Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-11 / 70. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 70. szám. nére sem lehet, a betj munkaórák száma hatvannál több. A gyárakra és ipari üzemekre nézve az ankét azt az előterjesztést teszi a minisztériumnak, hogy azok az üzemek, amelyek nyolc órásnál hossabb munkaidőre kapnak az ipar­felügyelőség utján engedélyt, min­den túlóráért 50 százalékkal maga­sabb munkabért fizessenek munká­saiknak a rendesnél. Voltak ugyan egyes üzemek, mint például a mal­mok, amelyek 12 órás munkaidő megállapítását kívánták, azonban ezt a kívánságot nem vehette az ér­tekezlet figyelembe, mert a törvény világosan kimondja, hogy tiz óránál semmiesetre sem lehet egyazon munkás részére hosszabb a munka­idő, illetőleg a heti munkaórák szá­ma nem haladhatja meg a hatvanöt, így azokban .az üzemekben, amelyek ennél tovább akarnak dolgoztatni, csak váltott munkásokkal lehet er­ről szó. A törvény egyébként még azt is elrendeli, hogy a nyolc órai munkaidő meghosszabbításához min­denkor a munkások hozzájárulása is szükséges. Szabályozta még a munkaadók értekezlete az ünnepnapok kérdését is: amennyiben, azt javasolja, hogy teljes munkaszünet a vasárnapok ki­vételével valamennyi törvényileg él­­rendelt nemzeti ünnepen, valamint a görög keleti és a római katholikná hús vét, pünkösd és karácsony első napján legyen, a többi iirtnépeken pedig a munkaadók tetszés szerint dolgoztathassanak üzemeikben. Az ankét, határozatáról a várös most értesíteni fogja a szociálpoli­tikai minisztert és remélhető, hogy a munkaadók kívánságainak figye­lembevételével törvény Utján rövi­desen egységesen fogja szabályozni a munkaidőt az egész országban. Miért nem vesz részt Amerika a génuai konferencián ? Pénteki számában közölte a Bácsmegyei Napló, hogy a? észak­­amerikai kormány visszautasította a génuai konferenciára szóló meg­hívást. Az amerikai kormány válaszában, amelyet az olasz kormánynak a gé- TRiai konferenciára való meghívására küldött, hangoztatja, hogy hajlandó Európán segíteni, de a konferencián mégsem vesz részt, mert hiszen az főként politikai dolgokkal foglalko­zik. Ennek következtében ajánlja, hogy ne hagyjanak ki a programból olyan pontokat, amelyeknek tárgya­lása nélkül az európai krízis okai el nem háríthatok. Ezek közé tartozik elsősorban a jóvátételnek a nemetek fizető­képességéhez való arányitása, az európai valuták megjavítása, az államok költségvetéseiben a be­vételek és kiadások kiegyenlítése, amivel a bankjegyszaporitást meg lehetne szüntetni. Az amerikai kormány nézete sze­rint mindaddig, míg ezeket a kérdé­seket r^m rendezik, Amerika segít­sége teljesen hatástalan maradna. Végül azt mondja a válaszjegyzék, hogy az amerikai kormány helytele. niti az orosz delegátusoknak a kon­ferenciára minden feltétel nélkül való meghívását., mert. hiszen Orosz­ország produktivitását csak egy, a törvényes rend alapján álló orosz kormány uralma teremtheti meg. It­teni körökben híre jár, hogy az ame­rikai válaszjegyzéknek valószínűleg meg lesz a hatása, hogy a konferen­cia programját módosítani fogják a Hughes által megszövegezett vá­laszjegyzék javaslatai értelmében, aroinelí végrehajtásáig alkalmasint újból elhalasztják a konferencia kezdetét. Bécs. A' Vossische Zeitungnak jelentik Washingtonból, hogy Ame­rika arra kényszeríti a szövetsége­seket, hogy a génuai konferencia előkészítésénél Amerika követeléseit hallgassák meg és a génuai. konfe­renciát az amerikai felfogások tel­jes tisztázásáig balasszák el, »•••• Bérmozgahnak a suboticai ipari munkásság között — A vasbutorgyári és bérmunkások sztrájkja Az egyes cili kékben mufatkozó árcsökkenés még em igen érezteli hatását. A munkásság állandóan panaszkodik a nehéz megélhetés miatt s a suboticnl ipari munkás­ság között több béremelési mozga­lom is van. A tisztán gazdasági kö­veteléseken alapuló mozgalmak ez­­ideig még komolyabb sztrájk for­máját nem öltötték, azonban több szakmában még folynak a meg­egyezésre irányuló tárgyalások. Először a két suboticai vasbutor gyár munkásai követelték a munka­bérek fölemelését. Az elsőfokú ipar­hatóság előtt már több tárgyalás fo yt le a gyártulajdonosok és a munkások között, azonban végle­ges megegyezést még nem sikerűit létrehozni. Legújabban most a Rótt­­mann-f-yár munkásai azzal a kére­lemmel fordultak az elsőfokú ipar­hatósághoz, hegy Járjon közbe a gyár igazgatóságánál a munkabé­rek méltányos fölemelése érdeké­ben. Természetesen ilyen formában nem tehet az iparhatóság eleget a munkások kérésének, hanem közölte a munkásokkal, hogy szívesen járul hozzá egy békéltető bizottság ösz­­szeállitásához, amelyben a gyár tu tajdonosai és a munkások képvi­selve lesznek és amely bizottság az iparhatóság előtt fogja tárgya, lásait folytatni. Remélhető, hogy ezek a békéltető tárgyalások létre fogják hozni a végleges meg­egyezést. Ugyancsak az elsőfokú iparható­sághoz intézett pénteken beadványt a bőriparosok szakszervezetének helyi csoportja, amely jelenleg az Andrási, Bogerski és özv. Szabó Gyuláné-féie szíjgyártó műhelyek­ben folytat bérmozgalmat. Ezeknek az ügyében is az iparhatóság fogja lefoly atni a békéltető tárgyalásokat. Lenin találkozni akar Lloyd George-al Az antant feltételei Oroszország számára — A szovjet-hadsereget leszerelik —- Cimkórság a vörös hadseregben Varsó. A lengyel távirati ügynök­ség Kovnól ól jelenti, hogy Poincaré és Lloyd-George a következő Orosz­országnak teendő feltételekben egyez­tek meg : 1 .Az összes háboruelőiti adósságok elismerése. 2. A vörös hadsereg leszerelése nemzetközi el­lenőrzés alatt. 3. A versallesi béke­szerződés elismerése. 4. A kelet­­tengeri hajózás szabályozása. 5. A német-orosz kereskedelmi forgalom ellenőrzése. Riga. A fémmunkások moszkvai kongresszusán Lenin beszédet tar tott a nemzetközi helyzetiéi. Azt mondotta, hogy személyesen óhajt Lloyd George-al Genuában talál­kozni. Egészségi ailapota, sajnos nőm engedi meg, hogy teljes mér­tékben szente'je magát po itikai fela­datéinak, de reméli, hogy betegsége nem lesz akadálya annak, hogy Genuába utazzék. A szovjet-dele­gáció úgy megy Genuába, mini gy keies.Kedő, akinek gazdasági és kereskedelmi mérlegét kell lezárnia. Minden arra irányuló kísérlet, hogy Szovjet Oroszországra olyan főtté teleket kényszerítsenek rá, mint egy legyőzött országra, teljes képtelenség. Az amerikai munkásság a szovjet ellen Ameribii lapok híradásai szerint Lombéig, az ismert raunkásvezér egy újságíró előtt tett nyilatkozatá­ban kijelentette, hogv az amerikai munkások zárt sorokban támogatják az amerikai kormányt a bolsevizmus elleni küzdelemben. Oroszország csökkenti hadseregét Kopenhága. Moszkvai jelentések szerint a szovjetek védelmi bízott sága elhatározta, hogy a lehető egrövidebb idő alatt csökkenti a vörös hadsereg létszámát. Ezt a határozatot Trockij ellenzése da­cára hozták, ki a központi végre­hajtó bizottságnak Lenin ama javas­latának elvetését ajánlotta, hogy a vörös hadsereget felére csökkentsék. Trockij a „Vörös Zászlóremi“ lovagja Berlin. A moszkvai bolsevikl pro­paganda berlini lapja, a „Rul“, az orosz vöröshadsereg jubileuma al­kalmából közli a beiseviki hadve­zérek névsorát. Legelső a sorban Trockij, aki ek neve után a követ­kező rangjelzés díszük: „A forra­dalmi haditanács elnöke, Pétervár városának Judenics ellen való hősies megvédéséért a „Vörös Zászlórend0 lovagja. Rangban következik utána Kamenev, a szovjetköztársaság egész egy veres haderejének főparancs­noka (nem tévesztendő össze a moszkvai munkástanács hasonl; nevű elnökével), Lebedev, a vörös hadsereg vezérkari főnöke, Frunse, aki az ukrániai és krimi bolsevista hadseregek főparancsnoka, Tucha­­csevszki, a nyugati front főparancs­noka, a pétervári hadiakadémia pa­rancsnoka, Jegorov, a kauxázusi hadsereg főparancsnoka, Gittis, a pétervári hadtestparancsnok, Laza­­revics, a íurkesztáni front főparancs­noka, Budienoi, az első lovashad­sereg parancsnoka, aki a régi cári hadseregben a kozákok kapitány:, volt és a bolseviki hadseregben a vörös Mackensen néven ismeretes. Ezután közlemények vannak a vörös hadsereg egész szervezetéről, a különböző fegyvernemek felsoro­lásával és a csapattestek beosztásé­­val. Majd ismerteti a jub leumi szám a vörös hadsereg nagyobb hadité­­nyelt, kifejlett működését. De legtöbb helyet szentel a jubi­leumi szám a vörös zászlórend lo­vagja, Trolzky halhatatlan érdemei feldicsérésére. Habsburg Károly számára Amerikában gyűjtenek A párisi „Matin“ vezetőhelyen fog­lalkozott Károly exkirály és családja szompru anyagi helyzetével. A francia kormányhoz közelálló lap szemére veti a szövetséges hatalmaknak, hogy nem gondoskodott a volt királyi csa­ládról kellőképen és így Károly ex­király — aki december őta nem tudja lakását kifizetni — egy madei­rái szállodás vendégszeretetét kényte­len igénybe venni. A francia lap szembeállítja Károly exkirály helyzetét a többi elűzött uralkodóéval. Vilmos excsászár Doomban — írja a Matin — gondtalanul él. Vagyona, melyet magával vitt, uralkodói meg­élhetést biztosit számára. Vagyona az idők folyamán, ügyes pénzügyi tranz­akciók révén, nemcsak hogy nem csökkent, hanem értékében még te­kintélyesen növekedett is. Ferdinánd volt bolgár cár szintén előkelőén él Kóburgban annak a 800.000 font sterlingnek a kamatai­ból, amit még a háború előtt helye­zett el az angol bankokban. Ferencz József is nagyobb bankbe­téteket helyezett el Angliában előre nem látható esetre, ennek a pénznek azonban mindeddig nem tudtak nyo­mára akadni. Két héttel ezelőtt a nagykövetek tanácsa a madeirái angol konzul utján kérdést intézett Habsburg Károlyhoz vagyoni helyzetére vonatkozólag. Az exkirály azt válaszolta, hogy 1918, októberében történt eltávozása alkat­mával csak nagyon csekély összeget vitt magával, amit szolgálatkész propagandisták és odaadó ügynökök hamarosan fel­emésztettek. Azóta családi ékszereinek eladása ré­vén jutott pénzhez, most azonban már ezen is túladott, úgy, hogy nem tud többé pénzhez jutni. A Matin emlékeztet Napóleonra, kinek szentilonai ellátásáról Anglia gondoskodott és azt irja, hogy a szö­vetséges hatalmaknak Károly család­járól is gondoskodnia kell. „Nem he­lyes — irja a lap —, hogy Habsburg Károly számára, bárha ellenséges or­szágnak volt is az uralkodója, Amerikában kell könyöradomá­­nyokat gyűjteni, hogy hét gyer­mekét eltarthassa Károly védelmére felhozza a Matin, hogy neki nem volt része a háború­ban és trónralépése után békés kö­zeledést keresett az antant-hatal­makhoz. Különösen azonban Zitát veszi vé­delmébe a lap, aki a francia Bourbon- Pármai családból származik és aki a Matin szerint a háború kitörésekor Hamis út­levelekkel megszöktette fivéreit, hogy ezek beléphessenek az an­tanthatalmak hadseregébe. A francia lapnak ez a cikke min­denképen alkalmas arra, hogy az antant-hatalmak körében rokonszenvet keltsen az exkirály iránt. ...........................■11 1 ROSSIJA- FONCÉRE biztosító- és viszontbiztosító társaság. Az SHS. állam legnagyobb nemzeti Intézete. Flóklgazgatáaág: SuboUca (Hitelbank palota)

Next

/
Thumbnails
Contents