Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-12 / 71. szám

BACSMEGYE! NAPLÓ 71. szőm. Bérmozgalmak a szuboticai ipartelepeken Essek az árak, emelkednek a munkabérek A suboticai munkásság bérmozgalma tovább tart, sőt szombaton a mozga­lom átterjedt a kőfaragó- és márvány­ipar munkásaira is. A mozgalom tel­jesen normális keretek között mozog és azok a hirek, hogy egyes szak­mák munkásai sztrájkba léptek, tévedésen alapulnak. A vasbutorgyári és bőrmunkások a bérköveteléssel kap­csolatban bejelentették a fölmondást, de a törvényes fölmondási időn belül rendesen folytatják munkájukat. Való­színű azonban, hogy a munkások távozására nem kerül a sor, mert a hivatalos eljáráson kívül Tikviczki István rendőrkapitány magánúton is folytatja a békéltető kísérleteket és rövidesen megegyezésre van kilátás a munkások és munkaadók között. Szombaton a Kőfaragó- és már­­ványiparti rt. munkásai is benyújtották a rendőrségnek, mint elsőfokú ipar­hatóságnak a béremelés-követelésre vonatkozó memorandumukat. Ebben a kőfaragó- és márványipari munká­sok, a gránitcsiszolók és szakmunká­sok részére 5 korona, márványcsi­szolók és egyéb férfi munkások szá­mára 4 korona, a női munkaerők részére pedig 2 korona órabérjavitást kérnek. Az ügyet a rendőrség a bé­kéltető eljárás megindítása végett át­adta az ipartestületnek. Ugyancsak bérmozgalmat indítottak a Reiter-féle gép- és lakatosüzem munkásai is, mely ügyben a hivatalos eljárás szintén megindult. A washingtoni nyi! halálra sebezte a génnai konferenciát f , - -A génnai konferencia, amihez annyi hit és reménység fűződött, ugyíátszik osztozik elődeinek, a többi nemzetközi konferenciának sorsán, — nem hoz igazi bekét és megnyugvást, a hajszolt világ­nak. A párisi Liberté azzal kap­csolatban, hogy Amerika nem vesz részt a génuai konferencián, a következőket Írja : „A Washingtonban kilőtt nyíl halálosan megsebezte az értekez­letet. Amerika pontosan ellenőrzi majd, mi történik Génuéban és ez az ellenőrzés aligha lesz jó­indulatú." A Temps írja, hogy Európának Amerika nélkül is meg kell ta­lálni a kivezető utat a jelen sú­lyos helyzetből, de úgy véli, hogy Amerika nélkül nem kecsegtetnek eredménnyel a génuai fáradozá­sok. A génuai vállalkozás össze­omlóban van. Lehetőleg hamaro­san egy jobb munkatervvel kell tehát helyettesíteni. Az Egyesült Államoknak a génuai konferenciáról való távolmaradása első lépésnek tekintendő abban a kampányban, amelynek az a célja, hogy Amerika befolyást nyerjen Európának gazdasági újjáépítésé­ben. A francia sajtó pesszimista véleménye ellenére sem jelenti az Egyesült Államok arra való kész ségének hiányát,hogy Európa gazda­sági problémáinak megoldásában közreműködjék. A német sajtó általában azt hiszi, hogy a távolmaradásnak az az oka hogy „a tanácskozásokból bizonyos kérdéseket kikapcsoltak" és véle­ménye szerint az amerikai kormány ezzel érthetően állást foglal azokkal a követelésekkel szemben, amiktől Franciaország a konferencián való részvételét függővé tette és amikhez Lloyd George a Poincaréval Bou­­iogneban való találkozása alkalmá* val hozzájárult. A kérdéssel kapcso­latban a Berliner Tageblatt azt írja, hogy Lloyd George a Poincaréval szemben mutatott engedékenységé­vel a génuai konferenciát nem hogy megmentette volna, hanem inkább zátonyra vitte, mert föláldozta érte Amerika részvételét. Már pedig min­denki tudja, hogy Amerika nélkül ez a konferencia nem lehet életké pes, vagy legalább is tetterős. Nem ártana talán — írja a lap — ha a német kormány a dolognak ilyen stádiumában bizonyos fokú aktivi­tásba menne át. Amerika tényleg a gazdasági újjá­építés problémájának megoldását akarta a génuai konferencián a le­hetőségekhez mérten megoldani. Természetes, hogy ennek legelső föltétele a német jóvátétel revíziója, így került Amerika ellentétbe a hi­vatalos francia állásponttal, amely még mindig nem akar hallani sem­miféle változtatásról. Így ha tehát meg is tartják a génuai konferen­ciát, tisztán politikai konferencia lesz, amely nem válthatja be a hozzá fűzött reményeket. Véres zavargások Olaszországban — Általános sztrájk Génuában —­Róma. A Corierra dela Sera szerint Olaszországban zavargások kezdődtek. Az ipari válság miatt a munkásság hangulata nagyon elke­seredett és az elégületlenség állan­dóan nó. Több helyütt véres ösz­­szeütközések voltak a fascisták és Kommunisták között. Génuában ál­talános sztrájk van. Triesztben vé’ rés utcai harc során Trevise Martot, a fascisták vezérét agyonlőtték. Bo­lognában, San-Marinoban és egyéb nagyobb városokban a helyzet fe­szült. A kormány messzemenő in­tézkedéseket tett a rend biztosí­tására. A magyar kisgazdák ultimátuma az uj párttagok ellen A rebellis csizmások értekezlete — Követelik a jelölések revidiálását, az uj főispánok fölmentését, Gömbös ellenőrzését, a beözönlöttek visszaszorítását Hirt adtunk arról az elkeseredésről, amivel az egységes párt kisgazda­tagjai az* u) párttagok mohó és töme­ges érvényesülését nézik. Megírtuk, hogy lázonganak a ,.csizmások" a fő­­ispáni kinevezések és a jelölések miatt. Ez az elégedetlenség már nyílt akcióban robbant ki. A régi kisgazdapárt vezetősége az ország kisgazda-pártszervezeteinek el­nökségeit kőrtáviratban országos érte­kezletre hívta össze. Az értekezletet Nagyatádi lakásán tartották meg. ösz­­szesen kétszázharmincegyen jelentek meg, akik közül 54-en voltak régi kisgazdapárti képviselők. Megjelentek a többi közt Gadl Gaszton és Meskó Zoltán is. A konferencia reggel 9 órától este 7 óráig tartott. A konferencián az a meggyőződés alakult ki, hogy a koalíciós kormányt pártkormánynak kell felváltani. Kö­vetelik ezért a kormány rekonstruálá­sát oly módon, hogy az uj kormány­nak legalább hét tagja a régi kis­gazdapárt tagjai sorából kerüljön ki. Követelik, a miniszterelnökségi és belügyi államtitkárságokat régi kis­gazdapárti politikusokkal töltsék be. Követelik, hogy a kormány a tizen­kilenc ujonan kinevezett főispánt mentse fel állásából s a korábbi fő­ispánokat nevezze ki újra. Követelték, hogy azokban a kerületekben, melye­ket eddig kisgazda képviselt, most is kisgazdákat jelöljenek s hogy az egy­séges párt állítson mindenütt jelölte­ket a kereszténypárti politikusok ellen. Követelték, hogy a párt uj tagjait csak a kerületek egyharmadrészében jelöljék. Ellenőröket Gömbös mellé Az a kívánság is elhangzott az ér­tekezleten, hogy az egységes párt Gömbös Gyula ügyvezető-elnök mellé még két ügyvezető elnököt válasszon Meskó Zoltán és Könyves Lajos sze­mélyében. Ez a hármas direktórium, melynek elnöke Meskó lesz, fogja ve­zetni a választásokat. Ezután letárgyalta a konferencia a jelöléseket s megállapodott a jelöltek személyében. A jelöltek megválasz­tásában az értekezlet nem respek­tálta az egységes párt vezetőségének eddigi jelöléseit. Incidens Gömbössel Alig kezdődtek meg a tárgyalások, megjelent az értekezlet színhelyén Gömbös Gyula, aki Nagyatádit ke­reste, azt mondván, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök óhajt vele tárgyalni. Mivel Nagyatádi nem tar­tózkodott a helyiségben, Gömböst Herczeg Sándor elnök fogadta, A kö­vetkező párbeszéd folyt le közöttük: Gömbös Gyula: Mi van itt, külön konvent? Bomlasztják a pártot? Herczeg Sándor: Milyen cimen vonsz felelősségre? Gömbös Qyula: Mi történik itt? Herczeg Sándor: Este megtudha­tod azoktól, akik illetékesek, ha köz­ük veled. Ezekután Gömbös Gyula eltávozott. Nagyatádi csendesít Az értekezlet izzó hangulatát csak Nagyatádi volt képes lecsöndesiteni. Arról beszélt, hogy a párt kényszer­­helyzetbe került s áldozatul kellett hoznia a titkosság követelését. Külön­ben az uj nemzetgyűlésen a kisgaz­dapárt érvényesítheti majd ezt a kö­vetelését is. Az ultimátum Az értekezlet elhatározta, hogy ul­timátumot intéz a kormányhoz azzal, hogy ha követeléseiket a kormány nem teljesiti, fölveszik a kormánnyal szemben is a harcot. Az ultimátumban elmondják, hogy milyen sérelmeket kellett elszenved­niük az egységes párt létrehozása óta. Az ultimátum a következőképen vég­ződik : A mi zászlónk alatt idegenek, ide­gen célokkal és idegen programmal fogják magukat annak a pártnak nevezni, amelyben csak mutatóban fog maradni egy-két hívünk. Ez pedig kukása az agrárdemokráciá­nak, bukása Nagyatádi nimbuszának. Vidéki szervezeteink zúgolódnak, kö-3. Oldal reikben hangos az elkeseredés. Embe­reink háborognak, népünk elfordul tőlünk. A nép azt látja, hogy mindeu nap más vezetője kezéből buli ki a zászló. Támogattuk a kormányt tflj&n­­vizen keresztül, segítettük mindenben, még akkor sem borítottuk fel a hely­zetet, amikor nagyméltóságod iáját felelősségére elejtette a választások titkosságát. Ha előterjesztésünk záros határidőn belül sikerrel nem jár, vállaljuk a harcot. Áthárítjuk a felelősséget nagyméltó■ Ságodra. Kívánságainkat összefoglaló előter­jesztésünk a következő: 1. A párt törhetetlenül ragaszko­dik nagyatádi Szabó István és a párt eddigi egész programmjához. 2. Követeljük a mostani koalíciós kormány rekonstruálásával egységes pártkormány megalakítását a régi kisgazdapárt megfelelő érvényesü­lése mellett. 3. Követeljük, hogy ez a% elv érvényesüljön a főispánokra Vonat­kozóan. 4. Követeljük végül, hogy a je­lölések a kisgazdapárt jogos igényei és a választókerületek közönségének megnyilvánuló kívánságai szerint történjenek. Az ultimátumot átadták már Beth­lennek, aki azonban még nem adott választ a követelésekre. Kifosztott amerikai levelek — A péterrévei levélhordó bűne — Péfcerréve-Petrovoszelló község jó­módú virágzó falu, ahol szenzáció verekedésen, vagy egy-egy öreg­­aszony halálán kívül nem igen tör­ténik. A falunak azonban most kí­nos szenzációja van. A petrovoszellói levélhordó össze­játszva egy ottani ügynökkel, egy év óta rendszeresen elsikkasztotta az Amerikából érkező pénzeslevele­­kefc. A községből sokan kivándorol­tak Amerikába, ahonnan hozzátarto­zóiknak időnként küldtek haza dol­lárokat. ' A küldemények egy ideig rende­sen meg is érkeztek a címzettek­nek, azonban, körülbelül egy évvel ezelőtt elmaradtak. A kivándorlóitól állandóan jöttek levelek hozzátartozóiknak elküldött összegekről, de pénzt senki sem ka­pott- A sikkasztok egész nyugodtan, semmitől sem tartva, folytatták iizel­­meiket. Azt is megtették, hogy az Amerikából érkezett s általuk elsik­kasztott levelekre választ írtak az Amerikában lakó hozzátartozóknak. Ez lett a vesztük. Egy Hanay Mária nevű asszony levelet kapott a férjétől, aki Amerikában szerzi a dollárokat. A levél megszólítása ez volt: Kedves fiam. A felületes sik­kasztok azt hitték, hogy az ameri­kai kivándorló a fiával levelez, a fiú nevében Írtak választ s úgy kezdték a levelüket: Szeretett szü­lő apám. Az amerikai férj gyorsan válaszolt s meglepetve tiltakozott az ellen, hogy a felesége őt az ap­jával téveszti össze. Hanay Mária értesítést kapott a stari-beczeji népbanktól, amelyben felhívták, hogy a címére Ameriká­ból érkezett csekkre kiadott pénz­ről adjon elismervényt. Hanay Má­ria nagyon meglepődött, mivel ő semmiféle pénzt nem vett fel. Az asszony felejelentésére megint ditott nyomozás eredményeképpen

Next

/
Thumbnails
Contents