Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-23 / 95. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 23., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Az emberek földi élete nem zsákutca interjú Dr. Kiss Rigó László szeged-csanádi megyés püspök gondolatai a hitről Százmillió forintot ajánl fel a Szeged-csanádi Egy­házmegye az államadós­ság enyíhítésére. Erről is beszélt Kiss-Rigó László megyés püspök. Farkas P. József Közleményben hozta nyilvános­ságra a Szeged-csanádi Egyház­megye döntését, miszerint szoli­daritást vállal a társadalom min­den tagjával, különösen azokkal a központi költségvetés által fi­nanszírozott .szervezetekkel, szervekkel és intézményekkel, amelyek idei költségvetésük egy részét zárolni kényszerültek a korábban felhalmozódott rend­kívüli mértékű államadósság okozta károk enyhítése érdeké­ben. Ezért az egyházmegye az idei költségvetéséből 100 millió forintot elkülönített és vállalta, hogy amennyiben az államilag finanszírozott intézményeknek az év végén le kell mondaniuk a költségvetésükben zárolt összeg­ről, az általa önként felajánlott összeg is az államadósság enyhí­tésére fordítódik. A döntés okai­ról és motivációiról dr. Kiss-Rigó László megyés püspököt kérdez­tük.- Az általánosan elterjedt né­zet szerint az egyház elsősor­ban a szegények felkarolására szokta fordítani pénzét. Mi ve­zette püspök urat, hogy sza­kítson ezzel a hagyománnyal?- Engem és a keresztényeket elsősorban az evangélium és Jé­zus lelkülete kötelez. Jelenleg mindannyian nagyon nehéz anyagi helyzetben vagyunk, az egyház éppúgy, mint maga az or­szág. Ki adjon példát, és segít- sén ebben a nehéz időben, ha nem mi, keresztények? Az evan­gélium logikája szerint ugyanis minél többet adok, annál többet kapok. Számomra megdöbben­tő, hogy a keresztények egy ré­szét nem hatja át ez a lelkűiét, pedig az evangéliumból adódóan kellene. Az államadósság pedig óriási teher mindannyiunkon, ami miatt nem tudunk előrelép­ni. Ennek megoldása az elsődle­ges feladat ahhoz, hogy a szegé­nyeknek segíthessünk, a kultú­rát előremozdíthassuk, és hogy jobb anyagi helyzetbe kerüljünk. A közjó, a közösség, a szolidari­tás evangéliumi fogalmak, me­lyeket a keresztényeknek ismer­niük kell.- Honnan van a felajánlott százmillió forint?- Az egyház saját forrásait ál­talában a szegény, egyszerű kö­rülmények között élő emberek adják. Én magam egy évvel ez­előtt indítottam egy programot, melynek a lényege: ne várjunk arra, hogy az állam vagy más fi­zesse, amit mi szeretnénk tenni! Legyünk öntevékenyek! Szolidá­ris az tud lenni, aki maga is ne­héz helyzetben van. Mi sem azért tettük ezt a felajánlást, mert volt ennyi pluszpénzünk, hanem lemondás árán. A saját programjainkat szűkítjük, pró­bálunk az eddigieknél is jobban spórolni, hogy segíthessünk az egész országnak. Nem a száz­millió forint ebben a fő szem­pont, hanem a példaadás, ami kötelességünk nekünk, keresz­tényeknek. Hogy a pénz honnan van, az a közleményben is sze­repel. Az állam erőn felül támo­gatja az egyházakat, illetve az ingatlanok után járó járadék összege is tekintélyes. Ezt meg­kapta minden egyház. Úgy gon­dolom, hogy amikor bajban, ne­héz helyzetben vagyunk, ami­kor állami költségvetésből mű­ködő szervezetek, intézmények is kénytelenek zárolni összege­ket, és azokat valószínűleg nem is tudják felhasználni, akkor az a legkevesebb, hogy mi, keresz­tények is hozzájáruljunk a hely­zet jobbításához.- Nem túl nagy áldozat ez, amikor templomok, egyházi ingatlanok szorulnak felújí­tásra? Kecskeméten két temp­lom is van, amire óriási össze­get kellene költeni, és e tekin­tetben talán Csongrád megyé­ben sem jobb a helyzet...- Én azt látom, hogy az egyház nem szegényebb, mint az intéz­mények. Pontosan azért tettük a felajánlást, mert távlatokban gondolkodva a mi helyzetünk is akkor fordulhat jobbra, ha az ál­lam talpra áll, és segíteni lesz képes. Ha nem támogatjuk a kö­zösséget, amikor arra lehetősé­günk van, akkor a közösség sem segít bennünket. A logika sze­rintem nagyon világos: azzal a százmillió forinttal azt segítjük, hogy minél jobban tudjanak se­gíteni bennünket. .- A püspök úr különleges ka­rakter a püspöki karon belül. Ismert erőteljes, direkt kiállá­sáról politikai programok mel­lett, a labdarúgás, saját foci­csapat szorgalmazása kaj>- csán, és most a százmilliós fel­ajánlás miatt figyel nevére a közvélemény. Hogyan véleke­dik arról, hogy püspöktársai közül többen, de még az elöl­járó, az érsek is más filozófiát vall, másképpen értelmezi az anyagi javakkal való okos és bölcs élést?- Mindegyik magyarországi egyházmegye önálló, autonóm egység, és minden egyházi ve­zető a saját lelkiismerete szerint a legjobban próbálja szolgálni a közösséget. Ézt teszem én is, és mások is.- Tart-e attól, hogy e sajátos irány támadhatóvá, sebezhető­vé teszi?- Akit nem támadnak, az álta­lában sekélyes és értékmentes. Ezért minden jó szándékú em­bernek akad ebből problémája. Az én célom az, hogy a társada­lomban élők, a magyar családok sorsa minél előbb könnyebbre forduljon. Nem vezet sehová az a szocializmusban oly elterjedt gondolkodás, hogy amit az ál­lamtól lopok, azt nem lopom el senkitől, amit pedig az államnak adok, azt senkinek sem adom. Felelősek vagyunk egymásért! Gyógyítani kell a társadalmat! A gazdasági problémáknál sokkal súlyosabbak az erkölcsi problé­mák: a társadalom lelke beteg. Olyan társadalomban élünk, amikor adót fizetni szégyen. Meg kell érteni, hogy a helyzet fordítva áll: minél nehezebb helyzetben vagyunk, annál in­kább kötelességünk a közjó elő- remozdítása. Ez a lehető legjob­ban felhasznált, a legszerencsé­sebb kamatozást biztosító pénz. A katolikus közösségek tagjai sem azt várják, hogy más tartsa el őket, hanem összeadják a sa­ját közösségi életük működteté­séhez szükséges anyagi forrást, az egyházmegye pedig lehetőség szerint segíti őket. Ez történt most is. Abban segítettem, hogy a magyar családok jobb helyzet­be kerülhessenek. Ha minden szervezet megtenné ezt a maga erejéhez mérten, egyik napról a másikra megszűnhetne minden probléma az országban.- Milyen húsvéti üzenetet kül­dene a híveknek?- Igaz ünnepi üzenet, öröm­hír, hogy Jézus mindenkiért vállalta az egész emberi életet. A feltámadásban bizonyította azt, hogy az élet az egyén és a történelem, a társadalom szá­mára nem végződik itt a föl­dön, nem zsákutca, vagy mó­kuskerékben való szaladgálás, hanem végtelen távlatai van­nak. Az ő híveinek - nekünk, keresztényeknek - pedig az a dolgunk, hogy nevében minél több más embert is felsegít­sünk a nagybetűs élet verse­nyében a dobogó legfelső foká­ra, ahol a feltámadt Krisztus áll, és mindannyiunknak felkí­nálja a részesedést az ő győzel- mébők Tárlat A Kecskeméti Alkotóház gyakori vendége, Vincze László festőmű­vész munkáiból nyílt kiállítás a Katona József Színház nézőtéri galériájá­ban. Az Esztergomban élő, szamoskéri parasztcsaládból származó alkotó olyan mesterektől tanulhatott egykor, mint Bernáth Aurél és Barcsay Je­nő. A kiállítás június 4-éig tekinthető meg. Mangalicahússal töltött káposzta Rai UNO Kalocsán forgattak az olasz közszolgálati televízió munkatársai „Gianni, ez fantasztikus!” - mondta kis akcentussal az olasz közszolgálati televízió Linea Verde című műsorának csinos műsorvezetője, Rosaria Rumbo Gianninak, a magyar te­levíziók főzőműsoraiból is is­mert sztárnak, miközben meg­kóstolta Németh József kalocsai mesterszakács mangalicával töltött káposztáját. Az olasz közszolgálati televízió munkatársai a minap a Kalocsa és Dunapataj közötti Bakod- pusztán forgatták Linea Verde cí­mű közkedvelt vasárnapi műso­rukat. A produkció munkatársa­inak jellegzetes, Kalocsa környé­ki piacot prezentáltak a helyiek a pusztában, ahol hajósi bort, Bakodpusztán forgatták a Linea Verde műsorát ben persze minden lépését kame­ra kísérte. Szürkemarha-pörkölttel, mangalicával töltött káposztával és baconbe göngyölt túróscsusza- alagúttal igyekeztünk lenyűgözni az olaszokat - árulta el a Petőfi Népének Németh József mester­szakács, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Ven­déglős és Hagyományőrző Bizott­ságának elnöke. A nemrég felvett képkocká­kat, melyeken a magyar gasztro­nómia jellegzetes ételei és a ka­locsai paprika mellett Magyar- ország dunántúli és hortobágyi vidékét is bemutatják majd, június 5-én, délre tűzte műsorá­ra a Rai Unó. ■ szbz „Célom az, hogy a társadalomban élők, a magyar családok sorsa minél előbb könnyebbre forduljon.” asszony módjára a kalocsai pap­rika standjánál is jócskán elidő­zött a csinos műsorvezető. Eköz­öregcsertői házi sajtot, duna- szentbenedeki paprikás kácsit és uszódi rétest is kóstolhattak, de jó

Next

/
Thumbnails
Contents