Bács megyei püspöki körlevelek, 1929

— 25 — Örömünket fejezzük ki afelett, hogy a fel­irat szerint hazátokban a katolikus élet előha­lad és virágzik, a vallásosság emelkedőben van, a keresztény szeretet cselekedetei számo­sabbak és hogy különös gondot fordítanak a papi hivatás fejlesztésére és a kispapok nevelésére. Kedves marad előttünk, hogy nagy elöhaladásról és javulásról hallunk. Különös örömet lelünk ab­ban, hogy a Katolikus Akció is erősbödik. A Katolikus Akció a keresztény életmódnak szin­tetikus formája, maga a keresztény módon való élet. Tere óriási, az egész világra kiterjed. Igazán örvendünk, hogy a Kát. Akció nálatok előrehalad, ez a hír Előttünk nagyon kedves. A Kát. Akció nem új dolog, hanem már az apostolok korában keletkezett és maguk az apostolok is szerették. Itt Rómában a Kát. Akció kezdeményezői maguk az apostolfejedelmek: Sz. Péter és Sz. Pál. Ez nem puszta frázis, .nem valami szólás-mondás, hanem való tény. Es az apostolok akciójukban nagy eredményt értek el. Miért ? Azért, mert segítségükre voltak min­den oldalról. Segítségükre voltak a férfiak, nők, ifjak és gyermekek, sőt még az egyszerű szol­gák is. Ezek mind segítőtársaik voltak és esz­méik terjesztői. Sz Pál apostol leveleinek végén sok helyen üdvözleteket küld a nevek meg­említésével mindazoknak, akik vele együtt dol­goztak és fáradoztak a sz evangélium terjesz­tésében Ezek közt találunk nőket, mindenféle korú világi embereket a társadalom minden osztályából. Íme előttetek a követésre méltó példa. A nagylelkű apostolkodás, amelynek mindig meg kell lennie. A Kát. Akció nem más, mint a kát. világiaknak az apostolkodásban való együttmunkálkodása az Istentől rendelt papsággal. Ez a Kát. Akciónak fő szabálypontja. A Kát. Akció vezetői a püspöki kar. A püspö­köknek azért tartoztok engedelmességgel, mert ők az apostoloktól megkezdett munkának foly­tatói. A Kát. Akció két fő elve : a lelkek meg­mentése és az Istenbe vetett hit megdicsőitése. A Kát. Akció IX. Pius pápa idejében há­rom szót hordott zászlóján: imádság, munka és áldozatos élet. Imádság nélkül semmire sem megyünk. Isten nélkül még anyagi javaink sem lehetnek, de erkölcsi javaink még kevésbbé. Szükséges, hogy elsősorban megszentelődé- sünkért imádkozzunk, mert bennünk van az Isten országa. Imádkozniok kell az egyeseknek, a családnak, a társadalomnak. Szükséges az imádság, hogy általa élő hitre tegyünk szert. Erre a hitre vigyáznunk kell, mert még a mi részünkön is vannak olyanok, akik ezt a hitet szívünkből mindenféle csellel kitépni akarják. Nagy és sokféle veszedelem fenyeget bennün­ket, veszedelemben van a keresztény szerény­ség és szemérem. Vigyázzatok és imádkozza­tok, hogy kísértésbe ne essetek. Azonkívül, hogy az egyesek imádkozza­nak, nagy szükség van arra is, hogy a csalá­dokban imádkozzanak. A katolikusok házai legyenek valóban szent tűzhelyek, az imádság áldozatának oltárai. Milyen szép szokás az, ha most, a szép május hónapban, a bőid. Szűz tiszteletére a családok együtt imádkozzék az olvasót. Hogy nektek, mint Atya, jó példát mutassunk, itt említjük meg azt, hogy mi soha­sem fejezzük be a napot anélkül, hogy legkö­zelebbi környezetünket összegyűjtve közösen el ne mondanók az olvasót. Nem elég csak imádkoznunk, dolgoznunk is kell. Oly nagyok az Anyaszentegyháznak szükségletei. Nincs meg kellő számban a pap­ság. Legyenek a hívek a papság segítségére. Úgy a háború, mint az anyagi eszközök hiánya okozták a papi hivatások számának megfogyat­kozását. A hívek mind kötelesek dolgozni az Anyaszentegyház javán, mindenki úgy és annyit, amennyit bir. Mindenki tehet valami jót. Minden, még a legkisebb jócselekedetre is szükség van. Hányán a hívek közül taníthat­nák a katekizmusra azokat, akik azt nem tudják. Mások meg gyakorolják az irgalmasság és a felebaráti szeretet cselekedeteit. Mások ismét gondoskodhatnak a szegény templomokról, mert hány oly szentély van, ahol az Úr Jézus, amikor az oltárra száll, ott találja a bethlehemi istálló nyomorúságát és a názáreti ház szegény­ségét. Mindenki lehet a maga módja szerint misszionárius, a hit és a jó cselekedetek ter­jesztője. Végül meg kell lenni mindannyiunkban mindenek felett az áldozatkészség szellemének. Küzdenünk kell minden önzés és személyes érdek ellen. Szükséges, hogy az ilyen fontos munkánkban lemondjunk személyes, kicsiny érdekeinkről és a köz javára dolgozzunk. A Kát. Akciót a fegyelem és engedelmesség szel­lemének kell áthatnia. Holnap üljük pünkösd ünnepét, amelynek oly nagy jelentősége van. Mi, sz. Péternek utódja, annak a Péternek, aki húsz századdal ezelőtt ezen a napon vette a Szentleiket és vetette meg alapját az első keresztény gyüle­kezetnek Jeruzsálemben, mint az újszülött Egy­háznak feje ; Mi mondjuk, hogy pünkösd ünnepe nem csak történelmi emléknap, hanem örök megújhodás a Szentiélekben. Szívből kívánjuk, hogy a Szentlélek szálljon le mint égő tűz az itt jelenlevőkre, amely tűz,, tisztit, megvilágít és melegít. 0 az igazság. 0 a szentség. 0 az erősség. Az igazság révén válunk új aposto­lokká. A szentség révén megszabadulunk min­den nyomorúságunktól és hibánktól és ha erősek vagyunk, legyőzünk minden akadályt és nehéz­séget, amit a világ és az anyagiasság állít. Ha majd ily módon dolgoztok a Szentlélekben, még méltóbbak lesztek dicső őseitekhez és az Isten áldása lesz veletek, családaitokkal és hazátokkal. Apostoli áldásunkat adjuk most reátok, akik itt jelen vagytok, családaitokra és mindazokra, akik előttetek kedvesek és akikre most gondoltok.

Next

/
Thumbnails
Contents