Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-14 / 73. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 73. szám. ítélték a cárt s a halálos ítéletet több próbálkozás után megdöbbentő hidegvérüséggel hajtották végre. A rabság bilincseit el tudták viselni, mert a martiromság hitet, bátorsá­got és lelket öntött beléjük. De le­törték kezükről a bilincset, amikor a láncnak szabadság lett a neve s a rabszolgasá gnak jobbágyfelszabadi­­ltás. Schober kancellár Nyugatmagyarországon Becs. Schober kancellár, akinek lemondásit a tegnapi pártgyülése- K-en a lapok jelentése szerint végleg elhatározták, az osztrák pártok kí­vánságára a válságos politikai hely­zetben is utrakelt szombaton az Ausztriának ítélt nyucatmagyaror­­szági vidékre. Remélték, hogy ezzel n*mil g enyhül a politikai teszült­­ség, de ez a remény a nagynéme­tek merev magatartása miatt nem eljesült. Az utazásnak nem volt más eredménye, minthogy a köz­ségekben a kirendelt községi hiva' talnokok tüntettek Ausztria mellett’ aminek azonban még Bécsben sem tulajdonítanak semmiféle jelentőséget. Hir szerint Young, az angol pénz­ügyi ellenőr, közvetlenül az eluta­zás elölt jegyzéket juttatott el a kancellárhoz, amelyben felhívta fi­gyelmét a pártok torzsalkodásában rejlő veszé'yre és az antant-kölcsön folyósításának előfaltételéül a bel­politikai válság elhárítását jelölte meg. A gcniiai konferencia megtartása kétséges London. A Daily Mail jelentése szerint politikai körökben számol­nak azzal az eshetőséggel, hogy a génuai konferenciát nem tartják meg. Lloyd George ragaszkodik ugyan ahhoz, hogy a konferenciát április 10-ikén nyissák meg, minthogy azonban a konferencia jelentősége ziltal, hogy az Egyesüli Államok nem vesznek azon részt, igen cse­kélyre zsugorodott össze, kétségessé vált, hogy egyáltalán megtartják-e a konferenciát. Ha a genuai konfer rencia elmarad, az Angliában kor­­mányválságot jelent. Ez esetben Lloyd George szabadságáról vissza­térve átadja hamarosan a kormány vezetőét. Olasz csapatok Fiume határában —- Az olaszok Giuratí A „Ch'cago Tribune" jelenti: Az SHS kormány rende étére nagyszámú katonaságot küldtek a Száva-vonal­­ról Fiume állam határára. Beográd­­ban hivatal'san kijelentik, hogy a csapatmozdulatok nem jelentenek semminemű harci szándékot és egye­dül az a céljuk, hogy a határokat minden eshetőséggel szemben biz­tosítsák. Triest Rómából érkezett jelen­tések szerint 25 000 főnyi olasz ka tonaságot küldtek az istriai félszi­geten át Fiume közelébe. A csapa­megválasztása ellen. — tok a várost környékező hegvek mellett, Fiumétői ágyulövésnyire fog­laltak állás*. Az olasz kormány Giuratí ellen Róma. Politikai körökben meg­­erős fik azt a hirt, hogy az olasz kormány nem fogja elismerni G-urati fascista képviselőnek Fiume kor­mányzójává való megválasztását. Giuratí megválaszt sa után a Gardcneban időző D’Annunzióval tanácskozott és azután Rómába ut3- oít, hogy ott az olasz kormány ozándékairól tájékozódjék. A királykáim! tragédia — Lakó Sándor családja kiirtásénak részletei — — Kiküldött munkatársunktól. — alakú kézi mikrofon bekapcsolásával a készünk, mint diktálógép hasz nálható. A padlózaton elhelyezett kontaktus 1 bhal val > érintésével, a szobában folyó beszélgetés meg­örökíthető anélkül, hogy a jelen­levők egyike is, bármit sejtene. Ez a készülék tudományos cé­lokra is használható. A tüdő és szív zörejek megörökítésével a be­tegség lefolyását a legpontosabban követheti az orvos. A találmány iránt, amely Német­országban már forgalomban van, a külföldi Messe-Mtogatók körében igen komoly az érdek ődés. In memóriám rA múlt héten volt évfordulója an­nak, hogy n. Sándor cár megszün­tette Oroszországban a jobbágysá­got s fölszabadította 3 muzsikot. Talán csak Babilóniában volt az uralkodó osztály olyan áthághatat­lan korláttal elválasztva a néptől — 8 római rabszolgák szatumáliái leg­el ébb szimbolizálták az emberi .egyenlőséget — mint amilyen elkü­lönülés a cári Oroszországban vá­lasztotta szét a társadalmi osztályo­kat. Ezt a differenciálódást még a származás különbözőségéből szárma­zott érzelmi széttagoltság tette tél­iesebbé. Az orosz arisztokrácia nagyjában nem orosz eredetű. Tatár .ég német ősszülőktől számaztak az ^orosz főurak. Még Tolsztoj sem orosz eredetű. Dick-nek hívták vala­mikor a családját, csak az oroszor­szági akklimatizálódásuk után vették fel a Tolsztoj nevet. Minden részletezésnél jobban vi­lágit rá egy följegyzés arra az ér­zésre, amivel az orosz arisztokrácia lenézte az orosz parasztot. Turge­­nyev anyja, a büszke nemesasszony a fürdőszobájában mezítelenül fo­gadta háziorvosának valamilyen je­lentését. Az orvcs azt hitte, hogy a háziasszonya föl van öltözködve s riadtan hőkölt vissza, amikor meg­látta az orosz Vénuszt. Turgenyev­­né azonban — a hite szerint bizo­nyára nemes leereszkedéssel szólt rá a jobbágv származása oroszra: »Mit gondolsz, te is ember vagy, hogy röstelkednem kell előtted?« Az orosz nép mégis fölszabadult. Forradalommal szabadult föl, főlüi­­j-ől jövő forradalommal, mert csak ipari állam képes alulról jövő forra­dalmakat kirobbantani. A muzsik szabad lett az atyuska szava sze­rint. de az orosz közigazgatás, a .kormányzó, a kerületi főnök, a szta­­roszt, az archimandriták és a kalu­­gyerek gondoskodtak arról, hogy a cár szava se legyen hatalmasabb, mint az orosz paraszt rabsága. Sza­bad lett-e orosz földön az orosz pa­raszt a cári hatalom alatt s szabad lett-e akkor, amikor a dolgozók ural­ma jött el. Sándor cár is, Ledn is szabadságot Ígért, Sándor cár is, Lenin is rabságot adott. S az orosz nép folytathatja szabadságküzdel­mét, harcát a földért, az életért., a kenyérért, az orosz nép, melyet most az éhség kancsukáz s melyet a nyomor Szibériájába deportáltak uj urai. A múlt héten volt évfordulója a jobbágyfelszabadításnak. Ma, már­cius 14-én van negyvenharmadik év­fordulója annak, hogy bomba szag­gatta szét a jobbágyfelszabaditó cár életét. A szabadság Ígéretétől s a márciusi tavaszébredéstől megmá­morosodott forradalmárok halálra A horgos5 temető . . . A rongyos halottasház előtt nagy csoportok an álldogálnak az emre rek: falubéli, kiváncsi asszonyok, 'egtőbbje fekete kendőben, tanu^­­Kodni jött tanyai gazdák, ünneplö­­sen és csendőrök. LeszáUunk a kocsiról és beme­gyünk a rezoga épületbe. Egyszerű des'kakereveten ott fekszik a két áldozat: Lakó Sándor királyhalmi gazda és felesége. Az asszonyon, színes ing. az arca csupa vér és gyík szeme nyitva. Vér. A halán­­ékán széles üszküsödő seb s kopo­nyája négy helyen szét van hasítva. Lakó Sándor feszesen mellette fek­szik, kinyujtózva, feje a szó szoros erlelmé^en összeroncsolva, mély, vét iszapos sebekkel, széiturt kopo­nyával. Meztelen. A harmadik áldozat, a tizenkét esztendős Lakó Sándor nincs itt. Beszállították a suboticai közkór­házba. Dr, Mamuzsics Koszta vizsgáló­bíró vezetésével megkezdődik a boncolás. Dr. Barta és dr. Pezarics törvényszék! orvosok hozzákezdenek a munkához. .... Hogy történt a tragédia? Kimegyek az udvarra. A király­halmi gazdák csoportbe verödve d «kúrálnak és várják a kihallgatást- Köztük van Torkos József gazda, a kinek Lakó Sándor családostul gyütt vendége volt a gyilkosság élőt i órában. Odamegyek hozzájuk kérdezős­ködni. Torkos József gazdán fog e őször a szó. Elkezdi: — Vasárnap este kérem nálunk voltak kis beszélgetésre. Régi szom­szédok vagyunk és Jóska többször át szokott jönni mihoz^ánk estén­­kint. Úgy este 8 óra felé jött sz asszonnyal, meg a gyerekkel együtt. 0 tbon bezártak mindent, a szolga­gyereket dküldlék aludni. Egy ór hosszat diskurálgattunk, aztán haza­mentek. Tíz óra tájban föl riasztanak, hogy ég Lakóék háza. A szomszéddal átszaladunk, bemegyünk az udvarba. X tűz ropog, lángol veszedelmesen. Berohanok a nyitott gangra, hát ott találjuk a szegény asszonyt a föl­dön, nyöszörögve, összevagdalva. Még élt. Kivittem az udvarra, de már az utolsót járta. Lakót, az em­bert a konyhában találtuk, az aj ó möeött vérben — az ágya előtt. Ki vittük öt is. Szóltam hozzá, hopy ismer-e ? Azt mondta: Jóska, végünk van mindnyájunknak. Pár szót még mondott, de nem értettem. Aztán meghalt szegény. A gyerek a szo­bába feküdt, az ágyon, eszméletle­nül. Még mindig nem tért magá­hoz. . . Elhallgat. Talán valami ellensége fcsinálta? — kérdezem tovább. — Dehogy kérem. Nem volt a Jóskának ellensége senki a világon. Jó ember volt az, akár a falat ke­nyér. . . »Ez már a harmadik ilyen rémség.. — Annyi bizonyos, hogy valami ismerős lehetett a gyilkos — mondja az egyik tanyai gazda — mert lehe­­t tlen, hogy az asszony máskép ajtót nyitott volna neki... Aztán meg csak az tudhatta, hogy Lakó Sándor bort adott el a minap és ezért otthon pénze lehet valami kevés. Különben is, kérem, ez nálunk, a mi határunkba nem az első eset. Ez már a harmadik ilyen rémség két esztendő óta. — Az a baj, hogy nincs fegyver­­tartás — szól közbe egy fiatal legény. ... A boncolásnak vége. Mamu­zsics Koszta vizsgálóbíró a tanukkal u állomásépületbe megy, ahol ki­hallgatja őket. Hit mond a szolga? Lfrbán Mátyás 19 éves szolga­legényt hallgatják ki először. A meggyilkoltnak ő volt az egyedüli segítsége a tanyán. Vállas, jólfej­­lett, hangosan beszél rövid mon­datokban. Néha nagy gesztusok­kal segít a beszéden. — Amikor a gazdám elment, bezártam a kapukat, csak egyet hagytam nyitva, amelyiken gon­doltam, hogy bejönnek. Aztán le­feküdtem az istállóban. Tiz óra felé hangos kutyaugatásra ébred­tem föl. Nagyon megijedtem, mert az egész ház égett, a lángok már az istállóba is belekaptak. Amilyen gyorsan csak tudtam, kivezettem a jószágot az istállóból, hogy ott ne égjen. A kertben egy fához kötöttem a jószágot. Ott aztán a nagy ijedtségtől összeestem, el­ájultam. Mire ismét magamhoz tértem és bevánszorogtam az ud­varra, akkor már ott volt Torkos bácsi meg a többiek. Akkor lát­tam csak, hogy a gazdám meg az asszonyság vérbe fekszik ... A vizsgálóbíró megkérdezi tőle, hogy tudja-e, hogy a gazdája hol tartotta a pénzt. — Azt tudtam kérem, hogy a pincébe szokta a gazdám a pén­zét eldugni, de hogy hova, azt nem tudom. Egy párszor hallot­tam, amikor a gyereket leküldte a pincébe pénzért. A vizsgálat megállapította, hogy Lakó Sándort és családját az isme­retlen gyilkos fejszével ölte meg. A tanyáról reggelre a gazda egyik fejszéje eltűnt. A vizsgálóbíró meg­kérdezi a szolgát, hogy tudja-e, hogy az egyik fejsze eltűnt a tanyáról. — Igen, tudom — feleli — a kisbalta... Aztán sorba a többi gazda, akik mind nagyon sajnálják a derék és becsületes Lakó Sándort és családját. A vizsgálóbíró diktálja a jegyzőkönyvet, közbe mindenre kiterjedő figyelemmel kérdezgeti a tanyai gazdákat, aTrik egyszerű beszéddel mesélik el a szomorú tragédiát.

Next

/
Thumbnails
Contents