Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-14 / 73. szám

CL oldal. r__ BACSMEGYEI NAPLÓ 73. szám. Törökország visszaköveteli Drinápolyt fezed basa török küiügyminisz­­'tet, mint Londonból jelentik, oda­érkezett s az Evening News tu­dós it ójának kifejtette Törökország Jiékefeltételeit, amelyek egyben a torok nemzet fennmaradásának feltételei is. Ezek a következők: Tráciét a Maricáig Drinópollyal együtt vissza kell adni Törökor­szágnak, ami által lehetségessé válna Konstantinápoly védelme, a Dardanellákét szabaddá kell tenni erődítések nélkül, de meg kell védeni főleg a görög táma­dások ellen, Anatóliát vissza kell adni Törökországnak és Szmirnát a görögöknek ki a kell ürlteniök. Indiai felkelők veszélyeztetik az angolok uralmát. — Gázadi letartóztatása — Att adják hírül a táviratok, hogy G'iandi-t, a hindu nemzeti mozgalom vezérét, az indiai brit hatóság rendeletére letartóztatták. Ghaudit akkor fogták el, amikor Ahmedebadból utazott Azsmerába. Mahedma Ghandi, — szent Ghandi, ezt a nevet adta vezéré­nek a hindu nép, olyan jelzőt, a melyet csak a közönséges em­beri méretet meghaladó, legkivé­­telesebb lelki nagyságoknak ado­mányozott eddig. Ghandi ősi elő­kelő családból származik. Az 52 éves Ghandi, aki egyébként igen kiváló európai műveltségű férfiú is, vagyont, rangot elvetett magá­tól és úgy élt Ahmedabadban, sünt a legszegényebb napszámos, «amt az igazi apostolok, szegé­nyen és szerényen. Ezért rajon­gott érte a nép s ezért nőtt meg olyan szédületes méretűvé a Sva­­tjezt-morgalom, amely kérlelhe­tetlenül vitte diadalra minden vo­nalon a jelszót: „Semmit som adunk az angoioknatc és semmit sem fogadunk el tőle." Ghendit már tavalv nyáron le­­ekerták tartóztatni, de később el álltak ettől a veszedelmes tervtől a brit hatóságok. Mahadme Ghandi soha nem nyúlt fegyverhez, el­itélte a vérengzést és tisztán pas­siv ellenállásával akarta a brit ha­tóiéra erejét megtörni. Erre a férfiúra nem merte ed­dig rátenni a kezét Anglia és mcst is csak végső szükségbó teszi. így reméli ugyanié megerő siteni erősen igadozó pozícióját Indiában. Olyan események vár­hatók még Indiában, amelyek messze túl fogják szárnyalni azt, ami eddig Irroíszégban vagy Egyptomban történt. ”v London A hindu nemzeti moz galom vezérének letartóztatásakor — mint Londoból jelentik — nem volt rendzavarás. Londoni hírek szerint Raninson, az indiai angol csapatok főpa­rancsnoka Ghandi letartóztatása alkalmából kijelentette, hogy en­nek következtében az indiai álla f>otok rendkívül nagy oggoda­­omra adnak okot. A külföldiek ellen irányuló propaganda óriási mértékben kibontakozott és ren­geteg hindunyelvü röpiratot ter­jesztenek, amelyekben az összes angolok meggyilkolására hívják fel a lakosságot. Londonból jelentik, hogy az in­diai államtitkári állást Derby lord­nak ajánlották fel, de a lord még gondolkodási időt kér. A walesi herceg indiai utján Ravalpindibn érkezett, ahol lon­doni újságok szerint állítólag me­­egen ünnepelték. A Pall Mall Gazette szerint Reading lord, India alkirálya, is­mét be fogja adni lemondását, de előreláthatóan csak abban az idő­ben, amikor a walesi herceg már elutazott Indiából. Tuluilági őiuat Békében volt, alig tíz évvel ezelőtt, Egy ködös, rejtelmes darabot Játszot­tak a színházban. Amikor a lámpák elaludtak s a színen beállt a titkok éje, a szereplők pedig pókhálóból, hoidfényből szőtt finom szavakat su­sogtak egymásnak, a nézőtér pedig kacagni kezdett. Nevettek a mellettem ülő Jól Öltözött hölgyek, urak, kun­cogtak a páholyok, vihogott a kakas­­ülő. Hogy pedig ne unják magukat a sötétben, gyufákat gyújtogattak. A világosságtól tudvalévőén elrebbennek a szellemek és megbuknak a titokza­tos színmüvek. Most ugyanezekkel a jólöltözött höl­gyekkel, urakkal ülök együtt, akikkel tiz évvel ezelőtt. Elhozták cselédjeiket, inasaikat is, Rejtélyes alakok mozog­nak a mozi vásznán, keleti bűvölök és varázslók, kik egy szemhunyoritással irányítják a cselekményt és egy su­­galatta! állítják meg a gépkocsi ro­hanó kerekét. Senkt se kérdez sem­mit. Amit látnak, azonnal elfogadják. UmŐ és komornő bámul s élvezi hi° deglelős őrömmel, amint a rémület végigborsózlk rajta és csíklandja hát gerincét. Semmi kétség, ez Is meg­magyarázhatatlan, akárcsak a föntem- Kteit Játék. De kacagás helyett vallá­sos csönddel fogadják. Ami tegnap irodalmi kaviár volt, az ma tömeg-koszt. A háborúban de­lelő Idealizmus, a logikai ellenőrzés­­tűi ment, korlátlan érzés olyan sza­badon csapong, mint még sohasem s az, ami a művészetben évekkel eze­­lőt jelentkezett, most jutott el a nagy­közönséghez, mikor az előhírnökök már hűség irányba fordultak és kéz­zelfoghatóbb, tartalmasabb lelki igaz­ságot kh'ánnak. A véletlen és halál, mellyel naponta találkoztak, átalakí­totta az embereket. Rájötjek, hogy a túlvilág hozzátartozik ehez a világhoz, mint a városhoz, melyben lakunk, a temetők. Mindenesetre tulvílágl di­vat van. A seanoe annyira divatos, mint haj­dan a zsur. Sokba kerül az utazás, messze van a legközelebbi városka is, a telefon gyatra, ezért okosabb és olcsóbb kirándulni a túlvilágba s kapcsolást keresni a szellemekkel, a melyek a központnál mégis gyorsab­ban felelnek. Az apa jó médiumot óhajt nevelni a kisleányából, az anya hetente kétszer hipnotizáltja magát, a szobaleány theosophus s ha csen­getnek, a hetedik asztrális síkról keil leszállnia. Az idei divat: fátyolszerű, fehér lebernyeg, a nyak körül csinos materializódott ködsáv, {háttérben hal ványkék fény. Délelőtt találkoztam egy ismerő­sömmel. Tegnap Kossuth Lajossal beszélt, aki fntervlew-t adott a túlvi­lágról s részletes tanácsokkal szolgált az ország ügyeire vonatkozóan, bgy másik barátom kabaiisztikus könyve­ket hoz hóna aratt. Meséli, hogy a küszöbe elé odarajzolta az ördögűző pentagrammot. Sietve elváltam tőle s egy tavaszi kertbe menekültem, hol gyermekek visongtak, Milyen üdék és bájosak a kisdedek, ők még ezen a földön élnek, bokrok közt bujócskáz­­nak és hunynak. Odamentem közéjük, Kedvesen ját­szottak. Nagy, figyelő csoport köré­ben állt egy kilencéves fiúcska, aki delejes mozdulattal köröket vont egy leányka homlokára s parancsoló han­gon, keményen ezt mondte: — Aludj. Kosztolányi Dezső. Katasztrófa A konjunktúra derűs, napsugaras, tápláló és duzzasztó napjait hideg, fagyos orkán váltotta fel és sokan fogvacogó rémülettel, sápadtan sut­togják: katasztrófa! Ma még álmat­lan éjszakákon, rejtett gondokkal önmagukban tépelődnek, holnap pe­dig kénytelenek lesznek milliókban dolgozó, jólétben élő és magukat gazdagnak vélt embereknek nyiltan bevallani: nincs tovább! Kereske­dők, akik ma vettek és holnap drá­gábban eladtak, a konjunktúra ke­gyeltjei, beleestek az olcsósági hul­lámba, amely elsodorja őket. Nagy készletek tulajdonosai úgyszólván egyik napról a másikra arra ébred­tek, hogy készleteik értéke három­negyedére vagy felére csökkent. Ezt a háromnegyed- és félárat pedig nagyrészt kölcsönképpen vették fel az árura, mert hiszen alig van olyan kereskedő, aki a mai horribilis árak mellett elegendő saját tőkével ren­delkezett üzleteinek lebonyolításá­ra. A saját tőke a katasztrófa első napjaiban elveszett — és örülni kell, ha menteni tudják a kölcsönvett Összeget és fenn tudják tartani to­vábbra is a céget. Nemcsak nálunk, hanem egész Európában meghozta a tavasz a drágasági hullámot. Londonban né­­.mely cikkben »katasztrofális ol­csóbbodásról« szól a hir. A ka­tasztrófa természetesen azokra ér­vényes, akik ezekből a cikkekből nagy készletekkel rendelkeznek. Franciaországban és főként Olasz­országban, az élelmiszerek ára csök­kent a békebeli ár ötszöröséről a kétszeresére. A drágasági hullára még Ausztriábau is megtört vala­melyest és a folytonos áremelkedés frontja kicsorbult. A krumpli ára felére zuhant és a hús is olcsóbb lett. Nálunk a gabona kapott krachot és a tojás páncélja tört össze a drá­gasági előnyomulásban. E »katasztrófa« mellett pedig minden más áru előreviszi drágulási frontját és az árak sohasem látott magasságokít tornyosulnak. A két­ségbeesés és a síró rémület vacogá­­sa köszönti a tavaszt, csak a verej­­tékes. csapzott homlokok látszanak még Id a folyton dagadó áradatból, amelyben a veszteséget szenvedő kereskedők csoportja csak parányi részét képezi azoknak, akiket az ár már nyolc esztendő óta sodor el­lenállhatatlanul magával. A kereskedőket most ért »ka­tasztrófa« esak kis részét képezi nz általános nagy emberi és viíágkn­­í isztrófának. Nem szabad azonban ezen kárörvendezni azoknak, akik éveken át gondok közt vergődve, irigyen nézték a konjunktúra ke­gyeltjeinek boldogulását. Fortuna is­­* teliasszonynak pillanatnyi szeszélye percek alatt kivetette őket is sze­keréből és most ők is az utca porá­ból, lemaradva, nézik a szerencse, neb előlük továbbgördülő kocsiját. Nem szabad örvendezni sem ezen a katasztrófán, mert a kereskedők megrendülése végeredményében még jobban megrendíti az amúgy is na­gyon labilis gazdasági helyzetet, anélkül, hogy ez bárkinek előnyére válna. Az olcsósági hullám csak a nagy­kereskedelemben és a kereskdők közt köszöutött be, a fogyasztókra nézve azonban semmi megkönnyeb­bülést sem okoz. A búza ára egy negyedével esett, — a liszt csak egy tizenötödrészt olcsóbbodott. A drá­gaság még mindig ugyanakkora, mint egy hónappal ezelőtt és az élet ezernyi egyéb közszükségleti tárgya még mindig szilárdan tartja fantasz­tikus árát. A kereskedők katasztrófáját a fo­gyasztó milliók csak mint érdekes és izgató színjátékot figyelhetik. Hamlet halála után pedig a nézők hazatérhetnek és a gondterhelt min­dennapi életbe visszazökkenve, ez­után is nyugodtan fogyaszthatják el vacsorájukat: sült burgonyát héjá« ban, — minden nélkül, Három hőnap bűnügyi statisztikája A suboticai államügyészség statisztikát készített az 1921, de­cember, továbbá 1922. január és fnbruár kónapokban a suboticai kir. törvényszék területén elköve­tett, illetve az államügyészségnél feljelentett bűnesetekről. December hóban történt följe­lentések alapján eljárás indult 123 bűnügyben. Ebből 47 lopás, 12 csalás, 5 sikkasztás (tehát 64 va­gyon elleni deliktum), továbbá 16 súlyos testi sértés (20 napnál hosszabb gyógykezelést igénylő), 7 emberölés, 5 állam elleni izga­tás, kémkedés és 4 erkölcs elleni merénylet. A többi különböző ki­sebb bűnesetekre oszlik meg, 1922. év január hóban feljelen­tés történt és eljáráz indult 95 bűnügyben. Ebből 57 lopás (10-el több, mint az előző hónapban), 3 sikkasztás, 6 csalás, (66 vagyon elleni deliktum), 7 súlyos testi sértés, 4 gyilkosság, egy felség­sértés és egy erkölcs elleni me­rénylet. 1922. február hóban feljelentés történt és eljárás indult 105 bűn­ügyben. Ebből 57 lopás, 13 csalás, 8 sikkasztás, (tehát 78 vagyon el­leni deliktum,) 4 gyilkosság, 2 állam elleni izgatás és 2 erkölcs elleni merénylet. A kimutatás szerint fokozato­san emelkednek a vagyonbiztos* sag elleni deliktumok (december­ben 64, januárban 66, február­ban 78 eset). Viszont december­ben követtek el legtöbb súlyos testi sértést. Ez kétségtelenül ösz­­szefüggésben van azzal, hogy de­cemberben van a legtöbb ünnep, amikor az emberek sokat korcs­máznak, sokat isznak és ilyenkor könnyen megesik a könnyű és a súlyos testi sértés. Példa erre a vasárnap és az ünnepek, amikor a legtöbb bicskázás fordul elő. Kétségtelen tehát, hegy a bűn­esetek szoros összefüggésben ál­lanak az ünnepi alkoholfogyasz­tással. •

Next

/
Thumbnails
Contents