Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
4 KECEL KISKŐRÖS ÉS SOLTVADKERT PETŐFI NÉPE - 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Elromlott a vízpumpa, Józsi úthengere nem fog felvonulni Festőüzem épül a lelőhelyen • • régészet Ötezer éves időutazás lapáttal és spaklival A szombati kiskőrösi veterán járművek felvonulásán Józsi úthengere is részt vett volna a menetben. Legalábbis ezt tervezte Szászi András, a Magyar Közút Kht. Közúti Szakgyűjtemény igazgatója. A technika ördöge azonban közbeszólt. A vízpumpa tönkrement. Bár be tudják indítani, és múzeum udvarán talán lehet működtetni, de kivinni az útra nem lehet az 1949-ben készült gőzgépet. Mint ismeretes: ez a 16 tonnás jármű szerepelt a 70-es években készült Robog az úthenger című filmben, amit Szabó Gyula színművész vezetett. Hogy mibe is kerül a megjavítása? Az igazgató azt mondja, hogy félmillió körül van. Azt tervezik, hogy egy régi gőzmozdonyból szerelnek ki egy vízpumpát, s ez átalakítva kerül a muzeális járműbe. A szakgyűjtemény a hétvégi háromnapos kiskőrösi ünnepen várja a látogatókat. A kiállítóhely nem csak azért érdekes, mert a hazai útépítés relikviáit őrzi, de azért is, mert belépőjegy nélkül üzemel. A január 17-én megújítva átadott szakgyűjtemény 60 milliós támogatásból tartja fenn magát. Az igazgató azt mondja, hogy az idei a próbaév: úgy alakítanák a költségeket, hogy mindenre jusson a szűkös keretből. A tervekről elmondta: a főépület mögött egy olyan kőhidat építenének, amelyre makadámút vezetne fel, melyet egy mérföldkő, útszéli kereszt is határol. Retroncsok címmel a 70-80- as években használt autókat is kiállítanának. Azokat a modelleket, melyeket már nem gyártják. Ehhez pénz kell, amire pályázni fognak. ■ Barta Zsolt Közvetlenül az üzem mögött kutatták a múltat az ásatás munkatársai Józsi úthengere kerítésen belül marad - mondja Szászi András Wilhelm Gábor azon különleges emberek közé tartozik, aki elmondhatja magáról, hogy hivatalból néha időutazáson vesz részt. A megyei múzeum régésze Kiskőrösön gazdag lelőhelyet tárt fel munkatársaival. Barta Zsolt Kiskőrösön az Agroline Kft. festőüzemet épít hamarosan. A vállalat telephelyének hátsó udvarában öt különböző régészeti kultúra emlékeire bukkant Wilhelm Gábor, a kecskeméti Katona József Múzeum régésze munkatársaival. Az elmúlt hetek sivatagi hősége sem állította le a munkálatokat annak ellenére sem, hogy legalább 40 fokos melegben dolgoztak a feltárók. Pontosan ötven éve tudják a szakemberek, hogy a sportpálya környékén lelőhelyeket rejthet a föld mélye - meséli a szakember. 1961-ben, a cég melletti pálya területén már találtak leleteket a Nemzeti Múzeum szakemberei. Teljes feltárásra nem került sor, de regisztrált lelőhelyként lajstromba került a terület. Most, hogy a körösi társaság csarnokot épít, megelőző feltárást végeztünk. A régészeti munkálatokat a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája írta elő, a cég pedig a törvényi előírásoknak megfelelően finanszírozta a költségeket - teszi hozzá Wilhelm Gábor. Több ezer köbnégyzetméternyi föld legyalulása után olyan tárgyakra bukkant a régész a munkatársaival, melyek alapján öt különböző kultúra mindennapjaira, szokásaira lehet következtetni. A legrégebbi leletanyag Krisztus előtt úgy 3500 évvel röpíti vissza a feltárás résztvevőit. A földet faggató kutatók az őskor időszakából a késő rézkori, „péceli (bádeni) kultúra” nyomára akadtak, illetve a középső bronzkori Vatya-kultúra egy urnamezős temetőjére is. Utóbbi korát a régész Krisztus előtt 1800- 1500-ra datálja. De a lapátokkal, spaklikkal megérintették a Krisztus előtti 2. századot is, ebből az időszakból az itt élt kelta népesség eszközei, mindennapi használati tárgyai kerültek napvilágra. A leletmentők egy szarmata település nyomait is felfedezték a 2. századból sok szép római export lelettel. A török előtti, 14-15. századi Kiskőrös nyomait is megtalálta a kánikulában dolgozó tízfős csapat. Hogy évezredekkel ezelőtt, miért pont itt telepedtek le a rég elfeledett népek? A régész szerint két dologról lehet szó. Az őskortól létezett egy kereskedelmi út, mely a Dunát a Tiszával összekötve közvetlenül a lelőhely mentén haladhatott. Nem mellékesen egy, a környezetéből magasabban kiemelkedő terület volt, melynek környéke bizonyos korokban vizenyős lehetett, s ez fontos szempont volt a letelepülőknek. A rézkori település a határoló árok alapján legalább 2-3 hektáron terülhetett el, melyből a tervezett festőcsarnok területe alatti 2200 négyzetmétert kutatták át augusztusban. A Vatya-kultúra urnamezős temetőjéről 1961 óta tudnak a szakemberek, akkor Bándi Gábor, a Nemzeti Múzeum szakembere a sportpálya és a gépállomás építése során tárt fel néhány urnasírt. A szarmatáknál a tanya típusú településszerkezet volt a jellemző, ahol 40-80- an élhettek, lovat, marhát és egyéb állatot tartottak. A keltáknál a kisebb tanyaszerű gazdasági egységek voltak a jellemzők. A rézkori teleKéső rézkori lelet. Emberáldozatra bukkant Wilhelm Gábor A föld mélye további gazdag leletanyagot rejthet. Ha nem lenne ipari beépítettségű a környezet, akkor még bizonyosan többévnyi munkát adnának a feltárások - mondta végül Wilhelm Gábor, a Katona József Múzeum régésze. pülésen számos ember- és szarvasmarha-áldozat nyomait tárta fel és dokumentálta a régész. Az egyik gödörbe dobott áldozat koponyáját rituálisan szétverték, és mellette ásott másik gödörben találtak meg. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL-PEST MEGYE Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE Szombat BAJA KECEL, KISKŐRÖS ÉS SOLTVADKERT Szerkesztő BARTA ZSOLT Kiskörös, Árpád utca 2. Telefon: 78/513-644 Avatóünnepségre készülődnek akasztó A jövő pénteken adják át az Akasztói Idősek Otthonát. A projekt összköltsége, melynek egy része támogatás, 118 millió forint volt. A faluban 1033 olyan idős lakos, él, aki igénybe veheti az intézmény szolgáltatását. A nyugdíjasok csaknem fele, mintegy 403-an már hetven év feletti. Sok borszeretőt várnak Kiskőrösre koccintás Kiskőrös jelentkezett „Az év legkedveltebb borvidéki települései - Koccintás a magyar borért” verseny kiírására. Az a borvidéki település válhat az ország legkedveltebb borvidéki településévé, ahol egy adott időpontban a legtöbben koccintanak egy pohár borral. A nagy esemény vasárnap, 16 órakor lesz a főtéren. Gyorsan megtalálták a betörőt SOLTVADKERT Mosakodni és cigarettázni akart az a betörő, aki a napokban az egyik vadkerti élelmiszerüzletbe betört. Az elvitt áru mintegy 230 ezer forintot ér. A rendőrségre egy telefonbejelentés érkezett, ennek alapján indult el a nyomozás. A rend őrei egy külföldi állampolgárt vettek őrizetbe, aki elkövette a bűncselekményt. További hírek a B 0N.hu hírportálon Tanévnyitó a kalocsai érsek áldásával kecel Az ú] katolikus általános iskola a pápa nevét viseli Tegnap este tartotta első tanévnyitó ünnepségét a II. János Pál Katolikus Általános Iskola Kecelen. Mint korábban megírtuk, júliusban került át az önkormányzattól a Kalocsai Érsekséghez az intézmény irányítása. A tanévet 663 gyerek kezdhette az új iskolában. A ünnepségen - melyet a sportcsarnokban rendeztek - dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek intézett üdvözlő szavakat a gyerekekhez, a szüleikhez, illetve a pedagógusokhoz. Hangsúlyozta: úgy szeretnének nevelni, hogy a gyerekek megértsék, nem az iskolának, hanem az életnek tanulnak. A hagyományokat egyre kevésbé Az évnyitón az érseknél sorban álltak áldozni a gyerekek tisztelő világgal szemben az értékek átadására fektetik a hangsúlyt. Ugyanazt az oktatási színvonalat kívánják biztosítani, mint a világi iskolákban, hogy a megszerzett műveltséggel jól boldogulhassanak a diákok. Solti Kálmán igazgató arrs hívta fel a figyelmet, hogy a hazai katolikus iskolarendszer az idén az 1016. tanévet kezdi el, majd megköszönte azoknak az ismert helyi polgároknak a segítségét, akik tevékenyen részt vettek az iskola beindításában. Az ünnepség után az érsek megáldotta az iskola épületét, illetve a boldoggá avatott névadó pápa szobrát az intézményben. Siker a hétvégén a szentendrei skanzenben rendezte meg a XXXVII. Országos Halfőző Versenyt a Magyar Halfőzők, Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége. Ezen jól szerepelt az akasztói csapat. Felvételünkön balról: Németh Antal, Szabó József, Kastély Attila (első helyezést ért el), Rátkai István (második helyezést ért el) és Énekes István.
