Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-15 / 74. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 74. szám. megépítése ma hihetetlenül drága Sós amellett az épölet erőssége és fciztensága szempontjából teljesen fölösleges is. A modem építési tech-Sika már a régi 146 cm.-es falak he­reit egészen vékony falakból is fel ttod építeni egy lakóházat, a szobá­kat is alacsonyabbra veszi, hogy jtőbb emeletet emelhessen egymás Sölé és igy igen sok példát lehetne Imég felsorakoztatni, ami a régi épít­kezési szabályrendelet mellőzésével lényegesen olcsóbbá tenné a mai vi­szonyok között az építkezést és igy feltétlenül fokozná az építkezési kedvet. A suboticai mérnökök egyesülete mindezekre az indokokra hivatkozva 'elhatározta most, hogy megkeresi a jváros tanácsát olyan értelemben, hogy a régi építkezési szabályrende­letet dolgozzák iU a megfelelő könnyítések tekintetbe vételével. sEgyntial azt is kéri a mérnök-szö .vétség, hogy' tagjai közül delegáljon '» város két mérnököt az épít.ési bí zottságba, hogy ott megfelelő szak­emberek is helyet foglaljanak. A mérnökök mozgalmával kapcso­latban megbízható helyről úgy érte­sülünk, hogy a város már amugyis elhatározta a régi építési szabály­­rendelet átdolgozását és ez a munka jizár 'folyamatban is van, úgy. hogy Mz építkezési kedvnek ez az útjában 'álló akadálya remélhetőleg rövide­sen el lesz hárítva. Emberölésért pénzbüntetés A suboticai büntető törvényszék pacséri tárgyalása A suboticai kir. törvényszék bün­tető tanácsa hétfőn kiszállt Pacsér­­ra a Miatovics Voiszláv és Sztoji­­sics testvérek elleni bünügy tárgya­lására. A tárgyalásról alábbi tudósítást kaptuk: Pavlovics István elnök megnyitja a tárgyalást és röviden ismerteti a .vádat. 1921 május 5-én Miatovics több ismerősével, köztük Sztojsics Szláv­iéval és Velybóval a korcsmában mulatott. Amint az már történni szo­kott, a mulatságból verekedés lett. Előbb botok voltak a harci eszkö- Eűk, aztán, amikor veszedelmes lett á helyzet, előkerült a revolver és ebből emberhalál lett, még pedig szerencsétlen véletlen folytán egy teljesen ártatlan ember: Czvetkovics 'János lett a háborúság áldozata, aki pedig részt sem vett a vereke­désben. Miatovics Voiszláv a vere­kedés hevében revolvert rántott elő s támadója helyett az ártatlan Czvetkovicsot találta el. A vád ismertetése után Miatovics Voiszláv- elsőrendű vádlottat hall­gatta ki a bíróság. Nem érzi magát bűnösnek. Meg volt támadva, botokkal ütötték agy­­ba-főbe és csak végső veszélyben nyúlt revolvere után, bogy életét megvédje. A golyó szerencsétlenség­be egy ártatlan embert talált. A két Sztojsics testvér beismeri, hogy botokkal támadtak Miatovics­­ta A tanuk szinte egybehangzóan val­lották, hogy a Sztojsics testvérek Miatovicsot botokkal ütötték, véres­re verték és az egyik tanú eskü alatt taQotta, hogy amikor Miatovicsot a vér elöntötte, akkor rántotta elő zsebéből revolverét és igy szólt: , — Aki közelembe jön, lelövöm! Sztojsics ennek dacára megrohan­ta és bottal fejbevágta. Erre sütötte el Miatovics revol­verét Sztojsicsra, aki azonban a lö­vés pillanatában leguggolt és a go­lyó a közvetlen háta mögött álló Czvetkovics Jánost szivén találta. A szerencsétlen ember nyomban meghalt. A bizonyítási eljárás után Uszko­­kovics államügyész tette meg vádin­­difványát. Majd dr. Miatov Milorád védő hatásos beszédben, meggyőzően ér­velt amellett, hogy védence, Miato­vics, elsőrendű vádlott önvédelemből használta a fegyvert. Felmentést kér. Dr. PÍ8kulics védő, a két Sztoj­sics mellett az enyhítő körülmények figyelembevételét kéri. A bíróság rövid tanácskozása után Pavlovics elnök kihirdette az ítéle­tet, mely szerint Miatovics Voiszlá­­vot fölmentik, a két Sztojsics test­vért súlyos testi sértés vétségében bűnösnek mondják ki és a túlsúlyban levő enyhítő körülmények figyelem­­bevételével 2000 korona fő- és 400 korona mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Fiúméban minden csendes — Az u fiumei államfő és az olasz kormány — Ha az olasz lapok jelentésének hinni lehet, Fiúméban ismét rend é- nyugalom van. A fascisíáknak az utol ó napokban kifejtett terrorja mellett, — amit Susákra is kiaknr­­tak terjesz eni — könnyen érthető, hogy Fiume lakosságának nagy­­vésze, mely változatlanul Zanella és kormánya mellett áll, egyelőre nem tesz kísérletet ara, hogy az amúgy is sok viszontagságon átment vá­rosban uj vérfürdőt idézzen elő. A fascistáknak annál könnyebben sikerült Fiúméban fölénybe kerülni és D’Annunzióhoz gjőzclrai távira­tokat intézni, mert akcióikat olasz páncélautók, torpedóhajék és min­denekelőtt a városban a „rend fön­­tartasa végett“ időző karabimerik közvetett és közvetlen módon tá­mogatták. Zanella és titkára, dr. Biasich menekülni voltak kénytele­nek, miután a kormányzói palotát már több, mint harminc gránátlövés érte. Mindamellett 6k bátrabban vi­­selked ek, mint annak idején D’An­nunzio, aki a palotát ért első lövés után egyik szomszédos házban rej­tőzött el. Zanella szerencséjének tarthatja, hogy puszta életét meg­menthette és egy olasz torpedó­­hajóra menekülhetett. A fölkelök felsőkabátját, kalapját és pénztárcá­ját is elrabolták. Az olasz „rend­­fCniartó" katonaság sem a kormány­zói palota kifosztása a kaiméval, sem akkor nem volt seholscm lát­ható, amikor a fascisták a négy­ötemeletes házak tetejére gépfegv vereiket elhelyezték, hogy vérfürdőt r ndezzenek a város békés Okos­sága között. Puliti, a fiumei város­parancsnok sem avatkozott bele az eseményekbe. Az olasz kormány is csak utótag küldi 25.000 főnyi rendföntartó ka­tonaságát Fiúméba, — a történtek fölött sajnálkozását fejezve ki é kijelentve, hogy a rapallói szerző­dést teljes egészében végre fogja hajtani. Megállapitásr nyert, hegy a fascis ták katonai operáció t a bolognai származású Giunta tries i képviselő irányította. A fascsrák támadásának oka főleg az a féltékenység volt, a mellyel Triest, mint kikötőváros a szabad állammá vált Fiúméval szem ben viseltetik. G unta fegyvertársai a fiumei törvényszék 32 éves elnöke S iglich, továbbá Matkovich Cioro, Zanella rokona és Petrich Mario bankhivatalnok voltak. Petrich — ki most Petrisnek írja nevét — egyike volt a legelsőknek, aki a volt monarchia összeomlása után Olaszországba ment és onnan egy olasz hadihajón Fiúméba visszatért, ahol állandóan lázitott a iugoszlávok ellen. Petrich nemrégiben magas kitüntetésben részesült az olasz kormánytól. A volt bank hivatalnok most Fiume rendőrfőnök! tisztét tölti be. A német császár fiainak házasélete Báró Plettenberg és Eitel Frigyes porosz herceg feleségének viszonya Amíg Vilmos császár, az „impe­­rater" a világ e.-yik legnagyobb nemzete fölött uralkodott, addig a loyális hizelkedés a német császár­nak és fiainak c aládi életét a leg­­min’aszerübbnek festette. A császári hercege: példás családi éle'énck hire átjutón a köztudatba, míg most így botránypör a maga valóságá­ban mutatja be a romlottságot, az erkölcsi érzéknek azt a telj s hiá­nyát, ahogyan a német csás/árí udvarban a főhercegek és főherceg­nők éltek. A Daily Express berlini levele­zője részletes tudósítást közöl lap­jában egy válópör tárgyalásáról, amely a nyilvánosság kizárásával folyt le e potsdami bíróság előtt. A rerlin lapok nem vettek tudomást a tárgyalásról, bizonyára azért, mert rávilágít egy Hohenzollern herceg sivár házaséletére. A tárgyalás csü­törtökön és pénteken folyt le a potsdami országos törvényszék pol­gári tanácsa előtt. A fö peres Plet­tenberg barőné volt, aki válópörl indított férje, a gárdaezred volt tisztj , a néhai oldenburgi herceg volt szárnysegéde ellen. A báróné azzal vádolja férjét, hogy évek során meghitt viszony fűzte Eitel Frigyes porosz herceg feleségéhez, aki az elhunyt Oldenburg! herceg leánya. A pénteki tárgyaláson tanúnak volt megidézve a hercegné, aki habozás nélkül beismerte, hogy az a viszony, amellyel Plettenberg bá­róné vádolja, valósággal fönnállóit. A hercegné néhány esztendővel férjhezmenetele előtt ismerkedett még Plettcnberggil, aki akkortájt a hercegné édesafyjának szárnysegéde volt. Amikor a hercegné férjhez­­ment Eiiel Frigyes herceghez, a ré rebben megkezdett viszony szaka­datlanul folytatódott. A biró ezzel a kérdéssel fordult a tanúhoz: — Vájjon tudott-e az ön férje erről a viszonyról? A hercegnő cinikusan ezt felelte: — Igenis, férjem mindent tadott. A viszony csak akkor szakadt meg igen rövid időre, amikor báró Plcttenberget Potsdamból, ahol a Gerde du corps nál szolgál*, áthe­lyezték Oldenburgba. A hercegné az egész tárgyalás so ián furcsán viselkedett. Amikor a biró fölszó­lította, hogy esküdjék meg vallomá­sára, a hercegné hangosan nevetett és igy szólt: — A legnagyobb örömmel teszem le az esküt. A tárgyalási elnök megbotránko­­zott ezen a viselkedésen és illetlen magatart isáért megintette a herceg­nét. Ezután még ■ több tanút hall­gattak ki, közöttük egy tisztviselőt, aki végighallgatott egy telefonbe­­syélgetést, amely a hercegné és báró Pettenberg között kevéssel en­nek megnösülése után folyt le. A hercegné, aki éppen akkor tért vissza egy olden urgi látogatásáról Poisdamba, ezeket mondotta tele­fonba : — Látni sem akarom feleségedet. Nem akarom fogadni. De neked jzonnal hozzám kell jönnöd. Plettenberg báróné ezzel kapcso­latban ažt vallotta, hogy férje mind­járt ezután a beszélgetés után el­hagyta a lakást és a Bellevue-kas­télyba sietett, ahol Eitel Frigyes herceg és felesége lakott. A báró négy óra hosszai maradt a herceg­nőnél, miközben a rendkívül izga­tott báróné a kastély kapuja előtt várakozott. A tárgyalás elnöke ezután felol­vasott több levelet, amelyet a her­cegné báró Plettenbergnek irt. Az egyik levélben ezt írja a hercegné: — Jól tudod, hogy azzal az em­berrel, aki az én férjem, semmiféle közösségem nincsen, míg mi ketten végtelenül sokat tudunk nyuj ani egymásnak. ítélethozatalra még nem került a sor, mert pénteken bizonytalan időre elhalasztották a tárgyalást. Hire járt, hogy Eitel Frigyes herceg a tárgya­lás következtében megindítja a váló­­pört felesége ellen. Ez a harmadik eset, hogy a Hohenzollern-család tagjai válópört indítanak feleségük ellen. Nemrég Ágost Vilmos herceg vált el feleségétől, J achim herceg pedig szintén válópört indított fe­lesége ellen, de még az Ítélethoza­tal elölt öngyilkos lett. Berlin. Azokban a körökben, ame­lyek a császárság idejében állandó összeköt été ben voltak Vilmos csá­szár udvarával, régóta tudnak Eitel Frigyes herceg feleségének és báró Plettenbergnek viszonyáról. A her­cegi pár házassága, amely gyermek­eién mara t, alig volt egyéb, mint ideg egymásmellért élés. Báró Plettenberg felesége igen gazdag polgári családból származik. Kulin rajnavidéki nagyiparosnak leánya. A oerlini sajtó egyáltalában nem fog­lalkozik az esettel, valószínűleg az egyi<ori udvari körökböl történt közbenjárás következtében. A leg­nagyobb meglepetést azonban az keltette, hogy a tárgyalás után Eitel Frigyes herceg és felesége együtt hagyta el Potsdamot és Hollandiába utazott Doom városiba, ahol tudva­­evően Vilmos excsászár lakik. A legdivatosabb hal­csontnélküli, bebujós, gummibetétes fűzök és melltartók eredeti modellek után a leg­finomabb kivitelben készülnek Steinné Schäffer Margit­nál Suboticán, Kara­­džićeva-ul. 7. (Bárány i szálló melletti utca). <

Next

/
Thumbnails
Contents