Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-14 / 73. szám
73. szám. BÁC5MEGYEI NAPLÓ 5. oldal Véres sztrájk a burok földjén A déiafrikai sztrájk napról-napra veszedelmesebb mérvet ölt és komoly aggodalomra ad okot Angliának. Anglia minden figyelmét és katonai erejének jórészét a gyarmati lázadások, ellenszegülések kötik lé. Ezek a folyton megújuló egyre erőteljesebbé váló erőfeszítések a brit járom lerázására irányulnak. Angliának nemcsak a bel-, hanem a külpolitikai helyzete is rendkívül komplikált és néhéz. Írország már felszabadult, India is végső lépésre szánta el magát a rionkooperációs forradalommal és Anglia a legnagyobb veszedelmek közepette kétségbeesetten, tanácstalanul áll. A déiafrikai sztrájkterületről érkező hírek igen komolyak. A határszéli területek keleti részén, Benoniban ma reggel heves har*. cok fejlődtek ki repülőgépekkel és gépfegyverekkel. Mindkét oldalon sok volt a halott és sebesüli A sztrájkolok a johannesburgi munkásközpontot homokzsákokkal torlaszolták el. Később Johannesburgban is harcok kezdődtek, melynek folyamán a sztrájkolókat Fordsburgból vezényelték. Az eddigi jelentések sze rint négy rendőr, 13 sztrájkoló megsebesült és egy sztrájkoló meghalt. Newlandban 24 rendőrt foglyul ejtettek. Az ostromállapot ki! i detésekor még dúlt a harc Benopiban, Springfieldben, Ke rakpartban és a határszéli terület egész keleti részén. Aki nem akart miniszter Senni ■ ■ • «, .................................- • Londonból jelentik, hogy a napokban elhunyt Harcourt lord, ' akinek halálálról már megemlékeztünk, 'a legszerényebb politikusok egyike volt. Számtalan alkalma lett volna arra, hogy magas politikai méltóságokat ruházzanak rá, de ő mindig következetesen elhárította a megtiszteltetést. — Azt hiszem, a visszautasítások rekordját én tartom, — szokta volt mondogatni — senki talán annyi hivatalt nem fogadott el, mint ameny- Byit én nem fogadtam el.... , Harcourt lord körülbelül negyven éves volt, amikor a parlamentbe került. Kiváló politikai képességét nyomban felismertek. Az akkori miniszterelnök, Cambell-Bahnermanp, a kabinet újjáalakítása alkalmával felajánlotta neki a belügyi tárcát. Minthogy nem fogadta el, azt hitte, hogy valamilyen más tárcára pályázik. — Hát akkor legyen pénzügyminiszter! — mondotta neki. — Köszönöm, az sem leszek ,.. Cambell-Bannermann meglepetten nézett rá: — A gyarmatügyi sem kell? — Az sem! — felelte. 'A miniszterelnök a fejét csóválva jnent tovább. Ezeket az ajánlatokat azután többször megismételték előtte. Valahányszor szabadelvű kormány volt az uralmon, a miniszterelnököknek mindig az volt az első dolguk, hogy Harcourt lordnak, »valamit« felajánljanak, de ő csökönyösen mindig csak ezt válaszolta: — No... Megelégedett azzal a szereppel, hagy állandóan a kormányok mögött állt és a szó szoros értelmében a legjobb tanácsokkal látta el őket. Ez az árnyékban való állás rendki* vüli tekintélyt biztosított számára. Sok miniszter volt, akit nem tisztelek úgy, mint őt, aki »a visszautasított tárcák rekordját« tartotta. Harcourt lorddal alighanem az utolsó olyan politikus balt meg, aki nem akart miniszter lenni. Csehország polgári pörí indított Románia eilen — A titokzatos vonatok — A bóldógémléfcezetü cári Oroszországban történt, meg, hogy éveken át szerepeltek a költégvetésben bizonyos szibériai vonatok, amelyek számtalan hidon futottak át és iszonyú tömeg szenet fogyasztottak, a valóságban azonban még a sínek sem voltak kiépitve. Csehország és Románia vasutigazgatóságait és bixóságait most két, még rejtelmesebb vonat foglalkoztatja, ezek t. i. tényleg közlekedtek, anélkül, hogy valaki a költségüket viselte volna. A cseh állami vasutigazgatóság most polgári; pert indított Románia ellen 34.10J.40 és 48,394.20 cseh korona vasúti szállítási díjért. Az első összeg egy 3.7 vaggonból álló sószállitó, a másik egy 50 kocsis, borral megrakott romániai vonatnak fuvardíja, darabonként két mozdonynyál Csapról Prágába. A két vonat még tavalyelőtt járta meg rejtélyes Htját; az első 400,000 kiló sót szállított. a cseh államnak, a másik bort több prágai nagykereskedőnek. A vizsgálat eddig annyit derített ki, hogy J919 november 15-én Bohatiel, a volt erdélyi román kormányzótanács vasúti igazgatója, egy Stan Tivadar nevű . vasüti hivatalnokot »különleges Tcéreskedelmi biztosként« küldött Prágába, hogy Erdély és Csehország közt árucsere-egyezmény ügyében tárgyaljon. Stan soha senkinek jelentést nem tett róla, hogy mit végzett Prágában, ellenben Aradról ;á’ magfp nevében mint feladó, a maga nevére Prágába mint átvevőnek, elindította a két vonatot román katonai őrizet alatt. Stan azóta eltűnt és nem lehet kihallgatni. A cseh államvasut jóidéig szépen kérte a fnvardiiat melv akkor rrtérr nem is lett volna olyan magas, de azóta a cseh korona emelkedése folytán egy félmillió leit tesz ki. A román államvasut azt felelte, hogy ő soha ilyen vonatokat nem indított, semmiféle feladási jegyzéke a szóbanforgó 87 kocsiról ’ nincs, úgyszintén a forgalmi kimutatásban a mozdonyok sem szerepéinek. Apránként kisült, hogy a két vonat gépje Csehországból jött s most már a cseh államvasut az arad—-csapi vonalon román megszállt ’területen eszközölt szállítás diját is kéri. Ugyanakkor a román államvasut igazgatósága az ismeretlen helyen' tartózkodó Stan Tivadaron keresi az arad—csapi vonalon eszközölt szállítás diját és a vaggonhasználafci illetéket. Aztán még jobban bonyolódott a dolog. Most'már a szerelvényt sem találják és lázas nyomozás folyik két országban a vasúti kocsik után. Beleavatkozott a román pénzügyminisztérium; amely azt keresi, hogy honnan szerezhetett Stan ilyen hihetetlen nagymennyiségű sót s minthogy ez állami monopólium, ki adta azt neki és ki, milyen igazolvány mellett engedte ki az országból? Csehország Máíerna nevű vasütiigyi előadót küldte Bukarestbe, aki most a bukaresti vizsgálóbíróval együttesen töri a fejét a rejtélyes só- és borszállításon. Prágai körökben meg vannak róla győződve, hogy legalább is e.gy-két, romániai miniszter benne van a panamában, most 87 vaggon rnonopóliurobs árunak szállítási dij és kiviteli' illeték, valamint.' fogyasztási adó nélkül való eladásáról lévén szó. olyan összeg-forog szóban, hogy egykönnyen ki sem lehet, számítani. Milliós kártyoesaták a budapesti klubokban — Játékbarlang épül a Margitszigeten (Budapesti tudósitónktól.) A gazdasági krízis felébresztette a múlt század 90-es éveinek hírhedt kártya-csatáit. Akkor bácskai nagy urak játszták a ferblit a vendégfogadók diszkrét különtermeiben s a tét néha ezer pengőt is túlhaladta, míg ma kis emberek egzisztenciális kérdése lett a kártya, ezren és ezren élnek a festett figurákból és uem látják be, bogy kártyán, a pinkán és a krupién kívül még senki se gazdagodott meg. A budapesti klubok mindegyikében nagy kártyacsaták folynak. Napról-napra alakulnak uj politikai klubok, társasköröd hangzatos és sokat ígérő programmokka], amelynek sok pontja közül éppen az valósul meg. amit elhallgat az alapszabály. a baccarat. A korteskedés teljében egyikpártklubban se izgatja úgy a kedélyeket a választási harc és az elnöki szoba rejtelmei, mint a kártyaterem. A választásokat majd elintézi Gömbös — mondják a klubtagok és ebben kétségbevonhatatlanui igazuk is van. A választás nem létkérdés. • de a'kártya sokszor az, nem pedig; szórakozás, amint- azt időtöltéssé; degradálták a subotícai Lloyd fáradhatatlan preferansz-játékosai. Legutóbb alakult meg Budapesten a »Royalista klub«. Hangzatos neve politikai súlyt kölcsönzött a tagjainak,. mert az alapszabályok szerint csak azok léphetik át a helyiség küszöbét., akik fanatikus royalisták és elsősorban a fouchali számüzettet akarják haza hozni, akinek az olajnyómatu arcképe ott díszeleg a klub vöröspliis-függönnyel diszitett előcsarnokában. Pár napig, nem is iratkozott be más a klubba, csak úgynevezett intranzigens karlista, aki még álmában is viseli a »K« betűt a szive felett. Később aztán kiszivárgott, hogy az uj klubban nagyszerű bakk van. Erre az Otthonból, a Fészekből, a Turulból és a többi társaskörből kezdtek átszivárogni azok az urak is, akik mérsékelt álláspontot foglalnak el a király kérdésben, sőt, uram bocsáss, voltak köztük olyanok is, akik egyáltalán nem foglaltak még állást, ebben, a nagyioatosságu közjogi problémában. Két héttel ezelőtt kezdődött az uj tagok felvétele és tegnap este már az volt a helyzet, hogy á hatalmas bakkasztal körül jól .elfértek egymás mellett a royalisták, — ug.v a szélső karlisták, mint a-, szabadkirály választók — a republikánusok,, töt nem akarunk gyanúsítani, talán még anarchista is volt közöt* tűk. Legalább is néhányan úgy néztek ki a harc hevében. Az uj klub fellendülése dacára ss csökkent a forgalom a többi klubokban. Az Otthonban minden éjjel milliók cserélnek gazdát. Kis újság*, irók ostromolják száz és kétszáz koronás zseonaikkal a bankár tízezres kötegelt, legtöbbször természetesen eredmény n'éik-ül. A bankszékből Szemző Gyuszi adja le kéz* tyüs kézzel a lapot vagy egy ismert aradi nagybirtokos újítja meg fáradhatatlanul bankjait. Kezdő bank 30,000 korona, természetesen ez minden bankütésnél duplázódik és igy nem tartozik a ritkaságok közé a milliós bank se. így az Otthon klubban, ahova szegény újságírók járnak. -Hasonlóan .megy a Fészekben, a művészek klubjában is. A polgári jellegű körökben — Unió. Turul stb. — még nagyobb tétekben folyik a játék. Itt- gyakoriak a milliós differenciák. Talán még a klubélet mérhetetlen kártyapartiejait is felülmúlják a magánlakásokban lefolytatott hazárdjátékok. A rendőrség ezekbe természetesen nem avatkozik bele és mig a klubokban bizonyos maximális alapbankot határoznak meg. ad* dió itt féktelenül tombol a játékszenvedély. Hozzátartozik a kártya krónikájához. hogy a. Margitszigeten nagyszabású játékbarlangot terveznek montecarlói mintára, roulettel és más szerencsejátékokkal berendezve. i Az utódállamok ajabb gazdasági konferenciája A középeurópai gazdasági és for* galmi kérdések nemzetközi rendezése immár elkerülhetetlen. Az utódállamok közül különösen Csehország szenved legtöbbet amiatt, hogy ipari termékeinek nincs, elég elhelyezési lehetősége. Iparcikkeinek nagy része már évek óta elhelyezhetetlen, tengerentúli kivitele pedig nem jár a kívánt eredményekkel. A meginduló orosz forgalomba csak Franciaország utján kapcsolódhatik bele és igy kénytelen a hozzá legközelebb eső Magyarországgal a kapcsolatot megteremteni. Ezek a körülmények és a folyton növekvő munkanélküliség, az ipari üzemek állandó korlátozása. a kereskedelem pangása a cseh vezetőköröket arra indítja, hogy Magyarországgal újra felvegyék a gazdasági tárgyalásokat, hogy újabb kereskedelmi kapcsolat létesüljön a két ország között. '' Ezt az álláspontot, amint, prágai jelentések mondják, a kormány is magáévá tette, igy a tárgyalások rövid időn belül megindulnák. Ebben az akcióban, amint jól informált forrásból értesülünk, eddig Csehszlovákiát Romániát, de különösen Jugoszlávia magatartása akadályozta meg. mert attól félt; hogy teljesen elszigetelten marad. Moot a cseh diplomácia azon fáradozik, hogy az utódállamok nagy gazdasági konferenciáját összehozza és a gazdaságilag szorosan egymásra utalt, de eddig egymástól elzárt, országok gazdasági és ipari forgalmát végre akadálytalanná tegye. Ha Csehszlovákia ezen kísérleté tény»??, .rifceriih'o. Kövén.ptj'vm keservei vajúdása határozott. lépéssé! közelednék a rég óhajtott gyógyulási szakasz fejé».
