Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-27 / 97. szám
2011. ÁPRILIS 27., SZERDA 7 GAZDASÁG Tovább nőhet a reálhozam nyugdíjkasszák Emelkedett az idén az árfolyam - Még egy hónap A legjobb alapok (hozam, 2010. dec. 31.-2011. ápr. 15., százalék) I Klasszikus I Kiegyensúlyozott I Növekedési VIT 5,43 Dimenzió 5,30 Quaestor 5,81 Aranykor 5,10 Aranykor 5,26 Vasutas 5,61 Honvéd 4,72 Budapest 5,05 Erste 4,71 Dimenzió 4,65 Erste 4,85 Aranykor 4,53 Aegon 4,17 Aegon 4,67 VIT 4,03 VG-GRAFIKA Forrás: PSZÁF 2013-ban indulhat a Balaton déli partján a vasúti pálya felújítása Megkezdődtek a Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti vasúti pálya korszerűsítésének előkészületi munkálatai. A tervezett beruházás során gyorsabbá, csendesebbé és biztonságosabbá válhat a vasúti pálya, gyalogos és közúti vasúti átkelőhelyek épülhetnek át. Az előkészületi munkálatok költségére csaknem egymilliárd forint fordítható. Ennek az összegnek a 85 százaléka az Európai Unió kohéziós alapjából származik - tájékoz- tatotta lapunkat tegnap a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A tervek szerint átépítik a fel- sővezeték-rendszert és a biztosítóberendezéseket is, s felújítják a gyalogos és közúti átjárókat. A közút-vasút szintbeni kereszteződések egy részét teljesen átépítik, a legveszélyesebb nagy forgalmú helyeken pedig alulvagy felüljárókat létesítenek majd. A rekonstrukció eredményeként a kevésbé beépített helyeken a sebesség a jelenlegi óránkénti 100 kilométerről 120 kilométerre növekszik, a többi szakaszon marad a 100 kilométeres óránkénti sebesség. A beruházás kivitelezése legkorábban 2013 második felében indulhat el. Megvalósíthatósági tanulmány készül a Balaton körüli és a kapcsolódó vasútvonalak, állomások fejleszthetőségéről is. A Balaton tágabb környezetének vasúti közlekedését is vizsgálják majd, felmérik a Győrtől Veszprémen át Kaposvárig, illetve Szombathelytől, Zalaegerszegtől Székesfehérvárig terjedő terület Balaton felé irányuló vasútvonalainak szerepét is. ■ A Százhalombatta- Pusztaszabolcs szakasz előkészítik a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti vasútvonal pályakorszerűsítését is. A korszerűsítés nyomán gyorsabb és biztonságosabb lesz a közlekedés ezen a szakaszon. Az előkészítés bruttó 1,7 milliárd forintos költségét nagyobb részben uniós forrásból adják. Százhalombatta és Ercsi között új nyomvonalat építenek ki. Az állam valószínűleg többet kap majd vissza a nyugdíjpénztáraktól, mint amennyi az év végi egyenleg volt, a portfoliók árfolyama ugyanis emelkedett az idén. Sőt a tagok reálhozama is több lehet a kalkuláltnál, ha a jobban teljesítő alapokban van a pénzük. Herman Bernadett Még bő egy hónap van hátra ahhoz, hogy a magánnyugdíjpénztárak elszámoljanak az állammal és tagjaikkal. A kasszáknak május 31-i fordulónappal kell átadniuk a visszalépett tagok vagyonát az államnak, és ez az a fordulónap, amelyre ki kell számolniuk a reálhozamot is, ami visszajár majd. Sok pénztár megtette már ezt részben, és tájékoztató jelleggel megmondta egykori tagjainak, hogy körülbelül mekkora összegre számíthatnak. Ez azonban a jövő hónap végéig még kisebb-nagyobb mértékben változhat, attól függően, hogyan alakulnak a portfoliók árfolyamai, s milyen lesz a pénzromlás üteme. ■ A kasszák számításai szerint mintegy 220 milliárd forint lehetett a reálhozam az év végén. Az év végén több mint 3100 milliárd forintot kezeltek a pénztárak, amiből a kasszák számítása szerint nagyjából 220 milliár- dot tehetett ki a reálhozam. Az év eleje óta viszont minden pénztári portfolió árfolyama emelkedett, így egyelőre úgy fest, az államhoz visszakerülő összeg mindenképpen nő majd. A tagoknak visszajáró pénz persze csak akkor gyarapodhat, ha a hozam az inflációt is meghaladja. Úgy tűnik azonban, ezzel sem lesz gond, hiába lett az elemzőket is meglepő módon magas a márciusi inflációs adat, a nyugdíjpénztári alapok többsége hozamával egyelőre felül tudja múlni a pénzromlás mértékét is. A piaci árfolyamok alakulására ugyanis az év első hónapjaiban nem lehetett igazán panasz. A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe több mint 13 százalékot emelkedett az év eleje óta, de az állampapírok hozama is szépen ereszkedett, így a kötvénypiacon is jó eredményt érhettek el a kasszák. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a háromféle kockázatosságú portfó- liótípus közül ezúttal egyik sem lett sokkal kiemelkedőbb a többinél, a klasszikus, a kiegyensúlyozott és a növekedési alapok között egyaránt vannak olyanok, amelyek az év első három és fél hónapjában több mint 5 százalékot szedtek magukra, és olyanok is, amelyeknek 1-2 százalékot emelkedett csak az árfolyama. A legtöbb tagot és legnagyobb vagyont kezelő növekedési alapok közül a Quaestoré áll az idén a legjobban, több mint 5,8 százalékos hozamot ért el az év eleje óta. A viszonylag kis létszámú pénztár egyébként 2009-ben is győztes lett a legkockázatosabb alapok kategóriájában, tavaly viszont igen szerény volt a teljesítménye. A dobogós helyeken még a Vasutas és az Erste alapjai állnak, de jól teljesített az Aranykor és a VIT növekedési portfoliója is. A nagyobb kasszák közül az Évgyűrűk és az Axa még mindig a sereghajtók között van, de a 2009-es és 2010-es ranglistán még kiválóan teljesítő ING is lemaradt, április közepéig még a 2 százalékot sem érte el növekedési alapjának a hozama. Sőt a tavaly mindenki mást maga mögé utasító OTP-s növekedési alap is a középmezőnybe esett vissza az idén. Csúszik a kifizetés BÁR KORÁBBAN arról volt szó, hogy a pénztárak április közepéig elküldik a pénzügyi felügyeletnek annak az ütemtervét, hogyan fizetik majd ki a tagoknak a reálhozamot, és egyesek akár már májusban hozzájuthatnak a pénzükhöz, erre most már biztosan nem lesz mód. A többször is módosított szabad nyugdíjpénztár-választásról szóló törvény szerint ugyanis most az a helyzet, hogy a pénztáraknak előbb - június 12-ig - át kell adniuk a teljes vagyont az államnak, és július 20-áig kell visszaigényelniük ebből a tagoknak kalkulált reálhozamot. Arról még nincs jogszabály, meddig kell a pénztártagoknak visszaadni a pénzt, de a kormány korábban augusztus végét jelölte meg határidőként. A kiegyensúlyozott alapoknál a Dimenzió viszi a prímet. A kis pénztár közepes kockázatosságú portfoliója évek óta a legjobbak között van már, és tagjai a három és fél hónap alatt elért 5,3 százalékos hozam láttán most sem panaszkodhatnak. Az ötszázalékos lélektani határt még két másik kassza kiegyensúlyozott alapja érte el, a Budapesté és az Aranykoré. Az elmúlt években folyamatosan a dobogón álló ING és OTP az idén már visszafogottabban teljesített, 3,2-3,3 százalékot hoztak csak a közepes kockázatú alapjaik. Ez is jobb lehet egyébként az inflációnál - március végéig a KSH szerint 2,3 százalékot emelkedtek az árak -, a közepes kockázatosságú kategóriában gyakorlatilag csak két pénztár, az Évgyűrűk és az Életút nem tudta ezt felülmúlni. Az állampapírpiacon bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően a legalacsonyabb kockázatú klasszikus alapok hozama ezúttal nem maradt el a részvénypiacon is befektető portfóliókétól. A toplistát ebben a típusban 5,4 százalékot is meghaladó hozamával a VIT vezeti az Aranykor és a Honvéd előtt. Nem drágulnak az üzemanyagok nem változtat a héten az üzemanyagok nagykereskedelmi árán a Mól - értesült az MTI. A múlt héten a 95-ös benzin ára új történelmi csúcsra nőtt azzal, hogy bruttó 3 forinttal emelte literenkénti nagykereskedelmi árát a Mól. A gázolaj ára nem változott, 375 forint maradt - ez negyedik hete változatlan. Mégsem kell a grúz jóváhagyás? Oroszország anélkül is csatlakozhat a Kereskedelmi Világszervezethez, hogy azt a WTO-ban már tag Grúzia jóváhagyná. Erről beszélt tegnap Szergej Lavrov külügyminiszter. A WTO-ban a döntésekhez minden egyes tagállam jóváhagyása kell. Grúzia már többször fenyegetőzött azzal, hogy megakadályozza a hosszú évek óta húzódó orosz csatlakozást. Dugódíj és vigalmi adó jöhet Budapesten öt új adónemet tervez a főváros, erről ma dönthet a közgyűlés. Úthasználati adó (a szállítmányozók és a távolsági közlekedési cégek nem fizetnek fővárosi adót), dugódíj (a 4-es metróhoz kötötték, ez volt a feltétele az uniós támogatásnak), vigalmi adó, tűzoltási járulék, és tervbe vették egy terület- fejlesztési alap létrehozását is - olyan ingatlanfejlesztők fizetnének, melyek értékesebb területen építkeznek. Az előterjesztő Tarlós István főpolgármester lesz. Tarlós: Szegény az eklézsia Lázadás a Schengen-zónában: zárják a határokat? sARKOZY-BERLUscoNi Sokba kerülnek az afrikai menekültek - Az EU viselje az anyagi terheket Túllépték „Az európai gazdaságot már megreformáltuk - most azt szeretnénk, ha ugyanezt megtennénk a schengeni egyezménnyel is” - összegezte tegnap Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök Silvio Berlusconi olasz kormányfővel folytatott tárgyalásainak eredményét. A két vezető közös levélben kéri az egyezmény felülvizsgálatát, az európai uniós határvédelem erősítését, a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítását az Európai Bizottságtól. Szeretnék elérni, hogy a nem dél- európai tagállamok is osztozzanak abban a teherben, amit az EU-ba már bejutott menekültek ellátása és kezelése jelent. Szükség lenne a „pénzügyi szolidaritás mechanizmusainak megerősítésére” azon államokkal kapcsolatban, amelyek több bevándorlót fogadnak be, s alapvető lenne „egy közös európai menekült- ügyi rendszer kidolgozása is”. Olaszországba mintegy 25 ezer menekült érkezett a forrongó észak-afrikai államokból. A túlzsúfolt menekülttáborokból több ezer tunéziai kerekedett fel Franciaország irányába, zsebében az olaszok által kiállított papírral. Az amúgy is komoly migrációs problémával küszködő franciák már kevésbé örültek az akciónak, és válaszul, ha csak néhány órára is, de blokkolták a vonatközlekedést az olasz-francia határon lévő Ventimiglia állomáson. Szinte mindennap érkeznek afrikai menekültek Lampedusa szigetére Bajorország is jelezte, végső esetben ismét bevezeti a határ- ellenőrzést az osztrák szakaszokon. Az Európai Bizottság mindenesetre még idejében igyekszik oltani a tüzet. Egyik szóvivője szerint a schengeni egyezmény felfüggesztése nem lehetséges, amelyik ország pedig erre tesz kísérletet, „annak el kell hagynia az EU-t”. Franciaország és Németország nem csak afrikai, hanem kimondva-kimondatlanul balkáni menekülthullámtól fél, s attól is tartanak, hogy a bolgár-török határon keresztül bűnözők tömegei szivárognak majd be a schengeni zónába. ■ Wéber B. Jelentősen nagyobb hiánya volt a görög költségvetésnek tavaly. Az EU keddi adatai alapján a hiány elérte a 10,5 százalékot, az Európai Bizottság 9,6 százalékot prognosztizált. Az ország adósságállománya eléri a GDP 142,8 százalékát. A bizottság 140,2 százalékot várt. Számos elemző szerint Athén bejelenti a csődöt, miután adósságának átstrukturálására kényszerül. Az athéni kormány tegnap jelezte, mindent elkövet pénzügyei rendbetételére. Görögországot az EU/IMF által tavaly májusban nyújtott 110 milliárd eurós mentőöv óvta meg a pénzügyi összeomlástól. ■
