Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-12 / 71. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 71. szám. Károly exkirály poréi Prága poroli — Svájc lefoglalja az ex-királyi család ékszereit Ä Funchali magányban, ahol az ex-király a puccsok izgalmait kény­telen kipihenni, nincs nyugalma. A pörös iratok sokaságával zavarják, funchali posta most kézbesítette Prága város panasziratát, amely visszaköveteli Károly volt királytól a fehérbegyi csata után a Habsbur­gok javára elkobzott birtokot, Prá­ga város ügyvédje kézbesítette Funchalban Károly volt királynak. A volt király a panaszirat átvételét megtagadta azzal, hogy van ügyvéd­je, akivel a dolgot el lehet intézni. A Narodni politika szerint ilyen kö­rülmények között az e hó tizenötö­dikére kitűzött első tárgyalás nem lesz megtartható, A másik pör, amely inkább za­varta a pihenés napjait, szintén most került tárgyalásra. Károly ex­király és a berni gyöngy be- és ki­viteli társaság között már hónapok óta per folyik a berni törvényszé­­ken. A társaság ugyanis leakarta foglaltatni a királyi család ékszereit az egyik banksafejéban a százhat­vanezer frank ellenében, amelyet Károly királytól ügynökjutalék fejé­ben követel. Ebben a pörben, amint a későbbi berni jelentések mondják, Károly pervesztes lett. A berni Kanton fel­sőbírósága ugyanis elutasította a Perlesco részvénytársaságnak IV. Károly király családi ékszreinek pe­rében 160.000 franknyi jutalék iránt indított keresetét. Oft vannak a kisérő menetben á k'zős hadseieg megbízottjai is éc jóbarátai, akik nagy szomorúsággal kisérik a halott köböt uto'só útjára... A kis lapban Pajzs Elemér irt jarszki temetésen ... nekrológot Gyóni Gézáról, a tragikus sorsú költőről, akit a vi ágh tboru elrabolt a magyariroda ómtól, amely­nek nagy értéke veszett el a kraszn > Giuratit Fiume kormányzójává választották — A fascisták megtámadták Susákot — Snsak. Fiúméban a Nemzetvédelmi Bizottság népgyüjést hivott egybe, melyen 1500 ember vett részt, akik legnagyobbrészt olaszországiak. Az elnök a íascisták, a köztársasági na­cionalisták, a demokrata nacionalisták és az olasz néppárt nevében nyitotta meg a gyűlést. Az elnök ajánlatára a Jelenvoltak az Olaszországban tartóz­kodó Giuratit kiáltották ki Fiume kormányzójává. Ezek a pártok a lakosságnak alig egyhatodrészét kép­viselik. A szocialisták, Zanella auto­­nomista pártja és a demokraták nem vettek részt a népgülésen. , Snsak. A fascisták egy csoportja megtámadta Susakot és egy trafikot kifosztott. Zanella hívei és a fascisták közt naponként harcok vannak. A fascisták két Zanella-pártit egy kaszár­nyába hurcolták, ahol agyonverték őket. 3000 hold fold feEssafesdul — Győzött Subotica álláspontja az agrárföldek kérdésében — Gyóni Gésa temetése Nemrégiben előkerült a kra^m­­jarszki fogolytábor magyar lapján i e yik kézzel írott szám*. Lapfordi'• tások ez a címe a lapnak, amely­ben az irodalom trapö-us sorsú háborús halottjának: G ó i Gézá­nak h’daláról és temetéséről van tudósítás. A primitiv, gyászkereies h. di o­­goly ujstg igy írja le Gyóni Géza temetéséi: ... A gorodok udvarán 26 án délután 2 óra tájban 2000 főnyi tömeg négyszögéi? n áll a halottat vivő szerény külsejű fehér kocsi. A temetést Mól ár alezredes rendezi a halott barátaival. A Boldis D zsT főhadnagy vezetése alatt működő zenekar, melynek túlnyomóan ma­gyar tisztek a tagjai, a m.gered, eső miatt nem jáiszh .tolt. A birodalmi német ev. leikés. megható beszéde után a magyar tiszti d dárda, melyet K izics Ozmán dr. hadnagy vezet, éne d ^ egy Beethcwen gyás datt, nzután Zalán Gyula népfölkelő f hadnagy, a ma­gyar törvényhozás tagja áll a ko­porsó mellé, hogy a magyar nemzet nevében vegyen búcsút a nagy halottól. A kocsi megindul, de a foglyo' esek a kapuig mehetnek. A dalárda még egyszer elénekli: „Jer magyar, kit a rabéleí“ kezdetű dalt. S a dezsurni-praporcsik hangosan fölol­vassa azoknak a névsorát, akik a halottat a temetőig elkísérhetik. . ... És fegyvertelen konvojok ki­­séretébtn indul meg a gyáézmenet, Molnár alezredes, Salac őrnrgv, Ter­­lye niczky, Brandsiä te , Mihók szá­zadosok, Mészáros Elek, Á va" fő­hadnagyok, Thomay Frigyes, Hubei hadnagyok képviselik az ezredét. Ismeretes az a harc, amely Su­botica város és az agrárminisz­térium között folyik mér hosszabb idő óta, a várostól agrárcélokra elvett földek ügyében. A város anyagi helyzetére katasztrofális hotássai volt már az is, hogy a műit évbeo Subotica földjeiből 5ooo holdat vettek igénybe, ami­nek azonban csak a felét osztot­ták ki a suboticai igénylők kö­zött, míg a másik felét a bajmoki és csantavéri agrárcélokra hasz­nálták frl. A múlt hónapban megtartott agrárreviziő eredmé­­nveképen azonban a városnak még újabb 65oo hold fö'det kel lene átengedni az agrárreform alapján való felosztás céljaira, ami azonban teljesen lehetetlenné ~~tenné a város további gazdálko­dását. A városi tanács épp ezért olyan irányban tett előterjesztést az agrárminisztériumban, hogy a föidigénylőknek csak az agrár­­törvényben előirt fóldilletmény felét adják meg, mert ezáltal a város is megmentené 3ooo hold földiét. Miután a kérdés a város eg­zisztenciális érdekeinek szempont­jából óriási fontossággal bir, a tanács minden lehetőt elkövetett, hogy álláspontja győzedelmesked elv »««««•«• •»♦«*« Fontos javaslatok ' a lagköza.Hbhi suboticai feczgyöHs előtt A városi kölcsön ügyének előkészítése A legutóbbi tanácsüléseken a su­boticai városi tanács több fontos kérdésben határozott, ezeknek az ügyeknek azonban előbb a kiszéle­sített tanács elé kell kerülni és csak annak jóváhagyásával valósíthatók meg. Miután- a közgyűlés által letár­gyalandó ügyek erősen megszapo­rodtak, a tanács pedig nem akarja sokáig elodázni ezeket a város szem­pontjából többnyire nagy horderejű ügyeket, ezért, a közeli napokban megtartandó közgyűlésen kivül még április elején, húsvéti előtt a rendes határidőt megelőzőleg újabb ülést fog tartani a kiszélesített tanács, hogy a napirenden levő fontos kér­déseket minél előbb letárgyalhassa. A városi tanács a gyorsított mun­karend megállapítása céljából hét­főn előkészítő ülést tart, amelyen meg fogják állapítani a közgyűlés elé terjesztendő fontosabb javasla­jék és ennek érdekében a főispán és polgármester több Ízben foly­tatott tárgyalásokat az agrármi­nisztériumban. Mint a suboticai agrárhivatal ban értesülünk, most leérkezett az agrárminisztériumnak a dön­tése, amely szerint a földigényldk csak fél- és negyed holdat, tehát a törvényben előirt illetmény fe­let fogják megkapni. Ez minden­esetre azt jelenti, hogy a város mintegy 3ooo hold földjét meg mentette a maga részére. Az ügyre vonatkozólag meg kérdeztük Pletikoszits András dr. polgármestert is, aki munkatár­sunk előtt kijelentette, hogy az agrárminisztérium kedvező dön­tése egyelőre csak a suboticai fö!d;génylökre szól, azonban az még nincs tisztázva, hogy a baj­moki és csantavéri igénylők is csak a fél illetményt kapják meg a suboticai földekb 1. Miután ezonban elképzelhetetlen, hogy Subctica idegen igénylőknek töb bet lenne kénytelen adni, mint a város lakósainek ás különben sem valószínű, hogy az agrármi­nisztérium ne hozzon egységes döntést a nngyfontosságu kérdés ben, igy remélhető, hogy Bajmo kon és Csantavéren ugyanez az elv fog érvényesülni. <*•<»• »c»«»»«»« •»<»« tokát. Ezek közt szerepel többek közt a tavank-Jti mintegy 125 hold­­nyi területet kitevő városi földek eladása, azután a város területén levő városi háztelkek eladásának kérdése, amellyel a tanács az épít­kezési kedvet akarja előmozditarü. A legfontosabb ügy azonban, amely már valószínűleg a legköze­lebbi közgyűlés elé kerül, a városi kölcsön kérdése. A város tanácsa egy ízben már megkezdett» tárgyad sainak fonalát újból felvette a köl­csön ügyében az Uprava Fondava­­val és most remélhetőleg rövidesen már perfektuálni is fogják a kölcsön ügyét, mert a kilátásba helyezett tíz millió dinárra a vámosnak föltétlenül sürgős szüksége van és enélkül nem valósíthatja meg egyetlen tervét sem. Ezideig a városi tanácsban az a felfogás uralkodott, hogy a kölcsön ügyét ne vigyék addig közgyűlés elé, amig az 1922. évi költségvetést nem hagyja a kiszélesített tanács jóvá, most azonban már kezd az az álláspont diadalmaskodni, hogy a kölcsön ügye semmiesetre sem ha­lasztható és azt a költségvetéstől függetlenül is le kell tárgyalni. Egyébként a kölcsön ügyével szoros kapcsolatban a legközelebbi köz­gyűlésen, amint megbízható helyről értesülünk, interpelláció is készül, A kiszélesített tanács egyik tagja ugyanis erélyesen követelni fogja az utak sürgős megjavítását, miután azok úgy' a város belterületén, mint a külvárosokban olyan megrongált állapotban vannak, hogy nagyrészt használhatatlanok. Ez a készülő in­terpelláció is csak a város kölcsöné­­nek felvétele mellett szól, miután az. eddigi tervek szerint már amugyis a negyven millió koronás kölcsönből tizenöt milliót az utak javítására kontemplált a város tanácsa. Lehetséges különben, hogy a költ«» ségvetést is sikerül most már hama­rosan letárgyalni és igy a kölcsön­­javaslattal egyidejűleg esetleg már az is a közgyűlés elé kerülhet. A még függő ügyek végleges elintézé­se céljából Dobanovacski Pál főispán, Pletikoszits András dr. polgármester és L e p e d á t Il­lés pénzügyi tanácsos a jövő hét elején Beogradba utaznak, hogy az illetékes minisztériumokban meg* sürgessék a döntést a még elinté­zetlen városi ügyekben és ezt az al­kalmat valószínűleg fel fogják hasz* nálni egyúttal arra is, hogy az Uprava Fondavával a város negy­venmilliós kölcsöne ügyében tárgya^ lásokat folytassanak. A földműveséért és a zöld Ifiternacionálé — Benin Steván vádjai — A beogradi földmi’vespárt tudva­levőleg k zárta tagjai sorából Benin Steván képviselőt, a kizárás oka az, nogy Benin, bár pártja ellenzékben vo t, ál andóan megszegve a klub­határozatokat, a kormányt támogatta és ezért a kormánytól tiszteletbeli íllást fogadott el. Benin, akinek egy eziistkanáilal kapcsolatos ügye csak nemrégiben fog! Lkoztatta a közvéleményt, az egyik beogradi lapban heves táma­dást intéz tt a föl müve5párt ellen, »zzál, hogy őt hazafis érzülete bírta ura, hogy a pártból kilépjen. Vádjainak „legsulyosabbika“ az, hogy a földmüvespárí paktál a idgárokkal és '-zoktól pénzt fogad el. Azt is felhozza Benin, hogy a párt külföldi szervezetekkel tart fenn ádandó titokzatos összeköttetést, sőt Rádicsékkal is. A délbánáti földművesek jóvoltá­ból mandátumhoz jutott Benin vád­jai felkeltették a napisajtó és a po­litikai körök figyelmét. A földműves párt ellenségei Benin vádjairól rész­­etesen megemlékeztek, mig most Avrámovity Mihály a földművespárt vezére válaszol B nin vádjaira. Válaszából kiderül, hogy «titok­zatos külföldi tárgyalások,“ ame­lyekről már hónapok óta sugdolóz­­nak a pártban, a világszerte ismert 'öld internacionálé ügyében folytak ek-ŐKorban és főleg a csehekkel. Tudvalevő, hogy ugyanebben az ügyben minden ország földműves pártja összeköttetésbe léptek egy­mással anélkül, hogy valahol is eszébe jutott volna valakinek ebből hazaárulásra következtetni. Mayer János voh maeyar földm velési mi­ni zter többek között ebben az ügyben Párisban is járt. Avrámovity elmondja, hogy a világ földművelési pártjainak közös munkáját fontosnak és szükségesnek tartja úgy ő, va­lamint a pártja.

Next

/
Thumbnails
Contents