői is vegyék fel egym ssa! a közös érintkezést. A tudomány lombja boruljon össze az emberiség özös műhelye fölött, a művészet virágából téphessen mindenki, ne abból a virágból, amelyik illatával elbggyaszt és eizsongi ja az élet fájdalmát, hanem amft a csákó mellé tűznek, amikor harcba indulnak a jövendőért. Abból a kézszoritásból, anvvel a dúló harcok Idején a föl­­szaggatott sziveken és földeken túl egymásra találtak Romain Roland és Qerhadt Hauptman, áradjon ki, épüljön föl, sarjadjon ki, erősödjön meg, telítse a lelkeket, tisztítsa a szándékokat az örök emberi szoli­daritás. állasában. Politikai körökben nagy érdeklő­déssel várják a szkupstina március 20-‘ki megnyitását, annál is inkább, mert az első ülés napirendjén a külföldi tartozások moratóriumáról szóló törvényjavaslat szerepel, amely törvényjavaslatra vonatkozólag még nincs megegyezés a kormányzópár­tok közöl’. A demokraták azt áll t­­ják, hogy Pasics miniszterelnök kö­telező ígéretet tett arra nézve, hegy a javaslat elé a radikálisok nem gördítenek akadályt, a beavatottak úgy mdják, hogy erre kevés a kilá­tás. Élénk hullámokat fog még vetni 3z ellenzéki kluboknak Zecsevics volt hadügyminiszter ellen mdi oíi ancicja is, úgy hogy a páriámén, megnyitása érdekesnek Ígérkezik. Az önkormányzati törvény­javaslat vitája A törvényelőkészítő b zoítság a kerületi önkormányzatokról szóló ja­vaslat részletes vitáját megkezdie. A törvényjavaslat első általános ré zéhez elsőnek Lázics Vcja, a föld­műves párt elnöke szólt hozzá, aki azt követelte, hogy az önkormány­otoknak törvény kezdeményező joguk legyen és hogy maguk szabhassák meg az államhoz való viszonyukat. Trifkovics miniszter kijelentette, hogy ez ellenkezne az alkotmány alap­­elveivel. Ezután hosszabb vita fej­lődött ki, amelynek végén a bizott­ság elfogadta a törvényjavaslat első részét. A következő szakasz vitáját a demokraták nyitották meg, akik a 44 paragrafus megváltoztatását követelték, mert szerintük ez a pro­porcionális rendszert olyan módon valósítja meg, amely csak a több­ségi pártoknak kedvez. Ugyanilyen értelemben beszélt Gyonovics köz­társasági és Krisztán szociáldemok­rata is. A vitat csütörtökön foly* tátják. Az albán kérdés a mi­nisztertanács előtt A minisztertanács szerda délutáni ülésén Nincsics külügyminiszter re­ferált az albániai helyzetről. A mi­­niszt rtanács elhatározta, hogy tekin­tette! az események komoly voltára, megteszi a szükséges intézkedéseket a határok biztosítására. Nincsics referátuma után a minisztertanács a tisztviselők drágasági pótlékáról zóló javaslatot tárgyalta. A pénzügy­­miniszter kijelentette, hogy a 30 millió dinárt kitevő összeget csak az esetben tudja folyosi ani, ha a miniszterek április elsejéig keresz­tülviszik a tisztviselők létszámának csökkentését. Miután a elenlevö miniszterek erre garanciát adtak, a drágasági pótlék április elsejei kiu­talását keresztülviszík. Ezután a luxuscikkek behozaíalát eltiltó tör­vényjavaslattá' foglalkozott a m - nisztertanács. A javaslat it a keres­­ke elmi miniszter módosító propo­­zinóival együtt elfogadták. A minisz­tertanács 10 millió dinárt szavazott meg a mozgatható faházak céljaira. A hisantant megegyezett a génuai konferencián való magatartásban Amerika, lemondása mindenesetre súlyosan érinti a génuai konferencia teljességét, azonban a konferencia résztvevőit terveik keresztülvitelé­ben távolról sem akadályozza meg, A kisantant, amint a beogradi jelen­tések mondják, véglegesen megálla­podott a konferencián tanúsítandó egyöntetű magatartás irányelveiben, Ennek a megállapodásnak pontjait, a' szövetséges országok kormányai magukévá tették és a konferencia delegáltjai a megállapodásban fog­lalt elvek szerint fognak eljárni. A megállapodás négy pontból áll. Európa gazdasági és politikai életé­nek biztosítására kötött megállapo* dás a következőkép hangzik: 1. A szövetséges nagyhatalmaié képviselői részéről a génuai konfe­rencia számára Cannesban megálla­pított programot betartják és azo­kat a kérdéseket; amelyeket ebből a programból kirekesztettek, nem fogják vita tárgyává tenni. 2. A szakértőknek Beogradba egybehívott értekezlete megállapít­ja a génuai konferencián követendő együttes gazdasági elveket. 3. A nemzetközi kereskedelmi és szállítási összeköttetés megkönnyí­tésének összehangban kell állnia az egyes szövetséges államok önállósá­gával, amelyek közt különbség nem tehető. 4. Mindegyik szövetséges állami csak azoknak a kérdéseknek tárgya­lásában és eldöntésében vesz részt, amelyek az ő érdekeit érintik. .» • • , y • ' • . d A koalíció válsága — Elsimullak az egyes miniszteri válságok — viselőt akivel megállapodott, hogy Bogdanov bánáti főispán megmarad

Next

/
Thumbnails
Contents