Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-14 / 73. szám
CL oldal. r__ BACSMEGYEI NAPLÓ 73. szám. Törökország visszaköveteli Drinápolyt fezed basa török küiügyminisz'tet, mint Londonból jelentik, odaérkezett s az Evening News tudós it ójának kifejtette Törökország Jiékefeltételeit, amelyek egyben a torok nemzet fennmaradásának feltételei is. Ezek a következők: Tráciét a Maricáig Drinópollyal együtt vissza kell adni Törökországnak, ami által lehetségessé válna Konstantinápoly védelme, a Dardanellákét szabaddá kell tenni erődítések nélkül, de meg kell védeni főleg a görög támadások ellen, Anatóliát vissza kell adni Törökországnak és Szmirnát a görögöknek ki a kell ürlteniök. Indiai felkelők veszélyeztetik az angolok uralmát. — Gázadi letartóztatása — Att adják hírül a táviratok, hogy G'iandi-t, a hindu nemzeti mozgalom vezérét, az indiai brit hatóság rendeletére letartóztatták. Ghaudit akkor fogták el, amikor Ahmedebadból utazott Azsmerába. Mahedma Ghandi, — szent Ghandi, ezt a nevet adta vezérének a hindu nép, olyan jelzőt, a melyet csak a közönséges emberi méretet meghaladó, legkivételesebb lelki nagyságoknak adományozott eddig. Ghandi ősi előkelő családból származik. Az 52 éves Ghandi, aki egyébként igen kiváló európai műveltségű férfiú is, vagyont, rangot elvetett magától és úgy élt Ahmedabadban, sünt a legszegényebb napszámos, «amt az igazi apostolok, szegényen és szerényen. Ezért rajongott érte a nép s ezért nőtt meg olyan szédületes méretűvé a Svatjezt-morgalom, amely kérlelhetetlenül vitte diadalra minden vonalon a jelszót: „Semmit som adunk az angoioknatc és semmit sem fogadunk el tőle." Ghendit már tavalv nyáron leekerták tartóztatni, de később el álltak ettől a veszedelmes tervtől a brit hatóságok. Mahadme Ghandi soha nem nyúlt fegyverhez, elitélte a vérengzést és tisztán passiv ellenállásával akarta a brit hatóiéra erejét megtörni. Erre a férfiúra nem merte eddig rátenni a kezét Anglia és mcst is csak végső szükségbó teszi. így reméli ugyanié megerő siteni erősen igadozó pozícióját Indiában. Olyan események várhatók még Indiában, amelyek messze túl fogják szárnyalni azt, ami eddig Irroíszégban vagy Egyptomban történt. ”v London A hindu nemzeti moz galom vezérének letartóztatásakor — mint Londoból jelentik — nem volt rendzavarás. Londoni hírek szerint Raninson, az indiai angol csapatok főparancsnoka Ghandi letartóztatása alkalmából kijelentette, hogy ennek következtében az indiai álla f>otok rendkívül nagy oggodaomra adnak okot. A külföldiek ellen irányuló propaganda óriási mértékben kibontakozott és rengeteg hindunyelvü röpiratot terjesztenek, amelyekben az összes angolok meggyilkolására hívják fel a lakosságot. Londonból jelentik, hogy az indiai államtitkári állást Derby lordnak ajánlották fel, de a lord még gondolkodási időt kér. A walesi herceg indiai utján Ravalpindibn érkezett, ahol londoni újságok szerint állítólag meegen ünnepelték. A Pall Mall Gazette szerint Reading lord, India alkirálya, ismét be fogja adni lemondását, de előreláthatóan csak abban az időben, amikor a walesi herceg már elutazott Indiából. Tuluilági őiuat Békében volt, alig tíz évvel ezelőtt, Egy ködös, rejtelmes darabot Játszottak a színházban. Amikor a lámpák elaludtak s a színen beállt a titkok éje, a szereplők pedig pókhálóból, hoidfényből szőtt finom szavakat susogtak egymásnak, a nézőtér pedig kacagni kezdett. Nevettek a mellettem ülő Jól Öltözött hölgyek, urak, kuncogtak a páholyok, vihogott a kakasülő. Hogy pedig ne unják magukat a sötétben, gyufákat gyújtogattak. A világosságtól tudvalévőén elrebbennek a szellemek és megbuknak a titokzatos színmüvek. Most ugyanezekkel a jólöltözött hölgyekkel, urakkal ülök együtt, akikkel tiz évvel ezelőtt. Elhozták cselédjeiket, inasaikat is, Rejtélyes alakok mozognak a mozi vásznán, keleti bűvölök és varázslók, kik egy szemhunyoritással irányítják a cselekményt és egy sugalatta! állítják meg a gépkocsi rohanó kerekét. Senkt se kérdez semmit. Amit látnak, azonnal elfogadják. UmŐ és komornő bámul s élvezi hi° deglelős őrömmel, amint a rémület végigborsózlk rajta és csíklandja hát gerincét. Semmi kétség, ez Is megmagyarázhatatlan, akárcsak a föntem- Kteit Játék. De kacagás helyett vallásos csönddel fogadják. Ami tegnap irodalmi kaviár volt, az ma tömeg-koszt. A háborúban delelő Idealizmus, a logikai ellenőrzéstűi ment, korlátlan érzés olyan szabadon csapong, mint még sohasem s az, ami a művészetben évekkel ezelőt jelentkezett, most jutott el a nagyközönséghez, mikor az előhírnökök már hűség irányba fordultak és kézzelfoghatóbb, tartalmasabb lelki igazságot kh'ánnak. A véletlen és halál, mellyel naponta találkoztak, átalakította az embereket. Rájötjek, hogy a túlvilág hozzátartozik ehez a világhoz, mint a városhoz, melyben lakunk, a temetők. Mindenesetre tulvílágl divat van. A seanoe annyira divatos, mint hajdan a zsur. Sokba kerül az utazás, messze van a legközelebbi városka is, a telefon gyatra, ezért okosabb és olcsóbb kirándulni a túlvilágba s kapcsolást keresni a szellemekkel, a melyek a központnál mégis gyorsabban felelnek. Az apa jó médiumot óhajt nevelni a kisleányából, az anya hetente kétszer hipnotizáltja magát, a szobaleány theosophus s ha csengetnek, a hetedik asztrális síkról keil leszállnia. Az idei divat: fátyolszerű, fehér lebernyeg, a nyak körül csinos materializódott ködsáv, {háttérben hal ványkék fény. Délelőtt találkoztam egy ismerősömmel. Tegnap Kossuth Lajossal beszélt, aki fntervlew-t adott a túlvilágról s részletes tanácsokkal szolgált az ország ügyeire vonatkozóan, bgy másik barátom kabaiisztikus könyveket hoz hóna aratt. Meséli, hogy a küszöbe elé odarajzolta az ördögűző pentagrammot. Sietve elváltam tőle s egy tavaszi kertbe menekültem, hol gyermekek visongtak, Milyen üdék és bájosak a kisdedek, ők még ezen a földön élnek, bokrok közt bujócskáznak és hunynak. Odamentem közéjük, Kedvesen játszottak. Nagy, figyelő csoport körében állt egy kilencéves fiúcska, aki delejes mozdulattal köröket vont egy leányka homlokára s parancsoló hangon, keményen ezt mondte: — Aludj. Kosztolányi Dezső. Katasztrófa A konjunktúra derűs, napsugaras, tápláló és duzzasztó napjait hideg, fagyos orkán váltotta fel és sokan fogvacogó rémülettel, sápadtan suttogják: katasztrófa! Ma még álmatlan éjszakákon, rejtett gondokkal önmagukban tépelődnek, holnap pedig kénytelenek lesznek milliókban dolgozó, jólétben élő és magukat gazdagnak vélt embereknek nyiltan bevallani: nincs tovább! Kereskedők, akik ma vettek és holnap drágábban eladtak, a konjunktúra kegyeltjei, beleestek az olcsósági hullámba, amely elsodorja őket. Nagy készletek tulajdonosai úgyszólván egyik napról a másikra arra ébredtek, hogy készleteik értéke háromnegyedére vagy felére csökkent. Ezt a háromnegyed- és félárat pedig nagyrészt kölcsönképpen vették fel az árura, mert hiszen alig van olyan kereskedő, aki a mai horribilis árak mellett elegendő saját tőkével rendelkezett üzleteinek lebonyolítására. A saját tőke a katasztrófa első napjaiban elveszett — és örülni kell, ha menteni tudják a kölcsönvett Összeget és fenn tudják tartani továbbra is a céget. Nemcsak nálunk, hanem egész Európában meghozta a tavasz a drágasági hullámot. Londonban né.mely cikkben »katasztrofális olcsóbbodásról« szól a hir. A katasztrófa természetesen azokra érvényes, akik ezekből a cikkekből nagy készletekkel rendelkeznek. Franciaországban és főként Olaszországban, az élelmiszerek ára csökkent a békebeli ár ötszöröséről a kétszeresére. A drágasági hullára még Ausztriábau is megtört valamelyest és a folytonos áremelkedés frontja kicsorbult. A krumpli ára felére zuhant és a hús is olcsóbb lett. Nálunk a gabona kapott krachot és a tojás páncélja tört össze a drágasági előnyomulásban. E »katasztrófa« mellett pedig minden más áru előreviszi drágulási frontját és az árak sohasem látott magasságokít tornyosulnak. A kétségbeesés és a síró rémület vacogása köszönti a tavaszt, csak a verejtékes. csapzott homlokok látszanak még Id a folyton dagadó áradatból, amelyben a veszteséget szenvedő kereskedők csoportja csak parányi részét képezi azoknak, akiket az ár már nyolc esztendő óta sodor ellenállhatatlanul magával. A kereskedőket most ért »katasztrófa« esak kis részét képezi nz általános nagy emberi és viíágkní isztrófának. Nem szabad azonban ezen kárörvendezni azoknak, akik éveken át gondok közt vergődve, irigyen nézték a konjunktúra kegyeltjeinek boldogulását. Fortuna is* teliasszonynak pillanatnyi szeszélye percek alatt kivetette őket is szekeréből és most ők is az utca porából, lemaradva, nézik a szerencse, neb előlük továbbgördülő kocsiját. Nem szabad örvendezni sem ezen a katasztrófán, mert a kereskedők megrendülése végeredményében még jobban megrendíti az amúgy is nagyon labilis gazdasági helyzetet, anélkül, hogy ez bárkinek előnyére válna. Az olcsósági hullám csak a nagykereskedelemben és a kereskdők közt köszöutött be, a fogyasztókra nézve azonban semmi megkönnyebbülést sem okoz. A búza ára egy negyedével esett, — a liszt csak egy tizenötödrészt olcsóbbodott. A drágaság még mindig ugyanakkora, mint egy hónappal ezelőtt és az élet ezernyi egyéb közszükségleti tárgya még mindig szilárdan tartja fantasztikus árát. A kereskedők katasztrófáját a fogyasztó milliók csak mint érdekes és izgató színjátékot figyelhetik. Hamlet halála után pedig a nézők hazatérhetnek és a gondterhelt mindennapi életbe visszazökkenve, ezután is nyugodtan fogyaszthatják el vacsorájukat: sült burgonyát héjá« ban, — minden nélkül, Három hőnap bűnügyi statisztikája A suboticai államügyészség statisztikát készített az 1921, december, továbbá 1922. január és fnbruár kónapokban a suboticai kir. törvényszék területén elkövetett, illetve az államügyészségnél feljelentett bűnesetekről. December hóban történt följelentések alapján eljárás indult 123 bűnügyben. Ebből 47 lopás, 12 csalás, 5 sikkasztás (tehát 64 vagyon elleni deliktum), továbbá 16 súlyos testi sértés (20 napnál hosszabb gyógykezelést igénylő), 7 emberölés, 5 állam elleni izgatás, kémkedés és 4 erkölcs elleni merénylet. A többi különböző kisebb bűnesetekre oszlik meg, 1922. év január hóban feljelentés történt és eljáráz indult 95 bűnügyben. Ebből 57 lopás (10-el több, mint az előző hónapban), 3 sikkasztás, 6 csalás, (66 vagyon elleni deliktum), 7 súlyos testi sértés, 4 gyilkosság, egy felségsértés és egy erkölcs elleni merénylet. 1922. február hóban feljelentés történt és eljárás indult 105 bűnügyben. Ebből 57 lopás, 13 csalás, 8 sikkasztás, (tehát 78 vagyon elleni deliktum,) 4 gyilkosság, 2 állam elleni izgatás és 2 erkölcs elleni merénylet. A kimutatás szerint fokozatosan emelkednek a vagyonbiztos* sag elleni deliktumok (decemberben 64, januárban 66, februárban 78 eset). Viszont decemberben követtek el legtöbb súlyos testi sértést. Ez kétségtelenül öszszefüggésben van azzal, hogy decemberben van a legtöbb ünnep, amikor az emberek sokat korcsmáznak, sokat isznak és ilyenkor könnyen megesik a könnyű és a súlyos testi sértés. Példa erre a vasárnap és az ünnepek, amikor a legtöbb bicskázás fordul elő. Kétségtelen tehát, hegy a bűnesetek szoros összefüggésben állanak az ünnepi alkoholfogyasztással. •
