Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-27 / 97. szám

6 2011. ÁPRILIS 27., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. április 26-án 24 300 24 200 24100 24 000 23900' 23 800 23700 2361 Változás; 0,84% Záróérték: 24166 Előző heti záróérték: 23964 15.30, a Ne» Vert-tó tőzsde nyitása | 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK zoii.os.ze. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 44 4,76 52 OTP 6360 1,93 7 478 Mól 24 545 0,92 1032 TVK 3 335 0,90 4 FHB 1027 0,48 16 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Pannergy 886-2,63 59 ANY 730-1,88 2 Egis 19 600-1,08 31 CIGPannónia 910-0,97 34 Synergon 460-0,86 2 A BUX index az elmúlt napokban 23 000_______________________ pont 04.15 04.18 04.19 04.20 04.21 04.22 ^ FORRÁS: BÉT Cafeteria versenyelőnyben juttatások Még mindig sokkal kedvezőbb az adóterhelése Ezt a pillanatot várja már sok család, hogy végre kikapcsolódhasson, és együtt legyenek a gyerekekkel. A Széchenyi Pihenő Kártyával könnyebb lesz BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.26.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 52 500 MALMI BÚZA 2011. május 70000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május 62400 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 59000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 26-án 1€ 1$ 1CHF i i f 264,68 Ft 181,03 Ft 206,51-0,10 Ft-0,70 Ft +1,35 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.26.) Vételi Eladási Budapest Bank 257,42 273,64 CIB Bank 254,30 275,50 Citibank 254,60 275,82 Erste Bank 257,73 272,57 FHB Bank 257,27 272,63 K&H Bank 257,63 272,47 MKB Bank 258,51 271,77 OTP Bank 258,08 271,32 Raiffeisen Bank 259,07 270,73 Az szja-csökkentés ellenére még mindig jobban megéri a cafeteriarendszeren ke­resztül motiválni a munka- vállalókat, mint a „hagyo­mányos” béremeléssel. Az év elejével a béren kívüli juttatások többségénél ked­vező irányban módosultak a szabályok. AS/VG-összeállítás Azonos keretösszeg mellett az adómódosításoknak köszönhe­tően az idén akár öt százalékkal is nőhet a cafeteriajuttatások nettó értéke a tavalyihoz képest. A múlt évben ugyanis tízezer forintnyi nettó értékű béren kívüli juttatás biztosításához a munkáltatónak még kedvező adózás mellett is 12 500 forintot kellett erre szánni, míg az idén ugyanekkora ráfordí­tásból 10 500 forint jut a munka- vállalónak. Különösen előnyös a cafeteria a béremelések, jutalmak kifizetésére. Míg ugyanis tízezer forintos ráfordítás bérjellegű kifi­zetés esetén alig ötezer forint net­tó keresetnövekedésben jelenik meg, a cafeteriarendszerek igény- bevételével ez utóbbi összeg 8400,5 forint lehet. Vagyis a cafeteria az szja- csökkentés ellenére őrzi „ver­senyelőnyét” a bérkifizetésekkel szemben. Sőt, a 2011. év elején hatályba lépett rendelkezések többsége kedvező irányú módo­sításokat vezetett be. A jogsza­bályban rögzített limitekig az ál­talános személyijövedelemadó-te- her 25 százalékról 19,04-ra apadt, és a cafeteriaelemek után az idén sem kell járulékot fizetni. Adó­mentes maradt a kockázati élet- és balesetbiztosítás, a lakástámo­gatás, a számítógép-használat tá­mogatása, és évente maximum 50'éízer forintos értékhatárig az idén új elem az adóterhet nem vi­selő, sporteseményekre szóló, a munkáltató által biztosított belé­pő. Elsősorban a vidéken élőknek előrelépés, hogy az idén azonos megítélés alá esik a meleg- és a hidegétkezési utalvány, vagyis mindkét juttatás havi 18 ezer fo­rintig kedvezményes adóteher mellett adható. Ismeretes: a hi­degétkezési jegyek tavaly még a jelentős - 97,89 százalékos - adó­terhet viselő kategóriába tartoz­tak. Jó hír az is, hogy az iskola- rendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész év elejével visszakerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körébe. A kultúrautalványok sorsa azonban - úgy tűnik - végleg megpecsételődött: ez a juttatási forma 2010 elején került át a kö­zel százszázalékos adóteher ha­tálya alá, így az idén már alig- alig fordul elő a cégek kínálatá­ban. Ez évben egyébként a mun­kabérnek megfelelő adó- és já­rulékteher hárul erre az elhaló- ban lévő cafeteriaelemre. A béren kívüli juttatások vilá­gában az idén a Széchenyi Pihe­nő (SZÉP) Kártya bevezetése az egyik fontos változás. A fokoza­tosan az üdülési csekk helyébe lépő új cafeteriaelem évi három- százezer forintos keretösszegig 16 százalékos személyi jövede­lemadó mellett adható, az adóte­her tehát valamivel alacsonyabb, mint az üdülési csekkekre rakó­dó 19,04 százalékos elvonás. Fontos még, hogy az üdülési csekk esetében ez utóbbi, kedve­ző adómérték csak a minimál­bér összegéig - az idén évi 78 ezer forintig - él, e felett már 51,17 százalékos terhelés vonat­kozik rá, a Széchenyi Pihenő Kártyánál pedig a háromszáz- ezer forintos keret kimerítése után a béreket illető „szokásos" adó- és járulékmértékek szerint kell leróni a közterheket. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium ígérete szerint néhány hó­nap múlva már működőképes lesz a SZÉP Kártya, és az elfoga­dóhelyek szervezése is gyorsan zajlik majd. Fontos megkötés azonban, hogy a Széchenyi Pihe­nő kártyával minden más szol­gáltatás csak a szálláshely-szol­gáltatással együtt vehető igény­be. Arra is oda kell majd figyelni, hogy a kormányrendelet tanúsá­ga szerint, amennyiben nem használjuk fel a kártyán lévő ösz- szeget a kiadás évét követő év de­cember 31-ig, akkor az elvész. Kedvezményes* adózású cafeteriaelemek 2011-ben limit Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás Étkezés (hideg- és meleg étkezési utalvány) 78 OOP forint/év 18 000 forint/hó Iskolakezdési támogatás 23 400 forint/év, 30 % Helyi utazási bérlet (a munkáltató nevére szóló számlával) _______ Ön kéntes-kölcsönös biztosító pénztári és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói hozzájárulás Széchenyi Pihenő kártya 300 000 forint/év Internethasználat____ ____________________5000 forint/hó A szövetkezeti közösségi alapbál származó nem pénzbeli juttatás 39 000 forint/év Iskolarendszerű képzés ________ 195 000 forint/év * 19,04 SZÁZALÉKOS, MUNKÁLTATÓT TERHELŐ ADÓ MELLETT. FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Mától igényelhető: önerő-támogatás európai uniós forrásból Az önkormányzatok EU-s forrás­ból elnyert támogatáshoz szer­dától igényelhetnek pénzt az EU önerőalapjából - az erről szóló belügyi rendelet a Magyar Köz­lönyben jelent meg. Önerő-támogatást azok igé­nyelhetnek, akiknek a pályázatát tavaly vagy idén értékelték. Tá­mogatás a saját forrás százaléká­ban jár. Legmagasabb - 60 száza­lékos - az önerő támogatás a víz- gazdálkodásnál. Idetartozik a víz­rendezés, a csapadékvíz-elveze­tés, az árvízvédelem, az ivóvíz mi­nőségének javítása. A környezet- védelem - a szilárdhulladék-lera- kók rekultiválása, a települési szi- lárdhulladék-gazdálkodási rend­szerek kiépítése, továbbá a szennyvízelvezetés és -tisztítás - 50 százalékos önerő-támogatás­ra jogosult. Ugyanennyi jár a já­róbeteg-szakellátás fejlesztésére. A bölcsőde-, óvoda- és iskolafej­lesztés önerő-támogatása viszont már csak 40 százalékos. ■ Egy pályázatra 900 millió forint juthat. Pályázatonként legfeljebb 900 millió forint igényelhető. Ettől csak az ivóviz minőségének javí­tásánál, és a szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében lehet eltérni. Ha ezeket több település valósít­ja meg, a támogatás településen­ként 70 millióval növelhető. ■ Kkv-k: jól jöhet a piaci információ A kis- és középvállalkozások ve­zetőit megcélzó kkvguru.hu online tudásközpont naprakész információk közöl többféle té­makörben. A portál létrehozójá­nak legfőbb szándéka elősegíte­ni a hazai kkv-szektorban mű­ködő vállalkozások működési hatékonyságának növelését. Megálmodója, Tóth Gábor is a gyakorlati piaci ismeretek fon­tosságát hangsúlyozza. A portál tesztidőszaka januárban indult, és három hónap alatt látogatott­sága elérte a havi ötezret. Egy kutatás szerint a hazai kkv-k fő­ként a jog, az értékesítés és a marketing területén keresnek információkat az interneten. ■ Behálózott intemetutalványok adóterhes Nehézkesebbé vált az idén az ügyintézés - Havi ötezer a plafon Helymeghatározásra is jó lesz a 112-es segélyhívó Jelentősen szigorítottak az inter­netutalványokkal kapcsolatos szabályokon. Tavaly még nem korlátozták a juttatás összegét, míg az idén az utalványok érté­ke nem lehet magasabb havi öt­ezer forintnál. Másfelől tavaly még teljesen adómentes volt ez a juttatás, az idén azonban ugyanaz a 19,04 százalékos adó­teher vonatkozik rá, mint min­den más béren kívüli juttatásra. A juttatás kiadását is szigorú feltételekhez köti a törvény. Első­sorban az elektronikus inter­netes utalványok felhasználásá­ban történt visszalépés. Ezeknek a világhálón beváltandó kódokat tartalmazó utalványoknak ugyan­is az a lényegük, hogy meg­könnyítsék a cégek és a munka- vállalók életét. Ehhez képest az idén három hónapnál nem ré­gebbi számlákkal kell igazolni a felhasználást. Vagyis a számlá­kat hónapról hónapra le kell ad­ni a dolgozó munkahelyén. Meglehet, a szolgáltatást a munkavállaló szünetelteti, vagy csökken a netes előfizetés díja. Ilyenkor elmaradnak vagy ala­csonyabb összegről szólnak a számlák, melyek alapján a mun­káltató már lerótta a rá eső adót. További gond az utalványok z „felhalmozódása” és esetleges le- | járata. így szükség lehet a jutta- = tás átminősítésére, ami megnő- | véli a munkáltató adminisztrá- I CÍÓS terheit. ■ Három hónapnál nem régebbi számlákkal kell igazolni a felhasználást Hamarosan elkezdődik a 112-es segélyhívó fejlesztése - közölte a kormányzati kommunikációs ál­lamtitkárság. Szabó Máté, az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa a napokban szóvá tette: a 112-es egységes európai se­gélyhívószám esetenként kifeje­zetten nehezíti az egységes szemléletű segítségnyújtást. A kabinet hamarosan elfo­gadja a 112-es számra alapozott rendszerhez kapcsolódó felada­tokról szóló kormányhatároza­tot. így elindulhat az átfogó fej­lesztés, amely az ombudsman által is megfogalmazott észre­vételek alapján hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a készenléti szervek mentési, segítségnyúj­tási munkáját. Csökken a kap­csolási idő, kiépül a helymeg­határozó rendszer, gördüléke­nyebbé válik az információ- áramlás, ami elengedhetetlen feltétele a hatékonyabb élet- és kármentésnek. Mint egy budapesti nemzetkö­zi tanácskozáson elhangzott, az egységes európai segélyhívó szám az unió összes tagállamá­ban működik, s díjmentesen hív­ható a központi diszpécserszol­gálat. A hívók földrajzi helyzetét a telefonszolgáltatók segítségé­vel azonosítják, és térinformati­kai szoftverekkel megjeleníthe­tik egy monitor képernyőjén, ez­zel is megkönnyítve, felgyorsítva a vészhelyzet elhárítását. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents