Bács megyei püspöki körlevelek, 1931

- 25 ­ez Ő Atyjának országába; aki nem így tett, ki­záródik ez országból és kárhozatra jut. Nem is csoda ezek után, hogy a kalh. egyháznak nincs egyetlenegy szentje, de még valamire való igazi, erényes kereszténye sem, aki valamiképen ki ne tűnt volna a felebaráti szeretet gyakorlásában. Assziszi sz. Ferenc, még világi ember korában ünnepélyesen megfogadta az Istennek, hogy soha egy szegényt sem utasít el, aki tőle segítséget kér. Sz. Teréz szeretett volna Krisztus vértanúja lenni; attól fogva, hogy ezt nem te­hette, egészen a jótékony szeretet szolgálatára szánta magát, és felebarátjában a Krisztust nézte, azt kereste. Sz. Alajos a Krisztus szere telének kedvéért a pestises betegeknek szolgált, mig el nem vitte őt is a borzalmas döghalál. Boroméi sz. Károly, hogy a szegényeken segít­sen, még bútorait is eladta, és idegen ember ágyában halt meg. Páli sz. Vince megalapította a betegápoló irgalmas nővérek rendjét, hogy holta után ő általuk áldozza fel magát Krisz tusért és annak betegeiért. Számtalan ilyen példát mutathat fel szent­egyházunk minden időből. Miként a napból a napsugár árad, úgy árad szét szentegyházunk­ból is az a törhetetlen hit, hogy szenvedő em­bertársunk a Krisztus képmása. Amiként Márta és Mária Magdolna Bethániában saját házukba fogadhatták és elláthatták a Krisztust, amiként Arimatheai József és Nikodemus magával a Krisztussal tehettek jót, mikor eltemették: Isten irgalmas jósága alkalmat ad nekünk most is, hogy a Krisztussal magával tehetünk jót, hisz az ő képmásai és helyettesítői az Ínségesek és a gyermekek. Manapság rengeteg sok ember él úgy, mintha nem is hinne Krisztusban; mindenben csak maga magát keresi. De van is nyomorú­ság és szeretetlenség a világban! Mi, Krisztusban Szeretteink, abban a szent hitben, és meggyőződésben élünk, hogy a Krisztussal magával gyakorolt jócselekedetnek számittatik mindaz, amit az ő legkisebb test­véreivel teszünk. Ezért tanított erre minket XIII, Leó pápa is a munkáskérdésről kiadott kör­levelében. Ezért tanította mostani pápánk XI Piusz.is, hogy miként tegyünk jót embertársunk­kal. És mennyit tett pl. Benedek pápa a világ­háború idején, és mostani szentatyánk a nagy orosz éhínség és a kínai árvíz idején! Ezeket tartva szem előtt, intünk és kérünk titeket, szen­teljétek magatokat egész szívvel, egész lélek­kel a krisztusi szeretet nagy parancsának gya­korlására! A mai gazdasági válság egyik jelensége a sok-sok derék tisztességes ember, kik akaratu­kon kívül munka nélkül vannak és szomorú jövőnek néznek eléje családjukkal együtt. Krisztusban szeretteink! íme itt az idő és az al­kalom megmutatnunk, hogy a Krisztus valódi tanítványai vagyunk és Ínségben levő ember­társunkban meg tudjuk látni a Krisztus kép­mását. Nyissátok meg sziveteket a szegények előtt és segítsetek rajtuk. Utánozzátok ebben is az Ur Jézust, ki azt mondta:,, Szánom a sere- get!“ (Márk. 8,2) és nyomban, kérésük nélkül, segített rajtuk. Ti is tegyetek így. És ha a szük­ség úgy hozza magával, többször is tegyetek jót abból, mit Tinektek Isten adott. És mindezt Krisztus kedvéért tegyétek, mintha Őneki ad­nátok. A jótettekért ne a világtól várjátok a hálát és az elismerést. Mind úgy tegyetek, hogy ne tudja a balkéz, mit teszen a jobbkéz Elég, ha mennyei Atyátok látja jócselekedeteiteket. „Aki a szegényen könyörül, mondja a sz. Lé­lek, Isten lesz annak a jutalmazója! Mindenért megfizet neki. (Példab. 19 17.) — Más helyen azt mondja a sz. Lélek: „Aki befogja füleit és nem akarja hallani a szegényt, jajgatni fog, de nem lészen meghallgatása“. (Példab. 21, 13) Mikor ennyi nyomorúságot tapasztalunk a világban, arra kérünk, Krisztusban Szeretteink, hogy szenvedő embertársatokra való figyelem­ből is tartózkodjatok a nagyon zajos táncmu­latságoktól. Ez valahogyan nem is illik a kér. hívekhez, akik a nyomorgókban Krisztus test­véreit tekintik. Ki tudja; nem éhezik e, nem fa- gyoskodik e közel a mulatozás helyéhez egy egész szegény család? Amit ilyen mulatsá­gokra költenétek, adjátok egyenesen a szükölkö- dőknek, éhezőknek. Kérjük a jobbmódú családok női tagjait, mondjanak le a drága uj ruhákról és általában a túlzó fényűzésről; ennek fejében megmarad valami, amivel a nyomort enyhíthetik. Hogy a munkásosztály, a földmívesek és kishivatalnokok bajain szervezett munkával és valóban eredményesen segíthessünk, kellenek a dolgokhoz értő, képzett tanult emberek is. Tekintsük tehát azoknak a fiataloknak a figyel­mét, akik tudományos pályákra készülnek, hogy tanulmányozzák keresztény alapon a mai tár­sadalom legégetőbb kérdéseit. Láttátok immár, Krisztusban Szeretteinkl hogy a társadalom, mely Istentől elpártol, a maga romlásán dolgozik. Egyetlen üdve és megmentője a társadalomnak csak Krisztus le­het és az ő törvénye. Ezért szólítottunk fel ti­teket, hogy egész határozottsággal utasítsátok el magatoktól a mai kor hitetlenkedő törekvé­seit, bármilyen alakban jelentkezzenek is azok. Amikor ezt cselekszitek, Isten nagy parancsát teljesítitek s méltókká teszitek magatokat az ő áldására. Imánkban arra kérjük az Istent, hogy ti mindenütt készséges szívvel fogadjátok atyai intelmünket e válságos időkben. Ezért Krisztus­ban Szeretteink, szívből küldjük számotokra főpásztori áldásunkat az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevébén. Zagreb, 1931. október 15. A jugoszláviai kath Püspöki Kar.

Next

/
Thumbnails
Contents