Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-15 / 74. szám
Amíg egy rokkant eljut odáig.. A városháza folyosóján szivbemarkoló látvány tárult ma a járókelők szeme elé. Egy rettentő nyomorék, olyan, amilyeneknek ezreit a Doberdó pokla termelt ki egy borzalmas és szörnyű emberi nyomorúsággá, egy ilyen vérzivatarra emlékeztető rettentő roncs vonszolta béna tagjait egyik emeletről a másikra, egyik hivatalszobából a másik szoba szigorú íróasztalai elé. Két kopott bakancs volt a kezén, mert laba nem volt a szerencsétlennek, hanem egy kis deszkához szijjazott felsőtestét úgy vonszolta a kezén csúszva a városház lépcsőin íölfelé. A szánalom és a kíváncsiság megállított mellette. Nem volt koldustipus, tiszta, jóltáplált arc, kopott, de foltnélküli kabát és az arcában valami félreismerhetetlen intelligencia. .Megszólítom. Okosan felel mindn kérdésemre, a szavaiban nincs lázadozás, csak csöndes, mindennel megalkuvó, határtalanul kétségbeesett lemondás. Úgy mondja el az élet-tragédiáját. Szegény dijnok volt egy hivatalban, de volt egy kitanult ipara is: volt idő, hogy a vasesztergályozással kereste meg a kenyerét. Szegény ember volt, de mindenkor tisztességesen fenntartotta magát. Aztán jött a háború... Katonavonatok, front, borzalmak ... majd hónapokig feküdt eszméletlenül a halál karjai között. Mire újra eszmélethez tért, ez volt, ami most: egy* emberi roncs, aki már soha többé nem tud dolgozni. A két munkás, dolgos keze most arra kell, hogy járjon... És azóta a legsötétebb nyomorban van része. Refrénszerüen csendül fel szavaiban az a kérdés, hogy miért, miért mindez? Mert segélyt nem kap sehonnan. Rövid ideig kiutaltak a részére néhány koronát, ami éppen csak arra volt elég,-hogy az éhenhalástól megmeneküljön, most már régóta elmarad az is. Nem szláv és igy nem kap rokkant-segélyt. — Sohse gondoltam a koldulásra, — panaszolja könnyezve — de most már nincs más menekvésem. Ha nem akarok éhenveszni, — én szívesen megtenném, de nincs hozzá elég erőm és bátorságom — most kénytelen vagyok már a koldulásra fanyalodni. Koldulni pedig nem lehet hatósági engedély nélkül, mert a rendőrök igazoltatják az embert. Ezért akarok most koldulási engedélyt váltani, de az egyik hivatalból küldenek a másikba... És egy mély sóhaj után végtelen keserűséggel fűzi hozzá: — Holnap talán már én is az utcasarkon fogom nyújtani a kalapomat a járókelők felé, . . Nem fog könnyen menni.., , Ennek a szerencsétlen embernek megrázó tragédiája — és mennyi ma az ilyen szörnyű tragédia — sok olyan kérdést ébreszt az emberben, ami sürgős feleletre várna. Mi lesz a nem szláv rokkantaknak a sorsa, hogyha a lassú hivatalos intézkedés nem tudja utolérni a nyomor szörnyű és gyors pusztításainak lépését? Junius vége, az opciós év lejárta még nagyon messzi terminus azoknak. akik éheznek és ki tudja, menynyi ideig fog még azután is tartani, amig ezek a szerencsétlenek megkapják azokat a filléreket, amelyekkel az életüket váltják meg. Nem I 74. szám,______________ BACSMEGYEI NAPLÓ szabad hagyni, hogy minden rokkant az utcasarokra kerüljön és ha másképpen nem lehet, ha az állam törvényei nem tesznek lehetővé más megoldást, úgy a társadalomnak kellene gondoskodni ezekről a szerencsétlenekről, akikkel ma nem törődik senki. Kap-e antactkolcsont Magyarország? Olaszország támogatja a kölcsönt, mert részt a far a gobeiinkincsből — A Bácsmegyei Napló bécsi tudósítójától — A magyar sajtóban az utolsó két hét során ismételten felmerült egy az ántánt által Magyarországnak nyújtandó nagyobb kölcsön hire. Anélkül azonban, hogy ezzel a kölcsönkérdéssel — amelyik pedig éppúgy tengelye a magyar gazdaság szanálásának — érdeme szerint foglalkoztak volna. Mint annyi sokszor a magyar politikában, ebben az esetben is. a napi politika legközelebb fekvő kérdései nyelik el az érdeklődést: a gazdasági kérdés s a vele összefüggő nehéz problémák tömege a pénzügyi politika intézőinek szűk körén kívül csupán a nagy pénzintézetek vezetőit foglalkoztatják. A kölcsön ügyére nézve a legilletékesebb körökben a következő felvilágosítást kaptuk: — Kölcsönajánlatot sem a magyar pénzintézetek vezetői eddig nem kaptak, kétségtelen azonban az, hogy a kölcsön megszerzésének lehetőségei immár Magyarország számára is megnyíltak. Ugyanakkor, amikor a hatalmak az osztrák kölcsön ügyében kedvező döntésüket meghozták, Olaszország képviselője konkrét indítványt terjesztett elő, hogy Magyarország is kétmillió fontot — mintegy hatmilliárd magyar koronát — kapjon beruházási kölcsönképpen, még pedig ugyanazon biztosítékok ellenében, mint Ausztria. — Ám éppen ezek a biztosítási feltételek képezik a kölcsönügyletnek nemcsak gazdasági, hanem politikai tekintetben legnehezebb problémáját. Olaszországnak ugyanis az a kívánsága, hogy a kölcsön biztosítéka fejében a gobelinkincsnek az a része köttesék le zálogkép, amelyet Magyarország a császári gobelinekből igényel. Olaszország ezzel el akarja ismertetni Magyarországnak a gobelinekre vonatkozó igényét, hogy azután önmaga is jelentkezhessek mint utódállam a Habsburg-kincsek megfelelő kvótájáért. Egy kormány, amely önmagát akarja megbuktatni — A génuai konferencia után Fakta lemond — Róma, március l ó. Rég volt kabinetnek akkora többége a Monte citorion, mint Factaénak, de sohasem volt bizonyosabb, hogy a kormány csu pán meghatározott ideig marad hivatalában, mint éppen most. A ^enovai konferencia előkészítése, Olaszország képviselete a tanácsai záson: ez a kormány feladata, erre egyesültek giolittiánusok, nittiánusok, fascisták és néppár i ík, de bizonyos, hogy a konferencia után a Facta-kormány elhagyja helyét, amelyet kényszerhelyzetben tart, a többség bizalmából — az összes pártok ellenére. Az olasz parlamentizmus is eljutott odáig, hogy válságban van nak az összes pártok. A polgári pártok Giolitti és Nitti között imbolyognak : a monarheikus liberális párt, amelynek most demokratapáit a neve, megszokta a hatalmat, de teljesen korrumpálódott az alatt a kormányzati rendszer alatt, amelyet Crispi kezdett és Giolitti annyi ügyességgel folytatott. Az olasz egység megalakulása után az első kormányok tüzzel-vassal be akarták vinni a politikai gondolkodásba az állami egység gondolatát, a kormányok az egyes vidékek érdekeire való tekintet nélkül alakultak meg. Crispi alakított először kormányt úgy, hogy minisztert adott Sisiliának, Basilicának, Umbriának, Toscanának, Venetonak, Lombardiának és Piemontnak. Ezt a rendszert folytatta Giolitti s az uj Factakabinet megalakulásánál is nemcsak a pártok, de a provinciák is számítottak. A polgári középpáríot lélekben szinte földrajzi határok bontják meg. Észak-OIaszország Giolittiánus, a déliek Nitti hívei — Giolitti a piemonti Cuneoból indult el pályájára, Nitti a nápolyi egyetem tanára. A délolasz agráriusok szemközt állanak mindkét árnyalattal, — s az uj Facta kormányt ők szeretnék legelsőbben megbuktatni. Az agráriusok benne vannak a kormányban, de robbantani akarják. És buktatni akarják a giolitt ánusok is, akik Factát csak helytartónak tekintik, hogy Giolitti visszajöjjön. A nittiánusok két ellenőre benn a kabinetben — Rossi és Amendolo — arra vannak hivatva, kogy keresztezzék a Giolittista puccsot, amelyet meg fognak akadályozni a néppártiak is, hacsak meg nem bontja őket a párt belső válsága. A párt egy része, a katolikus polgári elem, ugyanis helyteleníti a párt vezérének dón Sturzonak az útját, amely a polgári középpel való szövetség helyett mindinkább — a szocialisták felé közeledik. Don Sturzo egyelőre fölötte erős pártjában, amelynek talaja a szegény délvidéki olasz parasztságban gyökeredzik, s dón Sturzo — miként a német centrum is — szi vesebben menne együtt a mérsékelt szociáldemokiáciával, mint a nagyiparral és a nagybirtokkal. A kommunisták Bombacci vezetésével már régen különváltak ugyan az olasz szociáldemokráciától, de magában a pártban éles ellentétek dúlnak éppen a kormányvállalás kérdésében. A párt eddigi vezérei: Turati, Treves és Modigliani otthagyták a pártvezetőséget, mert helytelenítik annak — forradalmi programmját. Szerratiék, akiknek taktikája és politikája a német független szocialistákéhoz hasonlatos, nem akarnak együttmenni a monarchi5. oldal kus polgári pártokkal. Ez az ellentét bontja meg a párt egységét : a korményvállalás, az aktivitás kérdése körül harcol mér három év óta minden pártkongresszuson a két árnyalat, amelyek közül — Turatié a kisebb.! A Facta-kormány készül a genovai konferenciára, s közben a pártok mind sorakoznak ellene, hogy miként tudják majd megbuktatni. Facta Giolitti számára készíti elő a talajt, dón Sturzonék és a nittiánusok ezt akarják megakadályozni. A kormányzat és a parlament állandó válságán csak uj válaszlások segítenek. Első tavaszi séta Palicsoa A Nap kövér, széjjelterulö sugarakban füröszti meg az utcát. Az emberek arcán a vasárnap ünnepélyessége szineskedik. A villamos megújuló' fiatalsággal fut a keskeny sínpáron, deszkafalai közé szorult utasok nyugtalanul várják a cél el-, érését: Palicsot. Sűrűn tarkálló tömeg hámozódik Jú a végállomásnál. A hirtelen rendbe szedett utak egymásba ölelkező övezetében csoportokra szakadva ín! dúlnak meg. A kurszalón vörös cserepes tetejéről lecsúszott a vastag ; hósipka és hidegre fázott lapjai mohón isszák az első tavaszi meleget. A főút mentén lévő Bodega előtt fehér térítővel takart asztalok színesednek bele a csöndes egyhangúságba, körülöttük napsütésre vágyó, szikkadt tüdejü városi emberek lehelik fáradtságukat a tó ide kéklő {mozdulatlansága felé. Délutánra nyárfák keskenyre •váf gott során megduzzad az élet. Akiknek szent a napsugár, azok kifutottak mind ide, hogy szomorú áldozatukat eléje vigyék. A tó kékesebb színbe mártotta millió ráncát, szerelmesen kínálja apró hullámos játszódással magát a tavasznak. Partján hancurozó gyerekek kiabálják még töretlen fiatalságukat a hullámok egyenletes muzsikáju csapkodásába. Egy keleti ember, a nyakán egy kis asztalkával, Ezeregyéj tündéreinek, királylányainak csemegéjét, az alavát, árulja. A hosszú nádfedeles szálloda szobáinak ajtaja tárva nyitva, a tél nagyon elhasznált, levegőjét ontva magukból. Valahonnan, egy kocsma füstös levegőjéből, szláv nóták búskomorsága úszik bele a délutáni csöndbe, sebeket vág rajta. Most halkan szűrődik az alkonyat a tó tükrére, hideg leheletével elhomályosítja. A hullámok vonal nélkül, mérges zugással vágódnak a parthoz, hűvösséget vágnak a sétálók arcába. A puhán hulló alkonyi szürkeségbe két szem szúrja bele véres pillantását. A suboticai villamos. A kerekek tompa idezajongása elnyomja a korcsmák borgőzt lehellő kurjantssait. A tavaszi levegőtől fáradtan siető emberek lépegetnek a megálló felé. A sűrűsödő szürkeségben elvesznek a kontúrok, csak a hangok összevisszasága ölelkezik testté. __ Milyen jó nekünk suboticaiaknak. „ — Szép a tavasz Pahcson. A villamos meghorkan. Csengetésébe belefonódik egy citerás-banda kórusos éneklése meg szakadozott pengetése: . ■< I —, Ti szi miika
