Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-22 / 94. szám

Jflüfll _ _ ■■■HB (HR KOZELET Tegnap ünnepelte 85. születésnapját II. Erzsébet. Nem csupán a Nyugat legidősebb és leghosszabb ideje, 59 éve regnáló uralkodója, de Európa legrégebbi monarchiájának is az élén áll. Rekordot döntött Károly walesi herceg is: a monarchia történetében még senki nem várt ennyi ideig a trónra. Sokkal kevesebb gyerek születik AZ ÉV ELSŐ KÉT HÓNAPJÁBAN 9 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2010 azonos időszakában - kö­zölte a KSH. Januárban és februárban összesen 14 019 gyermek született. A halá­lozások száma 22 753 volt, ez 3,1 százalékos emelke­dés. A januári 4,9 százalé­kos csökkenés után febru­árban 13,4 százalékkal ke­vesebb gyermek jött világ­ra, mint egy éve. Emelt óraszám: jön a pedagógussztrájk? a pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete nem ri­ad vissza sztrájk szervezé­sétől sem, ha emelik a pe­dagógusok kötelező óraszá­mát. Mendrey László elnök leszögezte: elutasítják a pe­dagógusok munkaidejé növelését. Sztrájkbizottság megalakítására kérte a köz­oktatási érdekvédőket. Hunvald szerint hamisították az aláírását a nyomozati iratokat ta­nulmányozva azt észlelte Hunvald György, hogy egyes dokumentumokra odahamisították az aláírá­sát - derült ki a büntetőper csütörtöki tárgyalásán. A sok száz milliós csalással, hűtlen kezeléssel, hivatali visszaéléssel, vesztegetés­sel vádolt volt erzsébetváro­si MSZP-s polgármester át­adta a bíróságnak a szerin­te hamis aláírásait tartal­mazó iratokat. Hunvald: Nem ér a nevem! Tegnap késő délután gyülekeztek a demonstrálok a Sándor-palotánál, de Schmitt Pál köztársasági elnök nem láthatta követeléseiket: Prágában volt Schmitten az ország szeme alkotmány Az elnök Prágában - Jönnek a sarkalatos törvények Hétfő délben a Sándor-pa­lotában írja alá a köztár­sasági elnök az új alkot­mányt. Schmitt Pál teg­nap Prágában járt. A sarkalatos törvények megalkotásában részt vesz az MSZP és az LMP is. Vég Márton Schmitt Pál annak ellenére írja alá az új alkotmányt a televízió nyilvánossága előtt húsvéthétfőn, hogy Magyarországon és külföld­ön egyaránt heves tiltakozásokat váltott ki. A köztársasági elnök­nek május 5-ig lenne ideje az alap­törvény szignálására, ő azonban április 25-én fogja ezt megtenni. Ez a nap a Fidesz-KDNP válasz­tási győzelmének évfordulója. Tegnap este újabb tüntetést tartott az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért csoport az al­kotmány ellen Budán a Sándor- palota előtt. Felkérték az állam­főt, ne írja alá az alaptörvényt, mert az szerintük nem fejezi ki a nemzet egységét. Emlékeztet­tek: 2,61 millió állampolgárt kép­viselő 58 egyéni választókerüle­ti képviselő maradt néma az alaptörvény vitájában. Schmitt Pál azonban nem lát­hatta a tiltakozókat, tegnap Václav Klaus cseh államfővel ta­lálkozott Prágában. „Az alkot­mány minden ország számára kulcsfontosságú, az adott ország tulajdona. Ezért nem gondolom, hogy ebbe más országoknak be­le kellene szólniuk” - jelentette ki a cseh elnök. Václav Klaus a jogszabály áttanulmányozása után érdekesnek minősítette, hogy a magyar államfő feloszlat­hatja a parlamentet. Szintén fur­csállotta, hogy az alkotmány a forintot nevezte meg magyar nemzeti fizetőeszköznek. „Érde­kelni fog, mi következik ebből az euró elfogadására nézve” - je­gyezte meg az álamfő. Schmitt Pál újfent leszögezte: a magyar alkotmány teljes mértékben EU- konform. „Az alkotókra ugyan­akkor még nagy munka vár, hi­szen ki kell dolgozni egyebek kö­zött az alkotmányhoz kapcsoló­dó kétharmados - sarkalatos - törvényeket is” - fogalmazott. Ebbe már az alkotmányozást elutasító MSZP és LMP is becsat­lakozik. „Olyan fontos kétharma­dos törvényekről van szó, ame­lyekről ha nem mondanánk el a véleményünket, akkor a parla­Bokrosnak sem tetszik az alaptörvény „ELRETTENTŐ PÉLDA LESZ CLZ európai alkotmányfejlődés tör­ténetében az új magyar alap­törvény” - vélte Bokros Lajos. A Szabadság és Reform Inté­zet kuratóriumi elnöke szerint az alkotmány keresztény-nem­zeti világképet kényszerít rá az országra, a hatalmi ágak egymást ellenőrző szerepét gyengíti, és bebetonozza a je­lenleg hatalmon lévőket füg­getlen intézmények vezetői posztjainak elfoglalásával. Az Európai Parlament liberá­lis frakciója arra kérte Jósé Manuel Barossát, az Európai Bizottság elnökét, hogy tegyen meg mindent az alkotmány aláírása ellen. Néhány készülő kétharmados törvény ■ választás m önkormányzati rendszer m egyházak m honvédelmi feladatok m pártfinanszírozás m bírósági és ügyészségi szervezet ■ Magyar Nemzeti Bank mentarizmusnak fordítanánk hátat” - mondta Jávor Benedek, LMP-képviselő. A politikus sze­rint hatalmas munka vár az Or­szággyűlésre, legalább 30 két­harmados törvényt kell elfogad­ni. A legfontosabbak: választási reform, pártfinanszírozás, kép­viselők, bírák és ügyészek jogál­lása, honvédelmi kötelezettség. Kosa Lajos szerint az új vá­lasztójogi törvény központi kér­dése az, mi lesz az egyéni válasz­tókerületek sorsa a következő voksoláson. A Fidesz ügyvezető alelnöke egyelőre spekuláció és a fantázia szüleményének tartja a jövőbeli egyfordulós rendszert, de a tisztán listás választást el­képzelhetőnek tartaná. Tiszavasvári: Pintér jogi választ ígért a csendőrségre Újabb frontok nyíltak a lobbik és a Belügy közt, amikor a szabolcsi Tiszavasváriban meg­kezdte működését a csendőrség. Az egyetlen jobbikos vezetésű városban tegnaptól tíz emberrel járőrözik az csendőrség, amely­nek a zászlóavatására Tiszavas- váriba látogatott Vona Gábor pártelnök is. Tudni kell: a csend­őrség semmilyen jogkörrel nem rendelkezik. A felavatott csend­őrök közül öt embernek a köz­munkaprogram keretein belül 8 órás beosztást biztosít az önkor­mányzat, és minimálbérben ré­szesülnek. A többi csendőr a Vá­rosi Kincstár néven működő in­tézmény alkalmazottjaiként részmunkaidős. „A jogi válasz előkészítése fo­lyamatban van, ennek megfele­lően kormányrendelet vagy tör­vény szükséges, hogy az olyan törekvéseket, amely az állami fő­hatalom gyakorlását magán­vagy pártkézbe próbálja vonni, megakadályozzuk” - mondta a belügyminiszter. Pintér Sándor nem fejtette ki, pontosan mit je­lent a jogi válasz. Korábban ha­tározott fellépést ígért a Jobbik­hoz és a betiltott Magyar Gárdá­hoz több szálon kötődő Szebb Jö­vőért Polgárőr Egyesület műkö­dése ellen is. Beszédes adat: a 17 ezres Tiszavasváriban 10 fővel működik a helyi rendőrség. ■ Csendőr lehet minimál­bérért közmunka­program keretében. „Csendőrség alakul. A kor­mány, élén a miniszterelnökkel meg a belügyminiszterrel, ezt tétlenül nézi. Mintha nem mer­nének ujjat húzni a Jobbikkal” - véli Gyurcsány Ferenc, volt MSZP-s kormányfő. A Mazsi- hisz szerint a tiszavasváriak ál­tal életre hívni kívánt erőszak­szervezet elnevezése a magyar történelem legsötétebb.idősza­kát idézi fel. „Kifejezetten rasz- szista jellegű ideológia alapján megfélemlítik a lakosság egy ré­szét, és ezzel elősegítik a faji gyűlölet terjedését” - hangsú­lyozták. ■ V. M. Zárt övezet Fukusima környéke Belerángatják a NATO-t a szárazföldi harcba? Líbia Tripolit bombázták - Civil és újságíró áldozatok - Kadhafi keresztes gyarmatosítókról beszél Hivatalosan is zárt övezetté nyilvánította a japán kormány a fukusimai atomerőmű 20 ki­lométeres körzetét, ahová pén­tek éjféltől tilos a belépés. A miniszterelnök meglátogatott több evakuációs központot is, hogy a kitelepítetteket tájékoz­tassa. A 80 ezer kitelepített la­kosnak az erőművet vezető cég korábbi bejelentése szerint leg­kevesebb kilenc hónapig kell várni, amíg a sérült reaktoro­kat végleg lezárják. A helyreál­lítást késlelteti, hogy a radio­aktív sugárzás mérésére az erőműbe küldött robotok a 2-es reaktor nagy páratartalma mi­att egyelőre nem tudnak érté­kelhető adatokat közölni. ■ Csütörtök hajnalban ismét bom­bázták a líbiai fővárost a NATO harci repülőgépei. A hivatalos lí­biai hírügynökség szerint a légi csapásokban legalább hét civil meghalt Tripoliban, tizennyol­cán pedig megsérültek. A NATO már éjszaka felszólította a helyi­eket, hogy menjenek minél tá­volabb a Kadhafihoz hű erők ál­lásaitól. A líbiai hadsereg hivata­los közlése szerint a „keresztes gyarmatosítók barbár támadásá­nak polgári mártírjai és sebsült­jei vannak”. Két amerikai fotós vesztette életét Miszrátában. „A körbezárt Miszrátában Kadhafi erői válogatás nélkül lőnek min­dent. A NATO-nak semmi jele” - ez volt az Oscar-díjra jelölt do­Kadhafi barbár támadást emleget. Saját katonái akcióiról nem beszél kumentumfilmes Tim Hethe- rington utolsó üzenete. Közben a felkelők cáfolták, hogy külföldi szárazföldi beavatkozást kértek, de ezt nem vennék rossz néven. A humanitárius segély egyelőre tengeren keresztül érkezik, fő­leg Miszrátába. A nemzetközi szervezetek 500 tonna élelmet, gyógyszert és segélyt küldtek a körülzárt városba. „Oroszországot aggasztja a lí­biai helyzet, és úgy véli, hogy a nyugati szövetségeseket nyilván­valóan belerángatják a száraz­földi hadműveletekbe” - jelen­tette ki az orosz külügyminisz­ter. Szergej Lavrov szerint belát­hatatlan következményei lehet­nek az eseményeknek. ■ Szína: megszűnik a szükségállapot A Szíriái elnök tegnap aláírta a csaknem 50 éve tartó szük­ségállapot megszüntetését ki­mondó törvényt. Bassár el- Aszad célja kifogni a szelet a kormányellenes tüntetők vitor­lájából. A tüntetők egyik leg­főbb követelése a szükségálla­pot feloldása volt. Ennek ellené­re több városban folytatódik a tiltakozás, sokan Aszad távozá­sát követelik, mert „nem eléged­nek meg látszatreformokkal”. A börtönökből kiengedik a poli­tikai foglyokat,s törvénybe iktat­ják, hogy lehetséges lesz békés tüntetések szervezésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents