Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-06 / 208. szám

6 2011. SZEPTEMBER 6., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. szeptember 5-én NYERTESEK 2011.09. 05. Részvény Utolsó ár (R) Változás (%) Millió Ft TVK 2 460 1,86 1 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Est Media 00 CM-6,43 4 Mól 16 150-5,55 2 032 Synergon 240-5,51 2 ORC 1525-3,17 14 CIG Pannónia 685-2,97 12 MTelekom 500-2,72 Émász 16 110-2,36 0 Richter 34 700-2,33 685 ANY 740-1,72 0 A BUX index az elmúlt napokban 17 700----------------------------------------­pont 08.26 08.29 08.30 08.31 09.01 09.02 / P rnRRÁfi. nfí BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.05.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. december 50 800 TAKÁRMÁNYBÚZA 2011. december 48200 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 51000 OLAJNÁPRAFORGÖ 2011. október 98000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. szeptember 5-én 1€ 1$ 1CHF f f f 277,25 Ft 196,07 Ft 249,58 +2,60 Ft +2,94 Ft +2,23 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.05.) Vételi Eladási | Budapest Bank 267,72 284,28 CIB Bank 264,49 286,53 Citibank 265,23 287,33 Erste Bank 267,30 282,70 FHB Bank 268,38 284,42 K&H Bank 268,86 284,34 MKB Bank 268,89 282,67 OTP Bank 270,61 284,49 Raiffeisen Bank 271,40 283,62 Sorra dőlnek be a hitelek lakosság Rohamos tempóban bővül a nem törlesztett adósság 775 07771784 *7888 800 1 806 2011. 2011. 2011. 2011. 2011. 2011. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. ■ élő mulasztása van lezárt mulasztása van VfrCRAFIKA Forrás: BISZ1 852 866 871 66 65 848 A feketelistás magánadósok (KHR-listán szereplő magánszemélyek, hó végén, ezer fő) 936 939 161 162 Jelentős mértékben rom­lott a lakosság fizetési morálja vagy törlesztési képessége a második ne­gyedévben, tizedével nőtt a hiteleiket nem fizető adósok száma. Giczi József A Központi Hitelinformációs Rendszer szerint április és június között 784 ezerről 8óO ezerre emelkedett azoknak a magánsze­mélyeknek a száma, akik leg­alább 90 napja a minimálbérnek megfelelő vagy annál nagyobb összeggel tartoznak egy hitelinté­zetnek. így három hónap alatt 9,7 százalékkal emelkedett a bankok feketelistájára felkerült nem fize­tők száma. A listán nyilvántartott személyek száma ennél kisebb mértékben nőtt. A rendszerben ugyanis azoknak az adatait is tá­rolják, akik korábban felkerültek a listára, de aztán utólag megfi­zették esedékes tartozásaikat Je­lenleg az elmaradt törlesztések pótlása után egy évvel lehet leke­rülni a listáról. Korábban ez az időszak öt évig tartott. A hitelintézeü törvény ja­nuártól hatályos módosítása mi­att azonban március végéig le kel­lett venni a listáról azokat, akik egy évnél régebben befizették ko­rábban elmaradt kötelezettségei­ket. Ez a jogszabályváltozás az oka annak, hogy februárról már­ciusra jelentősen csökkent a feke­telista teljes hossza. Ez azonban csak a lezárt mulasztások számát csökkentette, a fennálló tartozá­sokét nem. A Központi Hitelinformációs Rendszer adatait alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank legfris­sebb összesítése is. A jegybanki számokból kiderül, hogy a nem teljesítőnek számító, 90 napnál nagyobb késedelmű adósság ál­lománya 801,5 milliárdról 912 milliárd forintra emelkedett, arányuk 10,5-ről 11,6 százalék­ra nőtt. AZ ÉV második felében vár­hatóan még gyorsabban rom­lik a lakossági hitelek összeté­tele. A második negyedévben nem teljesítővé vált hiteleket ugyanis az első negyedtől nem törlesztik Abban az időszak­ban a svájci frank árfolyama átlagosan 211,64 forint volt, ez alig valamivel magasabb az előző negyedévben regisztrált 208,58 forintos átlagkurzus-A nem fizető adósok közül kü­lönösen azok veszélyeztettek, akik lakásuk fedezete mellett vet­tek fel kölcsönt. A nem teljesítő devizaalapú lakáshitelek állomá­nya a negyedév során 178,4 mil­liárdról 227,8 milliárdra, arányuk 7-ről 8,5 százalékra emelkedett. A szabad felhasználású jelzálog­­hiteleknél a nem fizetett adósság 228,7 milliárdról 321,5 milliárd forintra, aránya 10,9-ről 14,7 szá­zalékra nőtt. A jegybank júniusban 1426,4 milliárd forint értékű késésben lévő devizaalapú lakossági jelzá­loghiteit tartott számon. Ennek csaknem 40 százalékát kitevő, 549,3 milliárd forint értékű adós; ságot már több mint 90 napja nál. így akkor elsősorban nem a frank drágulása miatt hagy­ták abba az adósok a hitelek törlesztését AUGUSZTUSBAN VISZONT 270 forint felett is járt a az árfo­lyam, és egyre valószínűbb, hogy a korábbi negyedéveknél magasabb szinten stabilizáló­dik majd, s ez a törlesztőrészle­tek további 10-20 százalékos növekedésével okozhatja. nem fizették. Az árfolyamrögzí­tés lehetőségéből emiatt kimara­dó adósok száma így mintegy 60 ezer lehet átlagosan 8-10 millió forintos hitelekkel számolva. Ha kisebb mértékben, de szin­tén tovább emelkedett a második negyedévben az egy évnél is ré­gebben nem törlesztett adósság állománya. Az ilyen hitelek érté­ke 415,5 milhárdról 486,8 milli­árd forintra, arányuk 5,5-ről 5,8 százalékra nőtt. Az egy éve nem fizetett devizalapú lakáshitelek értéke 75,7 milliárdról 97,4 mil­liárd forintra, aránya 3-ról 3,6 szá­zalékra bővült. A szabad felhasz­nálású jelzáloghitelek összege 114,1 milliárdról 145,2 milliárd forintra, aránya 10,9-ről 14,7 szá­zalékra emelkedett. E szerint a válság után a kölcsöneik törlesz­tését felfüggesztő adósok túlnyo­mó többsége nemcsak ideiglene­sen, hanem tartósan is nem fize­tővé vált. A hitelek törlesztésének felfüg­gesztését és a nemfizetések tar­tóssá válását a munkanélküliség növekedése és a svájci frank ár­folyamának jelentős emelkedése okozta. A munkanélkübségi ráta a 2008 végi 8 százalék alatti szintről mintegy másfélszeresé­re nőtt, a svájci frank árfolyama pedig 2008 közepe óta 160 forint­ról 240 forint fölé emelkedett. Tovább nőhetnek a törlesztőrészletek ■im/A/tra A Ékszert vettem, szétesett, de csak ígérgetnek gyűrűm, gyűrűm Olvasónk ezüstgyűrűt vásárolt egy ékszerüzletben májusban. A gyűrű azonban rövid használat után szétesett. A blokkot a hölgy nem őrizte meg, az üzlet mégis vállalta az ékszer javítá­sát. Sajnos ez azóta sem történt meg. az üzlettől értékelendő gesztus volt, hogy visszavet­te javításra az ékszert, mert blokk híján erre nem lett volna köteles. A bizonylat igazolja ugyanis, hogy a ter­méket hol és mikor vásárol­ták. Valószínűleg egy kis boltról van szó, ahol köny­­nyebb számon tartani a vé­­teleket-eladásokat. Más kérdés, hogy a hölgy által „visszarendelő papír­nak” nevezett dokumen­tummal lényegében elis­merték a vásárlás tényét. Levélírónk sérelmezi, hogy mindig valamilyen okra hi­vatkozva halogatják a javí­tást, illetve a cserét, vagy amit már szintén megígér­tek, a termék árának visszatérítését. az átvételi elismervény, il­letve a javításra tett ígéret­ről szóló dokumentum bir­tokában, annak másolatát elküldve az érintett panaszt tehet a cég székhelye sze­rint illetékes fogyasztóvé­delmi hatóságnál. Elérhető­ségüket megtalálja a Nem­zeti Fogyasztóvédelmi Ható­ság (NFH) honlapján. Előtte azonban célszerű az üzlettel egyeztetni. A hölgy kérje a tulajdonost, ha legközelebb ott jár, és vele beszéljen. Előfordul, hogy így minden könnyebben rendeződik. Az alkalmazottak gyakran nem olyan előzékenyek a vásár­lóval, mint maga a bolt gaz­dája. Az ékszerész kiskeres­kedők általában intelligens emberek. ha ez nem sikerül, az NFH mellett a lakóhely szerinti bé­kéltetőkhöz is lehet segítsé­gért fordulni. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Arthat a sok kuponozás a hazai szállodáknak dilemma A mértéktelen akciózás csapdát jelenthet a hoteleknek hosszú távon, kevés lehet a visszatérő vendég „Csapdát” jelenthetnek a ma­gyarországi hotelek számára a különféle szolgáltatásokat jelen­tős kedvezménnyel kínáló közös­ségi vásárlásra épülő weboldalak. Ezen a csatornán ugyanis rövid idő alatt szép számú vendégéjsza­ka adható el, egyes szakértők sze­rint az eszközt óvatlanul haszná­ló szállodáknak hosszabb távon súlyos problémákat is okozhat ez a fajta értékesítés. „Mennyiségi szempontból igen látványos eredményekkel is jár­hat egy-egy ilyen kampány, hi­szen a közösségi vásárlói oldalak nagyszámú elérést biztosítanak viszonylag kevés ráfordítás mel­lett. Az így elért vásárlók ugyan­akkor igencsak távol állhatnak az adott hotel által megcélzott ven­dégkörtől" - véli Papp István. A BDO hotel- és ingatlan-tanácsadó­ja szerint a közösségi vásárlói ol­dalak látogatói elsősorban nem az úti cél, hanem a kedvezmé­nyek mértéke alapján választa­nak, így csak kis töredékük válik visszatérő vendéggé. Költési haj­landóságuk pedig igen mérsé­kelt, ezért egyéb kiadásaik nehe­zen tudják kompenzálni a jellem­zően 40-60 százalékos kedvez­ményt és a gyakran 30 százalékot is meghaladó jutalékot a hotel szempontjából. A dömpingáron zajló értékesítés további veszélye hosszabb távon az imázsrom­­bolás lehet, hiszen az olcsóbb vendégek zavaró viselkedése épp 5 ö A kuponos vásárlók távol állhatnak a hotel által megcélzott vendégkörtől a minőségi, visszatérő vendég­kört riaszthatja el. „A kuponos értékesítés a meg­felelő marketingháttér nélkül működő szálláshelyek számára lehet hasznos segítség, okos ter­vezéssel alkalmas lehet a szezo­nális hatások kivédésére. Töme­gessé válása azonban hosszabb távon akár a teljes piacon negatív árspirált indíthat be, amelynek a jelenleg is nehéz helyzetben lévő magyar szállodaipar számos sze­replője áldozatává válhat” - mondta a BDO szakembere. Az ügyben a szállodaszövetség is vizsgálódik. „A soron követke­ző őszi közgyűlésen is foglalko­zunk majd az akciós kuponok piacra gyakorolt hatásaival” - tá­jékoztatta lapunkat Erdei János, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A szakem­ber is úgy látja, kedvezőtlen hely­zetet teremthet, ha egyes hotelek tömegesen zúdítanak féláras ajánlatokat a piacra. „Ha nincs korlátozva bizonyos időszakokra a beválthatóság, akkor akár teljes árú fizetős vendégeket túrhatnak ki a kuponnal szobát foglalók” - említett egy lehetséges veszélyt. Véleménye szerint a kuponozás csak bizonyos időpontokban használhat igazán a hoteleknek, amikor már más módszerrel nem tudnák elérni a szükséges foglalt­sági szintet, és akkor is csak a ha­gyományos értékesítési munka kiegészítéseként. ■ N. M.

Next

/
Thumbnails
Contents