Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-21 / 169. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 21., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Ragaszkodnak a holtágukhoz tiszaalpár Kisebbségbe kerül a két önkormányzat? Életkép a holtágról. Vita van az önkormányzatok és a nemzeti park között. A tiszaalpáriak és a tisza- sasiak attól tartanak, hogy a jövőben semmilyen bele­szólásuk nem lesz az alpári Holt-Tisza hasznosí­tásának kérdésébe. A Kis­kunsági Nemzeti Park (KNP) ugyanis a holtág ha­lászati jogát mintegy nyolcvan hektárral kiter­jesztené, és ezzel az állam válna a tó többségi tulajdo­nosává. Hraskó István A nemzeti park még tavaly no­vemberben kezdeményezte, hogy a már meglévő alpári ha­lászati vízterülethez további ré­szeket csatoljanak, így például a Nagy-tó néven ismert, jelenleg elmocsarasodott területet. A holtág és a Nagy-tó között föld­út húzódik, összeköttetést egy csatorna teremt közöttük, amely azonban egy zsilippel le van zárva.- A történeti térképek tanúsá­ga szerint az alpári Nagy-tó és a tíszaaipári holtág egykor egysé­ges vízterületet alkotott. A Nagy­tó biztosította a halak számára a megfelelő ívóhelyet, a holtág pe­dig a száraz időszakban a túl­élést. A kérelemben szereplő ré­szek évek óta vízzel borítottak, körülbelül egy méter átlag víz­mélységű édesvízi mocsarak. A nyári gát felrobbantása miatt a terület minden évben jelentős vízutánpót­lást kap, így megfelelő ívóhely lehet az itt élő ős­honos halak számára. A halászati víz- területté nyil­vánítás teszi legálissá az alacsony víz­állás idején történő esetle- ges ivadék­mentést, to­vábbá kutatási célú halászattal a halfauna változásának nyomon követését, különös tekintettel a fokozottan védett lápi pócra. Itt halászati tevékenység a későb­biek során nem folyhatna, csak természetes halbölcsőként szol­gálna - indokolta lapunknak ké­relmüket dr. Magyar Gábor, a Kiskunsági Nemzeti Park termé­szetvédelmi igazgatóhelyettese. A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a KNP kérelmét jóváhagyta, ám a döntés ellen Tiszaalpár és Tiszasas önkormányzata közö­sen, illetve a halászati tulajdo­nosi közösség is fellebbezett (a halászati törvény szerint a ter­mészetes vi­zeken, ahol több tulajdo­nos van, ilyen közös halá­szati képvise­letet kell létre­hozni). A két falu-1 amiatt aggódik: ha jogerős lesz a halászati jog kiterjesztése, akkor teljesen átalakulnak a Holt-Tisza tu­lajdonviszonyai. Eddig Tiszaal- párnak 55 hektár (40 százalék) vízfelülete volt, Tiszasasnak 32 hektár (23 százalék), a magyar államnak pedig 51 hektár (37 százalék). Ha viszont nyolcvan hektárral bővül a KNP területe, akkor az állami tulajdoni rész 60 százalék fölé emelkedik. Ez pe­dig az alpáriak és a tiszasasiak szerint azt jelenti, hogy a két ön­kormányzat innentől nem szól­hat bele, hogy a tavon milyen te­vékenységet folytatnak.- A helybéliek kisemmizésé- re törekednek, örökre elveszt­jük a holtág feletti befolyásun­kat, nem lesz beleszólásunk a halászatba - többek között ilyen elkeseredett mondat is elhang­zott a tiszaalpári képviselő-tes­tület keddre összehívott rendkí­vüli ülésén. A közgyűlés azért vált hirtelen aktuálissá, mert sürgősen lépnie kellett a két érintett önkormányzatnak az ügyben. A Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal Földművelés- ügyi Igazgatósága ugyanis hely­ben hagyta az eredeti határoza­tot, magyarán: nem adott helyt a fellebbezésüknek. Megállapí­tották: mivel a szóban forgó te­rületek jellegük megváltoztatá­sa nélkül alkalmasak arra, hogy biztosítsák egy hal életfeltétele­it, így jogszerűen csatolták őket a Holt-Tiszához. A két polgármester, Vancsura István (Tiszaalpár) és Gyói Gá­bor (Tiszasas) egyetértett: a tóval kapcsolatban az önkormányza­tok elvesztik érdekérvényesítő képességüket, ha a változás élet­be lép. Vancsura István azt hang­súlyozta: vagyoni pert is indít­hatnak, hiszen korábban bérbe adott vagyontárgyuk teljesen megváltozik és elértéktelenedik. A másik problémát az al- páriaknak az jelenti, hogy négy éve - még az előző ciklusban - a holtág bérleti jogát 15 évre oda­adták a Bács-Hosznak (Sporthor­gász Egyesületek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége). Vancsura István szerint a korábbi testület ezzel a döntésével „eléggé el nem ítélhető módon elherdálta” a Holt-Tiszát, hiszen a Bács-Hosz mindössze évi 70 ezer forint kö­rüli összeget fizet a tulajdonosi közösségnek* - miközben a pol­gármester szerint a tóból évente több mint húszmillió forint bevé­tele származhat (igaz, hogy a szövetség annak idején magára vállalta egy 8 millió forintos per­költség kifizetését). A két önkormányzat minden­esetre úgy döntött: jogszabály- sértésre hivatkozva a határozat felülvizsgálatát kérik a megyei bíróságtól. Magyar Gábor kijelentette: nincs tudomásuk arról, hogy ké­relmük jogos érdeket sértett vol­na, és sajnálattal veszik, ha va­lamely csoportérdek szempont­jából kedvezőtlen az ügyben ho­zott határozat. Búcsúzik a munkaügyi központvezetője kalocsa/kecskemét Elbú­csúzik Kalocsától a helyi munkaügyi központ veze­tője. Kollár Péter a jövő­ben a Bács-Kiskun Me­gyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetőjeként folytatja te­vékenységét. A kalocsai munkaügyi kirendeltség igazgatói feladatait a távo­zást követően Garamvöl- gyi Zita látja el. (szbz) Újjászületett a citerazenekar dunapataj Dunapataji Fé­nyes Csillag Citerazenekar néven újjáalakult a vala­mikori helyi citerazenekar. A hosszú csendes idősza­kot követően a pataji mú- g zeum citerakiállítására állt | össze ismét a régi csapat. | Azóta a zenekar több he­lyen is fellépett. Nemrég Balatonszárszón, Pakson, Szegeden és a Vajdaság­ban is szerepeltek, de részt vettek a bordányi nemzetközi népzenei talál­kozón is. (szbz) Sokat spóroltak a szúnyogok a városnak Kalocsa Több millió forin­tot megspórolhatott eddig a kalocsai önkormányzat annak köszönhetően, hogy idén elmaradt a szo­kásos szúnyoginvázió. A vérszívók szaporodásá­nak általában a Duna ma­gas vízállása és az esős időszak kedvez, ám-mivel idén egyik sem volt jel­lemző, a szúnyoghadak is elkerülték a Duna menti településeket, (szbz) Véradásra várják a petőfiszállásiakat petőfiszállás Véradást tar­tanak július 22-én, pénte­ken, 9 és 12 óra között a községi művelődési ház­ban, amire a szervezők minden helybelit szeretet­tel várnak. (V. P.) További hírek a BA0N.hu hírportálon Pert indítunk, ha kell - mondja Vancsura István Festményekkel színesített nyár a Jonathermálban KisKUNMAJSA Augusztus 5. és 7. között rendezik a már hagyományos Sör-Fürdő Fesztivált Ismét egy eredeti és nem utolsó­sorban nemes kezdeményezés­sel állt elő a kiskunmajsai Jonathermál gyógy- és élmény­fürdő: megyénk legszélesebb kö­rű fürdőzési szolgáltatását nyúj­tó komplexum - számos kiállítás után - ezúttal egy művészeti al­kotótábornak ad otthont. A Jonathermál a mecénási gesztussal nem titkoltan tovább kívánja színesíti vendégei szóra­kozási és pihenési lehetőségeit. A tíz résztvevő művészt, a du­naújvárosi Skicc Egyesület tag­jait július 19-én ünnepélyesen is köszöntötte Szikora Gyula, a gyógy- és élményfürdőt, vala­mint a motelt és a kempinget működtető Jonathermál Zrt. el­nök-vezérigazgatója és Kapus Krisztián országgyűlési képvise­lő, Kiskunfélegyháza polgármes­tere. A Skicc részéről dr. Bozsits Attila elnök köszönte meg a für­dő vezetésének a tábor életre hívását és a művészet ilyen fokú pártolását. A festők egy hétig tel­jes ellátást - szállást-étkezést - kapnak a Jonathermálban, ezen­kívül a fürdő az alkotáshoz szük­séges kellékeiket is biztosítja a vászontól a festékig. A művekből kiállítás is nyílik, amelyet au­gusztus 31-éig tekinthetnek majd meg a látogatók.- Hogy miért támogatjuk a művészetet? Mert úgy gondol­juk, vonzerőt jelenthet vendége­inknek, ezzel mintegy színesíte­ni tudják az egész napos fürdő­zést - mondta el lapunknak Szikora Gyula, akitől azt is meg­tudtuk, ismét több újdonsággal igyekeznek a látogatók kedvé­ben járni. Tavaly decemberben fejeződött be a csarnok rekonst­rukciója és pihenőtérrel történt Nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében a Jonathermál csúsz­daparkja is bővítése, illetve a strandmeden­ce partját homokos parttá alakí­tották. Igazi plázson napozhat a felnőtt, játszhat a gyerek. És per­sze kellemes és tartalmas kikap­csolódást ígér minden korosz­tálynak a Jonathermál számos, már jól ismert szolgáltatása: az élményfürdő a dombcsúszdával, vízgombával, pezsgőágyakkal, a hullámfürdő, a csúszdapark, az uszoda, a gyógyvizes medencék, a szaunák, a wellnessrészleg, a motel és a kemping... - Az időjá­rástól függően napi látogatószá­munk 2500 és 8000 között mo­zog. A válság hatására volt némi visszaesés a forgalmunkban, de különböző kedvezményekkel és programokkal igyekszünk ide­csábítani a pihenésre vágyókat. A fürdőjegyből komoly kedvez­ményeket nyújtunk azok számá­ra, akik a fürdőzésen kívül vala­milyen más szolgáltatásunkat is igénybe veszik, legyen szó például a parkolásról. Természe­tesen van családi kedvezmény, a motel, a kemping és az üdülő­házak lakói számára pedig extra kedvezményt nyújtunk - mond­ta Szikora Gyula. Nemrég ren­dezték meg a huszonöt éves múltra visszatekintő húsvéti kempingtalálkozót, melyen re­kordszámú kempingező vett részt. Augusztus 5. és 7. között pedig 25 ezer vendéget várnak a háromnapos, XV. Sör-Fürdő Fesztiválra, melyen többek kö­zött fellép majd Balázs Fecó, Ko­vács Kati, a Magna Cum Laude, Marót Viki és a Nova Kultúr ze­nekar, Tóth Gabi, Varga Viktor, Mary Zsuzsi és a Bagi-Nacsa-pá- ros is. Érdemes lesz tehát akkor is csobbanni a majsai Jona­thermálban!

Next

/
Thumbnails
Contents