Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-01 / 60. szám

Ara 1 dinár

w m

XXIII. évfolyam Subofica, szerda, 1322 március 1 60. szám

Megjcleaik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 ^^SKm^EmmmMSíKMisKKaiwaum ammmsrnmammm

Előfizetési ár: negyedévre 90"— dinár

SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alezandra-uKca 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alcxandra-ulica 1 (Leibach-paiota)

Az iq szövetség

Amíg a nagyantani kormányai azon gondolkodnak, hogy Genuában tartsák-e mega cannesi konferenciát, vagy Firenzében a genuait, amíg Amerika kormánya azon tépelődik, hogy békeakarata megengedi-e neki azt, hogy résztvegyen a békeszerzés genuai munkájában s a francia kormánynak amiatt fő a feje, hogy elismerje-e az orosz kormányt, arnit már úgyis kelleténél jobban ismer, — amig tehát az antant föhatalmak kormányai tovább folytatják ujjuk hegyének végigséíáltatását gomb* tyúkjaikon keresvén minden halogatás szánjára az igen-1 és minden alkotóterv számára a nem-et, addig a Balkán államok kormányai hozzálátnak ahhoz, hogy végrehajtva programjaikat berendezkedjenek a Balkánon. Hogy Pozsonyban-e, vagy Beogradban, ezt még nem lehet tudni, de rövidesen össze fognak ütni az uj országok uj építői, hogy terveiket és szándékaikat az egymáshoz kapcsolt államok uj szövet ség be beleépítsék.

Ezt az uj szövetséget a magyar közállapotok teremtették meg, de ezek csak első impulzusul szolgáltak az első közeledésre. A gazdasági érdekek közössége, az egymásrautaltság belátása, a régi gazdasági egységnek eseményeken és eltolódásokon átteielő ereje mé yitették ki szövetséggé a Balkán államok alkalmi egyesülését. A fa:i egység, a közös küzdelmek tradíciói s a történelmi műit forgandó szerencséjében való osztozkodás emlékei szolgáltatták az érzelmi összetartó erőt ehhez a szövetséghez. És — tu felix Balkan, nube — az uralkodó családoknak, a jugoszlávnak, románnak és görögnek uj rokoni kötél kei már csak kifejezői annak a gazdasági, politikai és érzelmi egységnek, amiben a Balkánállamok népei fentartás nélkül osztozkodnak.

A belátás valóban azt az utat jelöli ki helyes irányul, amelyen az integrálódás nagy munkája megindult. Ez az ut még nem a jövő útja, csak a jövő előkészületei felé halad. A történelem színpadán még nem húzták föl a vasfüggönyt s a jövő rendezői szédülten tologatják a kulisszákat. Ma még csak az élőzenét halljuk s ebben a zenében egyformán csendülnek föl a himnuszok, a marsok és a Marseillesi De az biztos, hogy a nagy mérkőzéseknek, monumentális erőfeszítéseknek korában csak a nagy egységek vehetik fel a siker kilátásával a küzdelmet. A buvárhajó politikának vége van, a nagy cirkálók háborúja 'kezdődött meg. Nagy politikai, gazdasági egységek, szélesre vont vámterületek, nagy tömegeket megmozgató katonai konvenciók, államszövetségek, nemzetközi szerződések, — ezek a széles ivelésü koncepciók ettek küzdő eszközei

az elefantiázisig felnőtt érdekeknek A négyes szövetséget, mely most fogja Beogradban vagy Pozsonyban keresztelőjét tartani, már az uj feladatok belátása teremtette meg. A Balkán államaiban megszületett a balkáni öntudat, a Balkán államaiban fölvilágosodott az a gondolat, hogy minden be nem vallott protektorátust levetve, az egymással való szövetségben 'találják meg az érvényesülés és hatalom eszközét. A Balkán szövetség ma egy nagyhatalom hangjával és tekintélyével tud megszólalni s egy olyan nagy-Tegpap röviden már beszámoltunk a minisztertanács legutóbbi határozatáról, amely szerint ezentúl sem a bankok, sem pedig mag ín személyek nem köthetnek külföldi valutákkal üzletet, hanem minden deviza-üzlet kötésére kizárólag a Narodna Bankának V«n joga. Éz a rendelet már régebben Kisértett és a bankok az érthető legnagyobb ellenszenvvel várták megjelenését. Mégis abban bizakodtak, hogy a kilátásba helyezett rendeletből nem lesz semmi, a kormány most nem vállalja a felelősséget egy ilyen rend; let kibocsátásáért, amely nagy felfordulást idéz eiő az egész gazdasági életben.

A dinár legutóbbi nagy esése mégis arra késztette a kormány köröket, hogy ezt a rendeletet megalkossák. A rendelet részleteiről egyelőre még semmi sem ismeretes, csupán a minisztertanács általános intézkedéséről adott ki a sajtóiroda hivatalos jelentést és mégis a legelső hir nyomában máris egységes frontot alkotott valamennyi bank.

Az ország nagybankjainak és minden magánbanknak az uj deviza rendelet elleni tiltakozása abban a nagy demonstrációban nyifvánult meg már kedden, hogy úgy Beogradban mint Zagrébban nagy tőzsde-sztrájk volt. Egyetlen bank sem kötött már kedden semmiféle valuta- vagy deviza-üzletet, noha a rendelet még meg sem jelent és igy még kevésbbé lépett hatályba. A bankok azonban a pénzügyminiszteri rendelettel szemben való tiltakozásuknak úgy adtak kifejezést, hogy a keddi napon csak egymás közt rendezték az engagementokat és minden uj üzletkötéstől tartózkodtak.

Ilyen körülmények közt tehát kedden sem a beogradi, sem pedig a zagrebi tőzsdén nem volt üzletkötés és igy jegyzések sem voltak. Kedden csupán a magánforgalomban alakultak ki az árak még pedig a következőképen: Bícs 5.25, Budapest 48, Berlin 147.5, Prága 5.92 London 14.65, Paris 30, Trieszt 7,20, Newyork 324, Zürich 64.

hataloméval, melynek erejét nem a történelem ködös emléke, hanem friss ereje, mozgékonysága, a viszonyok alakulását követő elhatározóképessége és saját erejének bölcs belátása teszik ki. Csak még arra van szükség, hogy komoly nyugateurópai politikával, józan kulturmunkával s a közmorál tiszteletbentartásával dezinficiálják Európa köztudatában a balkáni jelző nem hízelgő megkülönböztetését, hogy áliamalkbtó munkájuknak, népeik szolgálatának egyforma legyen eredménye, sikere és megbecstílteíése

A bankkörök egyébként még maguk is teljesen tájékozatlanok, hogy az uj rendelet fulajdonképen milyen intézkedéseket fő? tartalmazni. Bizonyos szakkörökben lehetségesnek tartják hogy a bankok a rendelet dacára a iörőben is közvetíthetnek azonban csak a Narodna Banka utján, vagyis minden vételt és eladást be kellene jelenieniök, az üzleteket a Narodna Banka kötné meg. Ezzel természetesen a pénzintézetek elesnének az eddig megkeresett nagy hasznuktól és csak a közvetítő d jban részesülnének. Lehetséges azonban, hogy még ezt a kedvezményt sem kapják meg a bankok, hanem kizárólag a Narodna Banka kezében Ie;z monopolizálva minden deviza-üzlet.

Az uj rendelettel kapcsolatban a bankkörök annak a nézetnek adnak kifejezési, hogy az újabb ren delkezésektöl egyáltalában nem várható a valuta javulása, ellenkezőleg a rendelet a gazdasági helyzet rosszabbodására fog vezetni, mert maga a Narodna Banka igazgatósága is kénytelen volt elismerni, hogy mai szervezetével képtelen a naponkénti több ezer tétel lebonyolítását biztosítani. A Narodna Bankának nincsenek meg ehhez a szükséges szakerői és igy a kereskedők, akik külföldi valutát lesznek kénytelenek vásárolni, nem tudják üzleteiket lebonyolítani és fizetéseiknek idejében eleget tenni. Emellett félő — mondják szakkörökben, — hogy az uj rendelet már csak azért sem fog sokat segíteni, mert azok a magánszemélyek, akiknek külföldi valuták vannak a birtokukban, titokban azért tovább kereskednek majd ezekkel a valutákkal és a kedvező konjunktúrái kihasználva, még jobban fölverik az árakat. Egy suboticai bankigazgató kijelentése szerint csak Snboticán mintegy 800— -1000 millió osztrák korona van magánemberek kezében és valószinti, hogy ezek továbbra is Üzleteket fognak kötni ezzel a valutával. A szakköröknek általában az a véleményük, hegy* s rendelet éppen ezeknél a körülményeknél fogva

nem lesz sokáig föntsrthatő.

A bankok egyébkéni a mai demonstrativ tőzsdesztrájk Után további akcióra is készülnek és igy például holnap valamennyi zagrebi bank vezetője értekezletet tart, amely után testületileg megjelennek a horvátországi helytartónál és kifejezik tiltakozásukat. Hir szerint a beogradi bankok is kivétel nélkül csatlakoznak a mozgalomhoz.

Ankét az agrárreformról

— Sünden marad a régiben

Az utóbbi időben a beogradi sajtó éles támadást kezdett az agrárreform ellen és arról panaszkodott, hogy a kormány helytelen agrárpolitikája ér, a tervszerűtlen, hibás kolonizáció tönkretették az ország földművelését. A sajtó különösen a vajdasági agiárállapótokat állította be, mint olyan példákat, amely eklatánsán és minden kétséget kizáróan bizonyítják a kormány íeSftA&áí.íP ss‘ inih-fön ojöts-laUi, nélküli gazdaságpolitikáját.

Ugylátszik, e támadások követkéz tebeh a közvélemény megnyugtatása végett hívta össze az agrárminisztev azt az ankéfot, amely — mint beogradi tudósítónk jelenti —• tegnap fejeződött be Beogradban. A kiadott kommüniké szerint az agrárminiszter azért hívta össze az értekezletet, hogy az agrárreform által érintett birtokok helyzetéről tájékozódjon. A konferencián, mely az első ilyen értekezlet volt és amelyen Miletics Koszta agrárügyi miniszter elnökölt, résztvettek a Vajdaság összes birtokfelügyelői.

A konferencia elsősorban a nagybirtokokon levő iparvállalatok helyzetével foglalkozott. A vita folyamán, a birtojcfelügyelők jelentései alapján megállapította a konferencia, hogy valamennyi vállalat működése zavartalanul folyik és hogy az üzemek produkciója csupán pár százalékkal csökkent. A cukorgyárak termelésében előállott hanyatlás azért következet be, mert. a cukorrépa termelés na gyón megcsappant.

, ■ Ezután az ármentesitő társulatok helyzetét vitatta meg az értekezlet. A leadott jelentések szerint a vállalatok az árvizveszedelemre fölkészültek és a szükséges munkát (teljes erővel folytatják. Megállapították, hogy a csatornák jó állapotban vannak, csupán az egyes magántársulatoké vannak elhanyagolt állapotban. A konferencia véleménye szerint a csatornák jelenlegi állapota nem ad aggodalomra okot.

Végül a konferencia az év folyamán megművelés .alá kerülő földek helyzetét tárgyalta. A jeleatések arról szóltak, hogy a földek mindenütt meg vannak művelve, csupán a vrsaci kerületben vannak anomáliák. A jelentések után az értekezlet határozatot hozott az agrárhivatalok további működéséről és a kolonizáció végrehajtásáról.

TSisde-sztrájk Beogradban és Zagrébban

— A bank ok egységes állásfoglalása a valuta nj szabályozása ellen —