Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-06 / 208. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. SZEPTEMBER 6., KEDD 5 KULTÚRA Németh László kiadatlan emlékezése a Forrásban Szülinapos bábszínház ciróka Berg Judit egyik meséjét is színpadra állítják Ausztriában bizonyíthatják rátermettségüket a huszárok Megjelent a Forrás - megyénk szépirodalmi folyóirata - szep­temberi száma. A lap élén Németh László Ma­gam helyett című önéletrajzának kiadatlan, utolsó fejezete áll. Ez j az írás Németh László 1956-os önvallomása. A szenzációs rész­letet az író egyik leánya, Németh Judit nyújtja át az olvasóknak. A Kossuth-díjas író, esszéista ezer szállal kötődött Kecskemét­hez, így például Tanú című fo­lyóiratát Tóth László adta ki kecskeméti nyomdájában. A Két­­templom közben emléktábla hir­deti munkásságát. A klasszikus értékekhez kö­tődnek még a Forrás versei. Ju­hász Ferenc Fehér vasszék a kert­ben címmel írt költeményt, a „Ki­­lencek” költőnemzedéket pedig a nemrégiben elhunyt Utassy Jó­zsef poszthumusz alkotásai és az akasztói származású Kiss Be­nedek versei képviselik. A fiataloké viszont a próza: két ifjú író, Darvasi Ferenc és az erdélyi Zsidó Ferenc szerepel­nek novellával. A tanulmány ro­vatból kiemelkedik Egriné T. Szonja írása, aki Radnóti Mik­lós egy kevéssé ismert, a cseh­országi Liberecben töltött évét mutatja be. A szám képanyagát Kokas Ig­nác festményei adják, a festőt Szuromi Pál nagyívű esszéje mutatja be. ■ UNIVER-ZOOMOK - Strohner József kiállítása „Az ember nem azért utazik, hogy megérkezzék” - ezzel a Goe­­the-idézettel ajánlja a közönség fi­gyelmébe kiállítását Strohner Jó­zsef. A nyughatatlan, kísérletező szellemű művész több műfajban is otthonosan mozog. A műfaji ha­tárokat folyton tágító technikai és anyagkísérletei filozofikus szem­lélettel párosulva új lehetőségeket mutatnak be a zománcművészet­ben. A kiállítást Balanyi Károly nyitja meg csütörtökön 17 órakor a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban. Kö­szöntőt mond Mák Kornél alpol­gármester és Morelli Edit zo­máncművész. ■ Legendás előadásokkal, klasszikus mesékkel és kortárs szerzők története­inek színpadi változatá­val várja a közönséget az új évadban a kettős jubi­leumot ünneplő Ciróka Bábszínház. Az idei sze­zon meglepetéseiről Kiszely Ágnes igazgatót kérdeztük. Rákász Judit- Születésnapos évad lesz az idei. Milyen jeles eseményeket ünnepel a bábszínház?- 25 évvel ezelőtt lett az addig amatőr társulatként működő Ciróka hivatásos bábszínház, és kereken 10 esztendeje vehettük birtokba az Őz utcai színház­­épületet. A kettős jubileum ap­ropóján igyekeztünk az idei bérletajánlatunkat úgy összeál­lítani, hogy nézőinkkel együtt felidézhessük az elmúlt évek s emlékezetes pillanatait. Első be- 1 mutatónk az azóta legendássá § vált Hófehérke lesz. Tíz évvel I ezelőtt ezzel az előadással nyi- | tottuk meg az új épületet, és Ru­mi László rendező azonnal meg is mutatta, milyen lehetősége­ket rejt a nagy színházterem. A színpad középre kerül, a nézők két oldalról követhetik az esemé­nyeket, és egy óriási hinta is le­ereszkedik. Hófehérkét Krucsó Júlia Rita, a királyfit Szabó Ba­lázs, a mostohát Szörényi Julcsi alakítja. A Hófehérkén kívül két, egykor nagy sikerrel ját­szott előadást tűzünk műsorra: A téli tücsök meséjét - Tímár Zoltánnal, Szörényi Julcsival és Krucsó Júlia Ritával -, valamint Cérnácska Szabócska történe­tét, Aracs Eszterrel.- Hogyan kapcsolódnak egy­máshoz a klasszikus mesék és a kortárs szerzők történetei a műsortervben?- A visszaemlékezés mellett az évadot átszövő másik fontos gondolat a színház és az iroda­lom egymást erősítő összekap­csolódása. Három kortárs szer­ző meséjét állítjuk színpadra, amivel arra szeretnénk ösztö­nözni nézőinket, hogy ha tet­szett az előadás, vegyék kezük­be a mesét tartalmazó könyvet Egymást erősítve kapcsolódik össze színház és irodalom is. Ha pedig olvasták a könyvet, jöjjenek el megnézni az elő­adást. Csukás István és G. Szász Ilona mellett az egyik legsikere­sebb kortárs meseíró, Berg Ju­dit Mesék a tejúton túlról című történetét mutatjuk be, mégpe­dig a Budapest Bábszínházzal koprodukcióban. A darabot Erdeős Anna rendező szakos hallgató állítja színpadra, aki­nek ez az előadás lesz a vizsga­rendezése. A másik idei klasz­­szikusunk a Pinokkió, amely szintén izgalmas produkciónak ígérkezik, hiszen rendezője, Csató Kata a kortárs színház eszközeit ötvözi a hagyományos báb­színházi elenjekkel. S persze most sem feledkezünk el a leg­kisebbekről. Idei ba­baelőadásunk címe: Piros! Sár­ga? Kék. A nagyobbakat nem csak az előadásokra, hanem színjátszó csoportunkba is vár­juk, amely nagyon szép ered­ményeket ért el tavaly Sárosi Gábor vezetésével. ■ Szabó Balázs királyfi szerepben kezdi az évadot- Mi lesz az idei játék?- Vasárnapi nézőink köny­vecskét kapnak, amibe lerajzol­hatják vagy feljegyezhetik, hogy mi volt számukra a legmulatsá­gosabb, legizgalmasabb egy-egy előadásban. Ez a kis füzet lehe­tőséget kínál arra is, hogy az ott­honi beszélgetés alkalmával el­mélyülhessen a közös élmény. Persze, idén is lesz gyűjtögethe­tő ajándék - az első egy szüle­tésnapi jelvény...- Milyen lesz az idei felnőtt sorozat?-A tavalyi évad óriási sikert hozott. Telt ház előtt ment szinte az ösz­­szes előadás, ami arra sarkall ben­nünket, hogy idén is izgalmas, szórakoz­tató előadásokra építsük a soro­zatot. Szeretnénk ismét műsor­ra tűzni a legnagyobb közönség­­sikert aratott előadást: a Buda­pest Bábszínház Líra és Epika című produkcióját Mácsai Pál rendezésében.- Mikor lesz a jubileumok kapcsán elmaradhatatlan szülinapozás?- Október 16-án vasárnap fo­gunk ünnepelni mégpedig mindhárom korosztályt vendé­gül látva. Délelőtt a babákat és szüleiket várjuk, délután az óvo­dás és iskolás korosztályt, este pedig a felnőttek számára készü­lünk meglepetésekkel. A részle­tes programból annyit elárulha­tok, hogy fát ültetünk, és egy ha­talmas térkép is fontos szerepet kap majd.- Milyen újdonságot hoz az idei bábszínházi találkozó?- Szeretnénk kibővíteni a ta­lálkozót nulladik nappal, ame­lyen a határon túli, magyar nyelven játszó társulatok mu­tatkoznának be. Vendégként eddig is meghívást kaptak, de produkcióikat most először lát­hatja majd a közönség. Minden eddiginél nagyszabásúbb főté­ri programmal készülünk, ez­zel is eleget téve a színházsze­rető városlakók igényeinek. A Hadik András honvéd hu­szárezredet képviseli az ausztri­ai nemzetközi huszártalálkozón a Kiskun Huszár- és Honvéd Ha­gyományőr Egyesület hat tagja a következő hétvégén. A lovasok péntek reggel indulnak Loretto­­ba, ahol osztrák, szlovén és ma­gyar huszárok részvételével zaj­lik a háromnapos rendezvény. Szombaton ügyességi versenye­ken vesznek részt a kecskeméti katonák: kardokkal végrehajtott feladatokon, pisztolyos lövésze­ten, akadályugráson bizonyít­hatják, hogy nincs rátermettebb a magyar huszárnál. Vasárnap reggel 10 kilométe­res lovaglás következik Kismar­tonba, a rendezvény ünnepélyes befejezésére. A kecskeméti civil szervezet többi tagjának is sűrű program­ja lesz a következő hétvégén. Szombaton Kiskunfélegyházán a kiskunkapitány kinevezésé­nek ünnepségére gyűlnek ösz­­sze. Az új kapitány Szépe Fe­renc, a Kiskun Huszár- és Hon­véd Hagyományőr Egyesület al­­elnöke lesz. Ugyanezen a napon Kunszentmiklóson az egyesü­let ágyúszójára kezdődhet a fő­zés a hagyományos birkafőző fesztiválon. ■ Befogadták a kecskeméti textíliát Örömmel fogadták a kecskemé­ti foltvarrók munkáját Coventry­­ben, így a hírős városban készült textília ott lesz Lady Godiva pa­lástjában. A Napraforgó Foltvar­ró Kör tagjai azt követően láttak munkához, hogy Covenrty váro­sa valamennyi testvérvárosát - így Kecskemétet is - felkérte: működjenek közre a legendás nőalak életre keltésében. A 2012-es Londoni Olimpia meg­nyitójára ugyanis megalkotják Lady Godiva óriásbábuját. A szo­bor palástja Coventry intézmé­nyeit és testvérvárosait jeleníti meg. Berényi Zsuzsanna és Ger­gely Imréné, a palást tervezői Kissné Varga Mártával, Németh­­né Bagó Katalinnal és Tóth Ildi­kóval együtt több hónapig dol­goztak a kompozíción. ■ New Yorkban és Londonban a kecskeméti rajzfilmstúdió animáció A Magyar népmesék után cigány mesékből készülhet újabb mesesorozat Bár a hazai és a külföldi sajtóban a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál­ról (KAFF) megjelent több száz írás összegzése sem fejeződött be, máris új programokra készül­nek a rajzfilmstúdióban.- A New York-i Magyar Kultu­rális Központ filmösszeállítást és kiállítást mutat be ősszel stúdi­ónk munkáiból - mondta el Mi­kulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője. - A vetítéseknek a magyar intézeten kívül a New York-i egyetemekhez kötődő mű­vészmozik adnak otthont. A fil­mes produkciókban a kecskemé­ti stúdió kísérleti munkái, gyer­mekprogramjai és a négy évtize­des alkotóműhely keresztmetsze­tét bemutató összeállítás szerepel. A programhoz két egyéni kiállítás is kapcsolódik: Orosz István és Szilágyi Varga Zoltán munkáiból láthat válogatást a közönség. Az intézet tematikus program­jainak - Mikulás Ferenc javasla­■ Befejezéséhez közeledik a Magyar népmesék so­rozat. A 100. rész de­cemberre készülhet el. tára - a népművészet bemutatá­sa és a Kádár-korszakot felvillan­tó összeállítás is része lehet. Utóbbi „Kevés a levegő” címmel Orosz István és Szoboszlay Péter filmjeiből nyújt válogatást. Szin­tén őszi program a londoni Nem­zeti Iskolai Filmhét, ahol 24 film­ből álló válogatást láthat a kö­zönség. A londoni Magyar Kultu­rális Központban tavasszal lesz­nek vetítések, és kiállítás is nyí­lik a stúdióban folyó alkotói munkáról. A közeljövő hazai programjai a KAFF-hoz kapcsolódnak.- Szeged után Pécsett és Buda­pesten lesznek láthatók a KAFF díjnyertes filmjei - mondja a stú­dió vezetője, kötegnyi dossziét elénk téve, amikor a fesztivál saj­tóvisszhangjáról kérdezzük.- A hazai lapok, rádió- és tele­vízió-állomások híradásai mel­lett szép számmal jelentek meg a rendezvényről beszámolók külföldi újságokban és rangos Kecskemét hírét vitte - felvételünk az idei KAFF megnyitóján készült szakmai internetes oldalakon, íróik nem csak a fesztiválnak, de Kecskemét városának is jó hí­rét vitték szerte a világban. Végéhez közeledik a stúdió ed­digi legnagyobb vállalkozása, a Magyar népmesék. A páratlan sikert befutott, több mint 20 or­szágban vetített sorozat decem­berben kerekedik 100 részessé.- A magyar népmesék után is­mét nagy fába vágjuk a fejszén­ket - mondta Mikulás Ferenc. - Ezúttal a cigány meséket sze­retnénk feldolgozni, kapcsolód­va a hazai és uniós esélyegyen­lőségi, illetve romaprogramok­hoz. Az előkészületeket meg­kezdtük. Ha pozitív fogadtatásra találunk, akár a közeljövőben megkezdődhet a munka. ■

Next

/
Thumbnails
Contents