Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-29 / 228. szám

2 2011. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK XXVIII. IZSÁKI SÁRFEHÉR NAPOK Idén jó terméssel zárul a szüret szőlő Nem ritka a hektáronkénti tíz tonnás átlag- Aki csak egyszer is látta, hogy hogyan dolgozik a szüre­telőgép, az többé nem kíván visszatérni a kézi szedéshez - ez a véleménye Édes Imrének, aki nemrég Viktória gyöngyét szüreteltetett. A gazdával a 2,7 hektáros ültetvényén találkoz­tunk. Mint mondta, 60 ember egynapi munkáját végezte el a szőlőkombájn. Ő rokonaival és alkalmazottjával végigment a sorokon, s ahol fennmaradt egy-két fürt, azokat leszedték. Az idén viszonylag jó volt a ter­més, 10 tonnás átlaggal fizetett a szőlő. A környéken a fehér interspecifikus fajtákat 75-80 forintért veszik át kilónként a felvásárlók. Kállai Gyula hegybíró Kállai Gyula izsáki hegybíró azt mondja: idén összehasonlítha­­tatianul jobb a termés, mint tavaly. Az időjárás két héttel jár előre. Átlagosan 86 mázsás termés­sel lehet számolni. Az átlag cu­korfok 17,2 körül alakul. A késői fajták is igen jó minőségűek. A város környékén 900 hektáron szüretelnek idén a gazdák, eb­ből 230 hektáron a sárfehért szedik. Területnagyságban a Bianca, a rajnai rizling és a cser­szegi fűszeres követi a város ne­mes szőlőjét, mintegy 100-100 hektáros felülettel. Azokon a területeken, ahol a szőlő fagykárt szenvedett, a nö­vény kiheverte a természeti csa­pást. A sárfehér esetében 100 mázsával lehet kalkulálni, a cserszeginél 90 mázsa várható. A kék szőlőből csak 30 hektárt ültettek a gazdák - cabernet-t és kékfrankost -, ezeket a sárfehér­rel együtt szüretelhetik. Érde­kes, hogy a vörösbor készítésé­nek nincs hagyománya Izsákon, szemben például Kiskőrössel. Kállai Gyula azt mondja, hogy a sárfehért manapság korán szüretelik. Korábban október kö­zepén kezdték a szüretet, és no­vember elején végeztek a mun­kával. Régebben nem volt ritka a 21 cukorfokos szőlő sem. A felvételen Édes Imre, Gellér Ferenc, ifj. Édesné Geller Andrea és Németh Viktor. Ha augusztusban esett volna, akkor tíz százalékkal nagyobb lett volna a termés. Jó értékesítés - jó árakkal NINCS ÉRTÉKESÍTÉSI probléma a szőlővel: 85 forint körül alakul a sárfehér ára. A rajnai rizlingért 95, a cserszegiért 105 forintot is megadtak kilónként. Jó szereplésben bízik az izsáki fogathajtó csernák Gábor Nyugodt, megbízható lovakkal versenyez „Sokaknak titkos vágya, amit te szívós munka és kitartás után létrehoztál”. Ezt írta a négy éve elhunyt Nagy István egy ajándék könyvbe Csernák Gábornak. A Magyar Hajtás Könyve újra­nyomott kiadványa, amely az izsáki lovas sportesemények egyik fő szervezőjének kézírá­sát rejti, azóta is féltve őrzött kincse az Izsáki Sárfehér SE versenyzőjének. A lovassportok kedvelői az izsáki sportemberrel és stábjá­val a hétvégi versenyen talál­kozhatnak, ha kilátogatnak a fogathajtó pályára. A verseny­ző Hubertus és Patron nevű magyar félvérekkel lovagol Csernák Gábor gyakran viszi ki tanyájára a karján ülő kis Ritát. A kislány egyik kedvenc lova: Hubertus. majd. Bár az országos bajnok­ságban most a 13. helyen áll Csernák Gábor, Izsákon jó sze­replésben bízik. Egy versenyre történő felkészülés rengeteg munkát jelent, mondja. Foga­tával esténként két-két órát gyakorol. Amikor közeledik a hazai megmérettetés, akkor a tanyájáról beviszi a lovakat a fogathajtó pályájára - ez Ma­gyarország egyik legjobb pályája -, s ott gyakorolnak. Mindkét ló, ahogy mondja, jó vérvonalú, nyugodt, megbízha­tó ló. Talán ezért is engedi kö­zel hozzájuk a kis unokáját, a hároméves Ritát, aki gyerek­ként már most rajong a gyö­nyörű állatokért. Hungarikumnak számít az izsáki szőlőfajta idehaza 1873-ban Szélesi József vincel­lér szelektálta egy kadarkaültet­vényben, ezért feltételezték, hogy a fehérkadarka változata. A szelektálástól kezdve Fejszés István volt nagy terjesztője a faj­tának. Az Izsáki sárfehér nevet a fajta kezdettől fogva az izsáki szőlőtermesztőktől kapta. Fehér bogyója és nagy fürtje miatt ne­héz, mint a sár: találó névválasz­tás. Később Kosztka László - Csontváry Kosztka Tivadar fes­tőművész öccse - izsáki gyógy­szerész volt nagy apostola ter­mesztésének. Kosztka László szűkebb hazájában, Izsákon ve­zette be a róla elnevezett szőlő­művelési módot, melyet telepén kísérletezett ki, és mutatott be a helyi és az ország különböző ré­szeiről érkező szőlőtermelők­nek. A 30-as években, évente több mint 3000 vagonnal szállí­tották kezdetben csemegeszőlő­ként, majd később a kinti pezs­gőüzem pezsgőalapnak hasz­nálta a szőlőt. A fajtanév rövidí­tését Németh Márton ampelo­­gráfus vezette be 1967-ben, és fajtajegyzékben is így szerepelt. A rövidített fajta nevének meg-A védett eredetű száraz fehérbor címkéje változtatása hosszú procedúra után 1999. december 13-án vég­legesítődött. Az OMMI főosztá­lyának a fajtajegyzék-módosítás javaslatával az FVM meghozta határozatát. Az „Izsáki” szőlőfaj­ta nevét „Arany sárfehér” névre változtatta. A korábbi probléma - eleget téve az EU-s elvárásoknak is - megoldódott, a fajta neve végle­gesítődött - a térségben a fajtát termesztő települések és az izsákiak számára is remélhető­en megnyugtató formában. Az izsáki tornászok a kiválók között szerepelnek A torna-diákolimpia országos döntőjében a III—IV. korcsoportosok ver­senyében 6. helyezést elért csapat. A képen balról jobbra Szabó József testnevelő tanár, edző, Langó Zoltán, Kovács Milán, Bíró János, Dunai Rudolf, Hajma Tamás és Szabó Gergő látható. Hosszú évek óta sikeresen sze­repelnek az izsáki diák torná­szok az iskolai bajnokságokon. Szabó József testnevelő tanár, edző azt mondja, hogy az után­pótlással nincs gond. Felkapott sportág a tanulók között a ver­senytorna. Jelenleg az 1-8. osz­tályosok közül 45-50 gyerek látogatja az edzéseket. Általá­ban a legjobb 12-14 fiatal spor­toló képviseli Izsák színeit. Az iskolai csapat évről évre szá­mos meghívásos versenyen vesz részt. Az elmúlt tanévben a területi döntőkből jutott be az intézmény a legjobb 12 csapat közé a veszprémi országos dön­tőben. Itt az előkelő hatodik he­lyen végeztek. A tizenkilenc megyéből 60 csapat indult, eb­ből érték el a kiváló helyezést. Az új általános művelődési központ a kulturális élet szervezője geraárpádné Olyan csapatot szeretne kialakítani, melynek tagjai magas színvonalon végzik munkájukat Az izsáki önkormányzat új Ál­talános Művelődési Központot alapított néhány hete, melynek élére Gera Árpádnét, az iskola korábbi igazgatóhelyettesét ne­vezték ki. Az új egységbe olvadt be az óvoda, a könyvtár, a mű­velődési ház, a tájékoztató köz­pont, a sportcsarnok, a zeneis­kola, illetve az általános iskola is. Gera Árpádné úgy állapodott meg a város vezetésével, hogy egy évre vállalja el - mintegy próbaidőre - a megtisztelő fel­adatot, bár öt évre is kinevezték volna. Óriási kihívás a feladat, az intézmények munkatársai­ból, vezetőiből egy olyan csapa­tot kell szervezni, akik magas színvonalon végzik munkáju­kat - nyilatkozta lapunknak az igazgatónő. - Eddig ekkora kul­turális egység még nem műkö­dött a városban, a tapasztalato­kat most, munka közben gyűj­tik össze - tette hozzá. A magyar nyelv és irodalom, orosz és angol szakos pedagó­gus 12 évig Hambalkó Ferenc igazgató helyettese volt. A fő­igazgató az iskolát továbbra is intézményvezetőként irányítja, hetente több órát is tanít. Áz is­kolában három igazgatóhelyet­tes vitte a nyár kezdetéig a mun­kát. Az egyik az alsó, a másik a felső tagozat munkáját felügyel­te, míg a harmadik a sportcsar-Mindenki tud mindent, ezért sok a jelentkező. Gera Árpádné az ötödi­keseknél tart magyarórát. nokért felelt. Az idén a státus kettőre, jövőre pedig egyre csök­ken. A szakmai munka mellett sok olyan dokumentumot kell elkészíteni - sorolja a feladato­kat Geráné -, amely összehan­golja az intézmények munkáját. A 31 éve tanító pedagógus mint­egy 90 dolgozó munkáltatója. Mint mondja: szinte sakkozik a státusokkal. A nyugdíjba vonu­lók helyére nem vesznek fel új munkatársakat, hanem például a tavaly megszűnt diákotthon­ban dolgozókat csoportosítják a felszabadult helyekre. Hangsúlyozta, hogy évek óta nagyon szigorú, takarékos költ­ségvetést folytatnak az intéz­ményeken belül. Fejlesztésekre csak az uniós pályázatok - TÁMOP, TIOP - segítségével nyílik lehetőségük. Az elmúlt időszakban 15 digitális táblát szereztek be. A pedagógusok az órák 30 százalékában szívesen használják az új, szemléltető audiovizuális eszközt. Három pedagógus új átképzésen vesz részt. Az iskola a nyelvoktatásra ki­emelt figyelmet fordít: az idén egy-egy órával megnövelték minden osztályban a nyelvórák számát. Az elsősöknél pedig já­tékos formában kezdték az ide­­gennyelv-tanítást - mondta vé­gül Gera Árpádné igazgatónő.

Next

/
Thumbnails
Contents