Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-11 / 70. szám
V 70. szám. BACSMEGYEI NAPLÓ szombaton tartja utolsó választmányi ülését, amelynek napirendjén a közgyűlés összehívása szerepel, miután a jelenlegi vezetőség — mandátuma lejárván — lemond. Be lógják terjeszteni az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését is, amely a'valósághoz hűen megállapítja az egyesület eredménytelen működését. A szövetség nem nyújthatott semmiféle kedvezményt tagjainak, a legutóbbi fainség alkalmával rajta kívül álló okokból még a beígért fával sem láthatta el a tisztviselőket és épen ezeknél a körülményeknél fogva a jelenleni vezetőség teljesen el is veszítette a munkakedvét. A tisztviselők közös érdeke szempontjából mindenesetre kívánatos és szükséges volna, ha az uj vezetőségnek sikerülne a tisztviselők részvétlenségét megtörni. <&<t> A Lantiau-ügy vádirata — „önakasztás" okozta halálát — Budapestről jelentik : A budapesti büntető-törvényszéken dr. Medves- Medikó István vizsgálóbiró több mint egy esztendőn át folytatta az emlékezetes Landaü-bünpörnek a vizsgálatot, amelynek befejezését késleltette az, hogy a vádlottak közűi dr. Ruzits Ferenc ügyvédjelölt megszökött. Hetekkel ezelőtt Ruzitsot Becsben letartóztatták és a megindított kiadatási eljárás után Budapestre hozták. Az ügyészség a vizsgálati iratok alapján vádiratot adott a következő egyének ellen : dr. Ruzits Ferenc ügyvéd, dr. Sipos Kamiilo volt hirlapiró, Dobé Nándor borbély, Tóth Endre Becker István katonai nyomozók és Kiss Ignác besúgó ellen. Az ügyészség az első négyet zsarolás bűntettével vádolta meg, de hivatalos hatalommal való visszaélés bűntettét és csalás bűntettét is látja egyiknélmásiknál. A zsarolás abban nyilvánul, hogy Landau Adolfot erőszakkal és testi bántalmazással különböző vagyoni szolgáltatásokra kényszeritették. Az ügyészség azt is vizsgálat táróra ft^é megjelenik a tilinkózó köszörűs, a fütyülő kosaras és á gyerekek kedvence, a »mozdonyos«-, aki kétkerekű keskeny kis kocsijára szerelt mozdonyformáju kazánban süti azt, amit mi is nagy előszeretettel majszoltunk — az amerikai diót (mani). Egy-két centért annyit kaphatunk, hogy zsebünkbe sem fér. A mozdonyos minden saroknál megáll, vár egy-két percet és mielőtt elindulna, annak rendje-módja szerint megszólaltatja gőzsipját, amely élesen süvít be a zajos utcába, előre, figyelmeztetve jöveteléről a gyerekeket. Az élelmiszerek árai bizony nem valami olcsók. A burgonyáért az időszak szerint elkérnek 6—12 centet egy kiló marhahús minősége után 20—35 cent, disznóhus 40—45, aránylag legolcsóbb a naponta hatszor sütött ropogós fehér cipó. kilója 6—8 cent. Ami az étkezésről megmaradt, azt nem használják föl, hanem a szemét' közé dobják. A barnakenyeret csak mint delikát észt árulják és amelynek egyedüli fogyasztói az angolok. Disznózsírt nem igen használnak, helyette az emészthetőbb tábláolajjal főznek, amelynek ára 50—60 cent között váltakozik. Igen drága a vaj (0.60— 1.00 dollár), a felvágott pedig egyenesen megfizethetetlen (2—3 dollár kilónként), • Ifj. Szorg Antal. gyává tette, vájjon Landau Adolf halála okozati összefüggésben van-e a vádlottak ténykedéseivel. Mivel azonban a boncoló orvosok egybehangzó szakyéleménye arra' enged következtetni, hogy Landau Adolf halála önakasztás folytán következett be, nem mutatkozott megdönthetetlen bizonyíték afra, hogy a vádlottak tényei idézték volna elő Landau Adolf halálát. A bankok és a devizarendelet — Újra megindul a tőzsdei forgalom — A zagrebi pénzintézetek kiküldöttei Beogradban jártak, ahol tárgyalásokat folytattak a beogradi bankélet vezetőférfiaival és magánjellegű beszélgetést folytatlak Kumanudi dr. pénzügyminiszterrel. A kiküldöttek Beogradban felvilágosítást kértek főleg arra vonatkozólag, hogy illetékes helyen hogyan értelmezik a legutóbbi deviza ren delet homályos rendelkezéseit. A ki küldöttek a zagrebi bankok szövet -égé előtt ismertették utjok eredményét. Eszerint úgy a zagrebi, mint a beogradi pénzintézetek arra az egyedül lehető álláspontra helyezkednek, hogy megkísérlik a valuta és deviza üzletek lebonyolitását az uj valuta és deviza-rendelet rendelkezései alapján. Bankkőrök súlyt helyeznek arra, hogy illusztrálják a maguk konciiiáns jóakaratát, a pénzügyi kormány elhatározásaival szemben, hangsúlyozzák, hogy soha sem volt és most sincs szándékukban az, hogy akadályozzák a kormányzat munkáját, csupán arra vonatkozólag keresnek garanciát, hogy valamely rendelkezés téves értelmezéséből ne kerüljenek kellemetlen helyzetbe. Sőt a bankoknak legfőbb igyekvése, hogy támogassanak minden olyan akciót, amely a valuta javítását célozza, miután ez nekik létérdekük. Valószínű, hogy már a iegközelebbi napokban — bár csak szerény keretek között, a bankok megkezdhetik a valuta és devizaügyletek lebonyolitását, természetesen csak az uj rendelet utasításai szerint. Ä kisálltául ragaszkodik a békeszerződésekhez — A beogradi szakértői konferencia — A szakértői konferencia csütörtöki ülésén Jankovics Velizár dr.,az SHS. szakértői delegáció elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a génuai konferencián a kisantant feltétlenül ragaszkodik még a következő elvekhez: 1. A háború utáni nemzetközi szerződések nem változtathatók meg. 2. A kisantant, mint gazdasági egység, részt vehet Európa újjáépítésében. 3. A négyesszövetség eddigi várakozó magatartását Oroszországgal szemben fentartja a génuai konferencián is. Az albizottságok tárgyalásai Beograd. A szakértői konferencia gazdasági albizottsága Dvorzsacsek csehszlovák delegátus elnöklésével a Narodna Bankában, a közlekedési bizottság Jasztrevszki lengyel megbízott elnökletével a Prometna Bankában, a pénzügyi bizottság pedig Kiriacescu román delegátus elnökletével a pénzügyminisztériumban pénteken ülést tartott. Az albizottságok tárgyalásait zárt ülésnek nyilvánították és az eddigi határozatokat titokban tartják. Ebéd a delegátusok tiszteletére Beograd. A szakértői konferencia delegátusai tiszteletére dr. Jankovics Velizár a Srpski Kralj-ban pénteken diszebédet rendezett, amelyen a bi zottságok tagjain kívül dr. Nincsics, dr. Kumanudi, dr. Marinkovic miniszterek, Nikotajevics Dusán, a jugoszláv újságírók egyesületének elnöke, dr. Mitrovics, a beogradi községtanács elnöke és dr, Ribar, a szkupstina elnöké is .résztvett. A redivivus Zichy grófok — Uj törekvések a magyar politikában — A magyar poliiika koncertjébe most beleszólnak azok a régi hangszerek, amelyek valamikor a ieiímotivot hordozták, de most már régi idő óta hallgatnak. A keresztény politikának oszlopai és vezetői voltak a Zichy grófok, tradíciójuk, nál, neveltetésüknél, múltjuk kötelezettségénél fogva a keresztény politika harcosai voltak már akkor, amikor a keresztény politika csak keserű ellenzékiséget jelentett. A „nemzeti megujhcdás“-nak kinevezett szegedi ellenforradalomban Zichy Aladár grófnak még jelentős szerepe volt, elnöke volt a „nemzeti bizottmány “-nak, melyet a voll képviselőhöz tagjaiból állítottak össze parlamenti — ersatz-ul. De a berendezéskor minden politikai alakulatból kimaradtak, Zichy János gróf is, aki a néppártnak volt elnöke, Zichy Aladár is, a volt miniszter, akiket, ugylátszik arisztokrata finnyásságuk tarlóit vissza attól a légkörtől, amit a politikai „aktivitás“ terjesztett. Mos! a Zichyek kezdenek megint szerephez jutni. Mindaketten arra vállalkoznak, hogy a keresztény frakciókból egy egységes nagy kereszténypártot hozzanak létre. A két Zichy törekvései között van elíéréc. Mint ahogy a beavatottak mondják, Zchy János sokkal erősebb híve „a belső konszolidációnak és a társadalmi harmóniának, semhogy föltétlen ellenzékiséget kívánna hirdetni olyan páríalakulással és kormányzati rendszerrel szemben, mely szintén a konszolidációra látszik törekedni“. Éppen ezért az a terve, hogy a vele haladó polikusokkal a kormányt „bizonyos mértékig“ támogatják, vagy legalább is a várakozás álláspontjára helyezkednek. Zichy János gróf a saját kijelentése szerint mérsékelt és minden túlzástól ment politikát kiván inaugurálni. Ezzel szemben Zichy Aladár gróf, aki szintén a keresztény pártok egységesítésére törekzik, mert ő inkább a legitimista és ellenzéki árnyalatok felé tájékozódik. Egyébként mindakét irányú tár-3. oldal. gyalások ma még a kezdeti stádiumban vannak. A választások közelsége azonban ma gyorssá teszi a politikai fejlemények ütemét s nem lehet előre látni, mikor vezetnek fáradozásaik sikerre. Ez a siker azonban csak taktikai siker lehet, az országnak és a jövendőnek olyan tökéletesen mindegy, hogy Andrássy, Rakovszky, Friedrxh, vagy az egyik Zichy gróf lesz e a kereszténypárt elnöke. Az jdök nem személyi változások után kiáltanak. A politikai életben alig van jelentős esemény. Folyik a szervezkedés országszerte. A budapesti választások módja foglalkoztatja a pártvezetőségeket. A szocialisták egy kerületté akarják alakit atni a magyar fővárost, a kormány három kerületet tervez, Woifék pedig öt kerület mellett kardoskodnak. Nagy csaták dúlnak most -akörül, hogy a „nyolcak“ választójogából melyik párt tudja kicsavarni a legtöbb taktikai előnyt. Ä munkaidő egységes szabályozása A suboticai munkaadók értekezlete a városházán Megírtuk már a napokban, hogy a szociálpolitikai minisztérium uj törvényjavaslatot dolgozott ki a munkaidő szabályozásáról. Mielőtt ennek az uj törvénynek a végrehajtási utasitását is elkészítenék, a szociálpolitikai minisztérium most kérdést intéz a nagyobb ipari és ke-j reskedelmi centrumokhoz a munka-i adók kívánságaira nézve. Ilyen ér-j telmü leirat érkezett Suboticára is,1 amelyben a szociálpolitikai minisztérium több rendbeli kérdésre kérj választ a tekintetben, hogy mikép-; pen találnák célszerűnek a munka-; adók a munkaidő egységes szabá-; lyozását és miképpen kívánják megoldani a munkaidő meghosszabbításának kérdését. A leirat ügyében Subotica város péntek délután 3 órára ankétra hívta össze a suboticai munkaadókat a városházára.' Az ankéten a kereskedők csak igen csekély számban voltak képviselve és az ipari és gyárüzemek tulajdonosai is élénk részvétlenséget tanúsítottak, bár lényeges kérdések megvitatásáról volt szó. Az értekezleten Dobano. v a c s k i Pál főispán elnökölt és Pletikoszits András dr. polgármester ismertette a munkaidő újbóli szabályozására vonatkozó törvényt. Az ankét több hozzászólás és élénk vita után a következőket javasolja a szociálpolitikai minisztériumnak a munkaidő szabályozására nézve: Miután az uj törvény kétféle kategóriát állít fel: 8 órás és legfeljebb 10 órás munkaidővel dolgozó üzemeket, ennek alapján az ankét is ilyen megkülönböztetéseket tett. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy a nyitott üzlettel dolgozó kereskedésekben tiz órás állandó munkaidőt rendeljenek el, e szerint az üzletek reggel 7—12 és délután 2—7 óráig volnának Suboticán nyitva. Elhangzott az ankéten olyan hang is, hogy e tekintetben érintkezésbe kellene lépni előbb a kereskedelmi alkalmazottak egyesületével, miután kérdéses, hogy az alkalmazottak beleegyeznek-e az állandó tiz órai munkaidő teljesítésébe. A rendelet szerint azonban ennek a felemelt munkaidőnek eile-
