Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-14 / 73. szám
73; szám BACSMEGYE! NAPLÓ 7. oldal MOZAIK. Még egy történet az osztrák köicsearől. — Miért füstöl a Vezúv? Ausztria pénzügyi csődjével kapcsolatban a legkülönfélébb hirek száguldoznak. Egyszer Anglia, máskor Amerika pénzhegyei emelkednek fel 8 láthatáron, mint a hajótörötteknek a messzi partok. Legutóbb olyan hir keringett, hogy Amerika sok-sok millió dollár kölcsönt fog nyújtani Ausztriának. A hir titkos nyomait követve az egyik bécsi lap főszerkesztője felment a bécsi vezérigazgatójához: — Kérem igazgató ur, — mondta a szerkesztő — engedje meg, hogy hivatkozva az ön bankja és az én lapom közötti régi jó. viszonyra, megkérjem önt, hogy ... — Hogy az amerikai kölcsön nyélbeütését először az ön lapja hozhassa nyilvánosságra vágott szavába az igazgató. —- Úgy van, kérem szépen — mosolygott hálálkodva a szerkesztő. — Hót kérem! En erre önnek egy anekdotával felelek. Az anekdota a következő: Sok esztendővel ezelőtt beállított hozzám egy jóbarátom és azt mondta, hogy üzletet akar nyitni, amelyhez kétszézötvener forintra lenne szüksége. A forgótőkét a barátaitól akarta kölcsön kérni — igen szorgalmas, megbízható ember volt — és mint legjobb barátját engem kért meg először. Aláírtam neki százezer forintot. A hiányzó szózötvenezret aztán könnyű szerrel össze tudta szedni. Félesztendő múlva az üzlete ■— megbukott. Eljött hozzám és azt mondta: — Te voltéi a legjobb barátom, e legnagyobb összeget te irtad alá és elsőnek irtad alá ... Neked tartozom a legnagyobb hálával. Most folyik a csődfelszómolás, a kitelezők csak hetek múlva fogják megtuoni, hogy mennyit kapnak, téged azonban előnyben részesítelek és mér most megmondom: egy krajcárt sem fogtok látni a pénzetekből . .. A szerkesztő nem értette teljesen az anekdota vonatkozását. — Nézze kérem, — mondta az igazgató — én is előnyken részesítem önt. A többi lapok csak két hónap múlva fogják megtudni, de önnek már most megmondom: Ausztria egy vasat se fog kapni Amerikától. Megírtuk, hogy a Vezúv megint mozgolódni kezd. Működésbe készül, erősen füstöl. Olvassa azt a hirt a kis Móric s megkérdezi az apját: — Apám, azt mond meg, miért füstöl a Vezúv? — Hogy miért füstöl? Nagyon egyszerű. Ideje van bőven, ma sabbesz sincs. — miért ne füs tölne?... ROSSIJA- FONCIERE biztosító- és viszontbiztosító társaság. Az 5H5. állam legnarrobb aemzttl iatézefe. Fiáklgazgatöság t Ssbotica (Hitelbank palota) Az aranyborjú bemutatója előtt. —■ Egy délelőtt a bugapesti Vígszínház próbáján „Délelőtt potosan tíz órakor." A Vigszinhéz próbatábláján ez az időpont van feltüntetve és nyomatékos figyelmeztetőül szereplőknek, kellékesnek, világítónak és díszítőknek, hogy nem szabad késni. Az üres nézőtéren bizarui hat a délelőtt. Álmosak a piros plüss széksorok végig és mintha itt minden most pihenne éjjel után, álomban, frissülve a naponkénti uj, lázas éjszakának. Köröskörül a páholyok hosszú sárga vászonnal vannak letakarva, mint avató szobron virágos lepel és homályosan bámulnák a sötétben egynémely szilhüettek, beleveszve a csöndesség szinte visszhangzó csöndjébe. Csak elől, az első padsorokban látni embereket, de őket is hivatásuk köti a délelőtthöz és nincs itt kiváncsi, vagy egyéb szórakozást kereső idegen. A színpadról lesugérzó fény érdekesen világítja meg Herczeg Ferenc feszülten figyelő fejét a sötétben. És itt ül minden nap szakadatlanul, hogy irányítson, hogy a művészekkel együtt ö is kivegye a részét a naponkénti munka együttesből. Már megkezdik a próbát és fent a színpadon a nagyszerű művészek, Varsányi, Gombaszögi, Szerémy és a többiek mind, életre keltik Herceg művészetét. Néhanéha kér valamit és magyaráz Herczeg és a darab főrendezője és ilyenkor szerző, színészek és rendező együttesen beszélik meg a javítást és örülnek a hirtelen felbukkanó ötletnek. És most érkeznek el Varsányi és Csortos nagy jelenetéhez, Varsányi (Magda) megtudja Marikától (Gombaszögi), hogy. a szolgája meg akarja ölni. És ezért küldött el mindenkit, cselédet a kastélyból és bevárja, mig lefekszik és aztán végez .vele. Varsányi megdöbben és kéri Marikát, hogy ugorjon ki az ablakon és szaladjon a főispánékhoz segítségért. Addig ö majd valahogy szóval tartja a szolgát (Csortos), csak siessen. És most jön Csortos. Varsányi a nagy kandalló előtt ü! és reszketve nézi a belépő szolgát, aki sorjában eloltja a lámpákat éc bezárja az ajtót. Varsányi, hogy időt nyerjen, elkéri a hárfát és egy dalt játszik és énekel a szolgának. Egy dalt, amelyben az erősebb megöli az árvát, mert az gyönge, nagyon, nagyon gyönge! A dal után a szolga már nem bírja tovább türtőztetni magát és késsel ront Varsányira, hogy megölje. Rendkívül fínom*és bámulatosan erős párbeszéd és játék után Varsányi meggyőzi a szolgát, hogy azétt akarja megölni, mert halálosan szerelmes. A szolga erre leesik Varsányi lábaihoz és görcsösen sir. Akkor jön meg a várva-várt segítség, majd később a főispán is és egyelőre nagyon szomorúan áll a szolga ügye, mert holnap már felakasztják. A Vígszínház próbájáról azzal a biztos érzéssel távoztunk, hogy Pestnek szerdán forró irodalmi szenzációja lesz: Az Aranyborjú. A newyorki Salome A Metropolitan Operaház igazgatósága elhatározta, hogy felújítja Strauss Richard „Salome" cimü operáját, ameiá tizenöt esztendeig száműzve volt a milliárdosok operaházának műsoráról. Tizenöt évvel ezelőtt ugyanis az Operaház épületének tulajdonosa rábírta az igazgatót, hogy vegye le a jétékrendrő! a darabot, amely ellen éles hajszál indítottak, a többi közt J. P. Morgan, ez azóta elhunyt milliárdos és leánya, Anna. A közönségnek azonban tetszett a darab. Most, hogy a csikágói Manhattan Operában műsorra tűzték, csak úgy tódulnak a gazdag newyorkiak Csikágóba, az előadásra. Ez bírta rá főként a Metropolitan Operaház igazgatóságát, hogy minden morális aggályt félretéve, újra műsorába iktassa Strauss Richard remekművét. Az anyagi okokon kívül azonban főként az adta az impulzust erre az elhatározásra, hogy a Metropolitan .íeritza Máriával hozhatja most ki a darabot, akinek „Salome" egyik legparádésabb szerepe. Megkönnyítette a Metropolitan igazgatójának elhatározását Jeritzának egy nyilatkozata, amelyben a művésznő kijelentette, hogy ő úgy fogja fel Heródes leányát, mint ártatlan gyermekleányt, aki úgy követeli Jochanan fejét, mint más gyermek a bábut. Straton lelkész, aki az utóbbi időben a szószékről indított hadjáratot „a színházak erkölcstelensége" ellen, kijelentette a „Salome felújításának hírére: mindent ei fog követni, hogy a városi hatóság betiltsa a darabot. Erre azonban aligha kerül sor. »*»>«•♦«>» a mm »t« »g ^ 1©r Jugoszlávia kivitele. Beogradból jelentik : A kiadott statisztika szerint Jugoszlávia 1921. évi kivitele 2460,773.562 dinár. A kivitel öszszege egy milliárdda! több az 1920. évi import summája. A statisztika szerint kukoricából 325 millió, húsból 263 millió, marhából 235 millió, búzából pedig 212 millió volt Jugoszlávia exportja. Magyarország tartozásai és követelései az utódállamokban. A budapesti nagy pénzintézetek felszólítást kaptak, hogy a genuai konferencia előtt állítsák össze az utódállamokban levő követeléseik és tartozásaik statusát. Az összeállítás munkája időközben igen sürgőssé vált, mert e kérdésekkel a genuai konferencia előtt a most ülésező római konferencia foglalkozik. A békeszerződésben tudvalévőén az utódállamok között a valorizáció kölcsönössége van kimondva. Az aktívák és passzívák nagyrészt takarékbetétekből, hiíelüzletekbő és jelzáloglevelekből' állottak elő és a magyar pénzintézetek erre vonatkozó kimutatása valószínűleg már a jövő héten a római konferencia rendelkezésére fog állani. Mivel e kérdéseknek elintézetlen volta hátráltatta o gazdasági konszolidációt, remélhető, hogy Rómában nemcsak az atapelvekről fognak megállapodni, hanem komoly garanciákkal gondoskodás történik arról is, hogy az egyes utódállamok közt pénzügyi szerződésekkel mielőbb szabályoztassanak ezek a függő kérdések. Csehszlovákia Id- és bevitele ar utódállamokba. Csehszlovákiának az 1920. évről most közzétett kereskedelmi mérlegből kitűnik, hogy Csehszlovákia exportjával legnagyobb mértékben a monarchia utódállamaira támaszkodik. A ki- és beviteli számok igy alakulnak ; behozatal kivitel Ausztria 3,043.554 9,678.018 Magyarország 655.833 2,511.409 SHS. királyság 340.064 1,081.633 Románia 308.476 731.071 cseh korona. Mint ez a statisztika mutatja, Csehszlovákiának Ausztria legsza-1 mottevőbb import es export országa. A csehszlovák kereskedelmi mérleg ex-port-import tekint tétében mind a négy állammal szemben aktív. ««••«••••« ••••• •••• «■*•»-* •* TAVASZI ÉJSZAKA Halk gomolyó csendességgel borul az este. A házak szélesen lapuló lapjára récihelődik a sötétség. Messze földek szerelmesre éhes méhéből elrejtett energiák vágódnak az árnyak vonalába. A vérbe belehorkan a tavasz. Tömött házsorok cikk-cakkos vonalán jön az éjfél. A tornyok neki kapaszkodó vonalában ezüst táncát járja a Hold. Csönd: A vérek örök vágtató pályába belekorbácsolódik az uj ütem. Ma éjjel ezer szárnya támad a vágynak. Kávéházak kivilágított lapján muzsikák csörömpölnek. D* most minden úgy fáj. A csillag mennyezet alatt apró lábakon ideoda ugráló figurák, hangtalanul keresik önmagukat. Cserepesre éhezett szájszélek kenyér után sirják minden fájásukat. Messze hómezőkön, ahol még fehér rur hában jár a kék tavaszi éjszaka egy nagy kaszás csontos ember táblákon most vág kiegyenesített rendeket. Kenyérről petyhüdt szemekkel álmodó gyerekek, kínnal a párnájuk csücskét rágják. Most indulnak a várások reggelre haló fattyai. A fákon kövér bimbókban kiáltja el magát az élet. De most jönnek a meghorkanésok is. Cigányok nyirettyűje alól hazugságok limonádéja csordul ki. Ma éjszaka rátavaszodott a csönd a házakra, az emberekre, a földekre. És igy csöndbe oltárának zsámolyára rogyni, bus zsolozsmázsással eléje lobogtatni kopott életünk elolvadó szürke telét, milyen jó. A földek szivének dobbanásába hele dobbantani önmagunkat. Édesre ásító szájjal imádság szőnyeget tekereget az útja elé. Menni, menni, jó halkan ráborulni amikor a rozsdás éjszakából kiverekszi magát a szinek tomboló reggelébe és a szárazágak petyhüdtségébe újra bele korbácsolja az életet. „ . (gy.)
