Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-11 / 70. szám
6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 70 szám. sitják férjét, Fekete Józsefet, aki Dunapatajon született és 45 éves utcaseprő. Fekete lopásért már több üben kapott börtönbüntetést. Feleségével örökös civódásban élt. Nem is laktak egyült. A férfi csak ritkán látogatta meg feleségét. Utoljára tegnap este kereste fel és éjjelre is ott maradt a lakásban. Valószínűleg megiht veszekedtek és a férj, mikor az asszony elaludt, agyon* ütötte. A gyilkos az éjszakát a meggyilkolttal töltötte együtt és reggel kapunyitás után távozott a lakásból. A gyilkost o rendőrségnek még -ríem sikerült elfogni, de remélik, hogy rövidesen kézrekerül. A pmsstlšag szörnyű embere ... Clemencean Kitti volt olasz oiíaisztereiaök esiiakiraUiaak tükréaea i Az, olasz politikai és publicisztikai irodalomnak nagy eseménye van. A kőzvé3niény és sajtó lázas érdeklődésétől kísérve most jelentek meg Francesco Kitti emlékiratai, melyek a következő jellegzetes címet viselik: »A béke nélküli Európa«. A cimben is 'megmutatkozó felfogásához híven Kitti könyvében azt iparkodik kimutatni, hogy a párisi békeszerződések egy céltalan é? vak rombolási dühnek a termékei. Különösen karakterisztikus élességgel domborodik ki ez o vezérgondolat a Glemencoauról adott jellemzésében, melynek kiemelkedő részeit alább közöljük: »Tulajdonképpen csak egy íeljeshatásu egyéniség volt a békekonferencián, amely ennek egész irányát meg tudta szabni. Ez Glementeau volt. Már az s tény. hogy a konferencia székhelyéül Parist választot-•> •« > fVpfnípr megnövelte a francia delegátusok súlyát. Ezeknek k . A-c pecug Chmenceaü volt, ki egész életén keresztül a pusztítás szörnyű emberének mutatkozott. Éveken keresztül nem tett egyebet, mint hogy kormányokat és személyeket. semmisített meg Önfejű erőszakoskodással. Öregségében is megtartotta ezt a harcias széliemet. Nincs államférfi, "ki erősebben gyűlölte volna egy egyházat és a szocializmust. mint ő. Ezek az erkölcsi erők índividualisztikus szellemétől egyenlőképpen távol állanak. A háborúban nem volt alkalmasabb ember, mint ő. a háborús kormány vezetésére. Harcok a. belpolitikában, harcok kifelé. — ezt Clemenceau ugyanazzá! a szenvedéllyel és kitartással tudta magának szem előtt tartani. De ba a békét akarták megcsinálni a háború után, akkor nem lehetett erre a feladatra alkalmatlar-hb embert találni Clemenceaunál. ö nem" látott egyebet, mint Némeferszáe .elleni gyűlöletét é? azt a Mükségcsséget, hogy az ellenséget meg kell semmisíteni. Magas életkora miatt, nem vállalhatott hosszú lejáratú feladatokat. De egyet, rövid lejáratú követelménynek tekintett: Az ellenség megsemmisítését ég minden segélyforrásának elzárását, Munkatársától abban különbözött, hogy ő nem volt nacionalista, sem, pedig imperialist.^, de mindenkinél jobban érezte a feneketlen gyűlöletet Németország iránt. Amint a francia kamarában is megmondotta, hogy a békeszerződés csak eszköz a háború folytatására, úgy 1920 szeptemberében is újólag hangsu— Jyozta Tardieux könyvéhez irt előszavában, hogy szükséges, hogy Franciaország Waterlooért és Sedanért is jóvátételt kapjon. Még Waterlooért is!« Szegény Amerika, hogy szenvedett a háború alatt "M Newyork, 1922 március hó. «Musst! te. ír nem rothadó zöldlaatasbal isiseid koszorúdat, sem gyönge ágbal . , • Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt (Zrinyidsz). Hiaba minden könyörgés. Ha meghallgat is Múzsa, tol! le nem Írhatja, fantázia el nem képzelheti, hogy ez a szegény, jó amerikai nép mit szens edett a háború alatt... De azért megpróbálom. Mielőtt azonban hozzáfognék, figyelmeztetem az olvasót, hogy az alább következei adatokat a legkomolyabban sorolta fel előttem egy amerikai ütés mondhatom, hogy igen sértődött ábrázatot vágott, amikor látta, hogy bem áll égnek a hajam és nem hül 'meg a vér bennem az iszonyattól. Hogy mit szenvedtek... A dolog úgy indult, hogy egy nagyobb társaságban ültünk és szóba került a génuai konferencia. Azt mondja az egyik amerikai ur, nagy kerek 'pápaszem van hatvan éves. orrán: — Bizony jó volna, ha ez a sok nagyfejü ember végleg beszüntetné' a fegyverkezést, Ha mi már végigszenvedtük is ezt a nagy háborút, legalább a fiaink éljenek nyugodtan. Általános, helyeslés. Ki nem barátja az örök békének? Én azonban szelíden megjegyzem: — Hogyan? Ön is szenvedett a háborúban? Csak nem volt tán katona, ebben a korban? — Katona? — feleli inuiguálódva — még csak az kellett volna... Hát. azt hiszi, hogy akik itthon volj tünk, épp úgy éltünk, mint azelőtt? i Na, erre magam is kiváncsi va- 5 gyök. — gondoltam magamban én, I aki öt háborús évet átéltem otthon, I — mit lehetett »szenvedni« itt, ahol nyoma sincs a lezajlott eseményeknek? Kérdeznem sem kellett tovább, ő már folytatta: 1 — Hát, kérem: 1917 őszén egyjszerre csak rendelet jött. hogy há\ romszor egy héten nem árulnak^ felkér kenyeret, csak olyan körnény[ magos félbarnát. Ez az »állapot« el] tartott vagy öt hónapig. A vendég(lökben és a mészárszékekben ugyanjcsak háromszor egy héten tilos volt fa marhahús-kiszolgálás. Csirke, pulyka, borjú- és disznóhüst lehetett [csak kapui. Én véletlenül éppen fa marhahúst szeretem. I Szívességet. véltem tenni, amikor I közbevágtam egy gyengéd »hmjj hm«-t. I- — Ez még semmi — folytatta amerikai barátunk. — Egyszerre csak elkezdtek takarékoskodni a szövettel és a. szabók nem csináltak a nadrág aljára mandzsettát. Mondhatom. ezek a hadi nadrágok... na, hogy ezric milyenek voltak! Cukrot csak félfontonként szolgáltak ki a fűszeresnél, igaz. hogy óránként lelhetett venni, dehát az már mégis 5kellemetlen, annyiszor bevásárolni, mikor alelőtt akár száz fontot is felküldött a boltos a lakásunkra. Ja, igaz: a kereskedők beszüntették a házhozküldést! Mister Szenvedő most már azt várta, hogy elájuljak és mikor ezt jobb időkre halasztottam, rendületlenül folytatta: — Vagy itt van például a szénkérdés. — Hogyan? — vágtam közbe. — Önöknél is hideg volt a lakásokban? — Azt már nem, — felelte — a lakásokban, már csak a gyerekek és öregek miatt is, a fűtés meg volt engedve, szén is bőven volt, de például a Broadway majdnem egy félévig nem volt kivilágítva, hogy a szénnel, világítással spóroljanak. És kérem, tudja mit csináltak a benzinnel? Vasárnap egy autónak sem volt szabad az utcán járni, hogy a benzinnel takarékoskodjanak. Ez ugyan nem volt. törvény, csak egy mozgalom, de azért szigorúan betartották. — Elég. elég! —- kiáltottam ma« gamon kiviil és megszorítottam a kezét. — Uram, ön egy hős, ha mindezeket kibírta; éljen a lefegyverzési konferencia! Végül a jövő vasárnapra meghív-, tam magamhoz és megígértem neki, hogy — ha megengedi — én is mesélek egyet-mást a hazai háborús szenvedésekről. Nem ilyen vérfagyasztó dolgokat, mint ő. de azérft érdekes élmények lesznek azok is. Az öreg urat valóban megsajnáltam. Mert igaz. hogy mi sokat szén« vedtünk, de volt hozzá hét esztendőnk, 1914—1921-ig. És őnekik mindezeket alig másfél év alatt, 1917 április tí-tó! 1918 november 11-ig kellett átélniük. S nincs roszszabb, mint a gyors szenvedés... v Ötvös Adorján. A keleti kérdés bonyodalmai India Torokország mellett foglal állást. Lemondott az indiai államtitkár Paris. A Havas-ügynökség értesülése szerint azt az értekezletet, amslyen Anglia, Olaszország és Franciaország miniszterelnöke a keleti kérdés szabályozásáról tárgyal, március 22-én fogják megtartani! Beavatott helyen úgy tudják, hogy a keleti kérdésben újabb nehézségek támadtak. Főleg a Dardanelékra vonatkozóan élesedtek ki az angol-francia ellentétek. Anglia lehetetlenné akarja tenni, hogy a törökök bármikor is elzárhassák a tengerszorosokat és ezért a görögöknek akar Galipolinál támaszpontot szerezni. Franciaország e tervvel szemben mereven elutasító álláspontot foglal el. Delhi. Az indiai kormány Londonba táviratot küldött, amelyben elmondja, hogy a keleti konferencia előestéjén kötelességének tartja az angol kormány emlékezetébe idézni, mennyire szüksé gesnek tartják az indiaiak a sévresi szerződés revízióját. A leghatározottabban sikraszállnak Tráciának, Konstantinápolynak és Szmirnának Törökország számára való visszaadása, a szultánnak a kegyhelyek felett való szuverénitása mellett a tengerszorosok semlegesítése és a kisebbségi garanciák biztosításának fentartása mellett. London. Montagu lord indiai államtitkár ma felajánlotta lemondását, melyet a kormány el is fogadott. A lemondás közvetlen következménye ama táviratnak, amelyet az indiai kormány az indiai minisztériumhoz intézett a közel-keleti konferencia és a muzulmán probléma dolgában. Montagu e közleményt az angol kormány többi tagjának tudta nélkül szankcionálta. Erre vall Chamberlain mai nyilatkozata is az alsóházban. amelyet Montagu lemondásának bejelentése előtt tett s amely úgy szólt, hogy a kormány a maga kollektiv felelősségével nem vállalhatja e közlemény publikálását. E belső ellentétek mellett a nagyhatalmak közt is fontos szerepet játszik a keleti kérdés, a mely különösen'' Franciaország és Anglia közt idézett elő diplomácia súrlódásokat. Addig ugyanis, míg Anglia a török nacionalista mozgalom ellen van, a franciák s*zivesen támogatják Kemal pasat, aki engedményeket telt nekik Kisázsiában. Tauaszi korzó Becskereken Kivirult a tavasz Becskereken is és lágy napsugarak csókolgatják a korzón a női fürtöket. A becskereki korzón megélénkült az élet, nagy a forgalom, különösen délfelé. Urak és hölgyek, ifjak és öregek, leányok és mamák sétálnak lassan, békésen, mosolyogva, a napsütésben. Uj tavaszi toalettek tűnnek fel mér a legújabb divat szerinti szabásban. A rövid szoknyának vége van, a fiatalság nagy bánatára, eltűnnek a karcsú, formás lábak az irigy szövetek mögött. A szoknyák a bokáig érnek mér Becskereken, mart ez uj divat már elérkezett ide, dacára a nehéz köz lekedési viszonyoknak. A kirakatokban kevés az uj áru. Egy-két ruhásboltban látni elegáns uj felöltőket, kosztümöket. De uj könyvek sokan érkeztek Pesttől, fordítások idegenből, magyar Írótól egyet se látni. Egy üzlet egyik kirakatában ragyogó, fényes, elegáns hálószoba bútor, a másikban fekete koporsó. Élet és halál. A hálószoba előtt meg* megállnak a lányok és elmerengve nézik. A koporsót észre sem veszik, hiszen tavasz van. Egy ifjú monoklit visel. De furcsa. Egy szegény beteg leány mindenkit megállít alamizsnát kérni. Megfogja a ruhájukat és el nem engedi, mig nem adnak neki. És ha visszafelé jönnek, újra kierőszakolja az alamizsnát. A beszélgetés jórészt magyarul folyik, 4, lépten-nyomon látni kis cédulákat a falra ragasztva ezzel a fölirássa!; „Govori srpski“. (Beszélj szerbül). Valaki, akiben több türelem és megértés lehetett, alája irta a cédulának: „Ako znaš“ (Ha tudsz.) A Fő-utca másik oldalán is van korzó, de az demokratikusabb szellemű. Katonák, munkások, kis cselédek sétáinak rajta, leginkább vasárnap. Kéz-kézben, szótlanul lassan mendegéinek. Ezt az oldalt cselédkorzónak hivja a becskereki közvélemény. A vonat is ott megy el Fő-utcán. a korzón. Egész komoly, nagy vonat, gőzmozdonya néha nagyokat sikít, vidáman. Azt hiszem az is a tavasszal örül.
