Bács megyei püspöki körlevelek, 1940
- 31 — Mikor az Üdvözitő Szent Pétert a világ legnagyobb méltóságára akarta emelni, feltételül csak a szeretetet állította és Szent Péter a háromszori kérdésre, hogy szereti-e őt mindannyiszor azt felelte: „Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogv szeretlek”*. (János 21, 17) Téged is természetfölötti méltóságra emelt és boldog lehetsz, ha az Üdvözitő kérdésére őszinte szívvel azt válaszolhatod: Te tudod, hogy szeretlek. Jézus által született újjá a világ, az ő tanítása mutatott utat az emberi haladásnak s azért kérdünk téged keresztény hivő. szereted-e ezt az Üdvözítőt, akinek kegyelméből nem maradtál az ő egyházán kívül? szereted-e a tanítót, akinek a kereszkútján át indultál el egy felvilágosult világba? szereted-e az Üdvözítődet, akinek a keresztségben hüségi fogadalmat tettél s a bérmálásban harcosává esküdtél? Boldog vagy, ha igy felelhetsz: Te tudod, hogy szeretlek. Atyáink e tanítás szerint nevelkedtek fel, házukat megőrizték s benne megnyugodtak s most ütjük vége felé utódaikat várják nyomdokukba, hű akarsz e maradni ősatyáid emlékéhez s szereted-e ugyanazt a Jézus Krisztust, mint ahogy ők szerették? Boldogvagy, ha válaszod igy hangzik: Te tudod, hogy szeretlek, s ha hű maradsz hozzá áldozatok árán is, még akkor is, ha becsületedet s életedet kell adnod érte. Mutassuk meg világosan, öntudatosan és állandóan, hogy: Szeretjük a mi Urunkat Jézus Krisztust. Örüljünk, ha látjuk dicsőségének nagyságát s mi is szeressük Jézus Krisztust; megsértett méltóságát pedig igyekezzünk helyreállítani azzal, hogy szeretjük Jézust és hogy egyházának tanítása szerint rendezzük be saját és családi életünket; munkálkodjunk azon, hogy törvényeit a nyilvános életben is tiszteljék. Testvéreiteket pedig, akik emiatt üldöznek titeket, áldjátok. A mi kívánságunk hogy ez a „mindenek fölötti szeretet** (Kol. 3, 14) uralkodjék bennünk és bennetek s azért mindnyájat ikn . k kellemes ünnepet kívánunk s végezzük levelünket a keresztény köszöntéssel: Dicsértessék a Jézus Krisztus — Mindörökké Amen. Andáchtige Christen! Mit liebevollem Herzen gedenken wir Euer. unserer lieben Gláubigen anlásslich dér Weih- nachtsfeiertage, wünschen euch durch diesen Brief Freude in diesen Tagén und begrüssen Euch mit den Worten des hl. Apostels Paulus: Gnade und Friede sei Euch von Gott dem Vater und unserem Herrn Jesus Christus, dem Éhre sei in Ewigkeit. (Gal. 1, 3—5.) Wir teilen Euch zugleich mit, dass wir am 12, November dieses Johres mit unseren Beratern die Lege unseres Bistums prüften, und aus den Berichten dér Seelsorger bemer- ken wir, dass in vielen Herzen dér Glaubens- eifer für die Lehre Christi nachlásst und die Ergebenheit zu seinen Gesetzen allmáhlich erlöscht. Gelegentlich dér grossen Feiertage, die uns die schönsten Beweise dér göttlichen Liebe bieten, wünschen wir in unseren und eueren Herzen die heilige Sehnsucht zu entzünden: dass wir unseren Herrn Jesus Christus lieben. Ihn eber lieben wir dann, wenn wir sein Leben erkennen, seine Lehre annehmen, seine Kirche und Geisllichkeit ehren, auf seine Ver- heissungen verharren und uns mit nichts anderem rühmen, als mit dem Kreuze unseres Herrn Jesus Christus. Und diese Liebe muss in uns bewusst verden. „Gottes Liebe zu uns hat sich darin ge- offenbart, dass Gott seinen eingeborenen Sohn in die Welt gesandt hat, damit wir durch ihn das Leben habén. Darin zeigt sich die Liebe: nicht wir habén Gott geliebt, sondern er hat uns geliebt und seinen Sohn gesandt als Sühn- opfer für unsere Sünden**. (1 Joh. 4, 9 — 10) Dér Sohn Gottes ist Mensch geworden, damit er uns mit sich, und durch sich mit Gott vereinige, wie er es nach dem hl. Johannes sagt: „Damit die Welt erkennt, dass du mich gesandt und sie geliebt hast, gleichwie du mich geliebt hast . . . Ich habé ihnen deinen Namen kundgetan und will ihn weiter kundtun, damit die Liebe, mit dér du mich geliebt hast, in ihnen sei und ich in ihnen**. (Joh. 17, 23—26)' Demnach ist alsó, lieber Christ, Jesus für dich gekommen, für dich wurde er geboren und ist am Kreuz gestorben: er hat dich er- löst. Darin erkannten wir die Liebe Gottes, dass er sein Leben für dich hingab: „Eme grössere Liebe hat niemand, alswer sein Leben hingibt für seine Freunde**. (Joh. 15, 13) Jesus ist unser Erlöser, dér eingeborene Sohn Gottes, wahrer Gott und unser höchstes Gut, dér uns geliebt hat, und durch dessen Liebe uns auch dér himmlische Vater liebt. „Der Vater liebt euch. weil ihr mich gehebet**. (Joh. 16, 27). Er verdient von uns aus ganzem Herzen geliebt und verehrt zu werden, denn seine Liebe heiligt uns. Bestreben wir uns seine Wohltaten zu erkennen, die er uns stets erteilt; erk-nnen wir seine Liebe zu uns, beachten wir sein Ver- langen, mit welchem er uns an sich z ehen will; er sucht uns auf allén Wegen unseres
