Bács megyei püspöki körlevelek, 1924
akadályozva vannak vagy közben meghalnak s az előírt számú templom látogatását vagy be nem végezték vagy meg sem kezdték, úgy mérsékeljük, hogy a szent gyónás és áldozás után a jubileumi búcsúban és bűnbocsánatban úgy részesüljenek, mintha az említett négy templomot tényleg meglátogatták volna. Nincs egyéb hátra, Kedves fiaim, mint hogy titeket mind szeretettel Rómába hívjunk, hogy az isteni irgalom oly nagy kegyelmeit élvezzétek, amelyeket az Anyaszentegyház kínál. Szégyenletes volna, ha restek vagy közönbösek maradnátok ily felhívással szemben, mikor manapság oly kapzsi vággyal fut mindenki az anyagi javak után még a hitnek és lelkiismeretnek kárával is. Gondoljátok meg, hogy a régi időben a zarándokok mily nagy sokasága özönlött Róma városába a szent év alatt a társadalom műiden osztályából hosszú, fáradságos és veszélyes utakon. Azokat az örök üdvösség keresésétől el nem ijesztette semmiféle szenvedés. S ha nektek vagy az út, vagy az örök városban való tartózkodás valami kellemetlenséget okoz is, ez mint bűnbánó lélekkel vállalt vezeklés nemcsak a bűnbocsánat elnyerését segíti elő, hanem kárpótlást nyer sok és sokféle vigasztalásban. Abba a városba indultok, amelyet az emberiség Megváltója, Jézus Krisztus, Egyházának központjává és földi helytartójának állandó székhelyévé választott, abba a városba, ahonnan felétek a szent tanításnak és az égi kegyelemnek üde és tiszta forrásai folynak. Itt közös Atyátok, aki szeret titeket s akit viszontszerettek, áldást mond rátok, itt a jámbor kegyelet megtalálja az ősi katakambákat, az apostolfejedelmek sírjait, a dicső mártírok földi maradványait. Itt nyitva állanak a templomok, amelyeket annyi évszázadon át az Isten Gasparri Péter s. k. államtitkár. Cagiano Oktáv s. k. biburuok, a lómai szent- egyház kancellárja és dicsőült szentjeinek tiszteletére emeltek oly pazar fönséggel és művészettel, hogy mindenkoron az egész világ bámulatára voltak és lesznek, Ha a kereszténységnek ezen emlékeit mint illik, jámborul és imádkozva látogatjátok, hitetekben csodálatosan megerősödve és a jóra hajló akarattal fogtok otthonotokba visszatérni. Rómában nektek nem úgy kell viselkednetek, mint közönséges utazók és vendégek szoktak. Sőt minden világiasságot kerülve az igaz bűnbánat szellemében, amelytől csak a mai idők anyagiassága irtózik, alázatos tartással, komoly viselettel s kiváltképen szerény öltözetben azt az egyet keressétek, hogy lelketek minél több hasznot merítsen. Nem kételkedünk benne, hogy ebből a célból püspökeitek éber gondja majd támogat a zarándoldásban s vagy maguk vezetik a zarándokcsapatokat, vagy papokat és tisztes világi férfiakat állítanak azok élére, akiknek kalauzolása mellett majd minden a legszebb rendben folyik és vallásos buzgósággal intéztetik. Hogy jelen levelünk könnyeben jusson az összes hívők tudomására, akarjuk, hogy annak nyomtatott példányai is, amelyeket egyik hites jegyző aláirt és valamely egyházi méltóság pecsétjével ellátott, ugyanoly hitelt érdemeljenek, mintha magát az eredetit mutatnák fel. Senki se merje jelen intézkedésünk, hirdetményünk, engedélyezésünk és elhatározásmik okmányát megtámadni, vagy avval vakmerőén ellenkezni. Aki ezt mégis megkísérelné merészelné, tudja meg, hogy a mindenható Isten, Szent Péter és Pál apostolok haragját vonja magára. Kelt R imában, Szent Péternél, május hó 29-én, Urunk megtestesülésének 1924., pápaságunk harmadik évében. Campori Gyula, s. k. apostoli főjegyző. Viril Rafael s. k. apostoli főjegyző. PILIS BISCHOF, Diener dér Diener Gottes allén Lesem dieses Briefes Heil und Apostolischen Segen ! Sicher auf göttliche Eingebung hin hat die Kirche bestimmt, das im Veriaufe dér Jahre in festgesetzten Zwischenráumen ein Jahr ganz besonders dér Sűhne gewidmet sei. So wie sie heilsamerweise auch andere Gebrauche dem altén Testamente entnommen hat, ihnen jedoehgrősste Ausdehnung, Bedeutung und Wirkung gab, so hat sie nach dem Vorbilde des Sabbatjahres dieses Jubilaumsjahr eingefűhrt. Oder waren unter den grossen Wohltaten, welche jene Ein- richtung des Sabbatjahres den Juden allé 50 Jahre brach te. nicht jene Gnaden angekündigt
