Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-19 / 91. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 19., KEDD 5 KULTÚRA Minden jegy elkelt a fesztivál kecskeméti előadására Szikszai helyett Réczei beugrás Jövőre talán szerepet is bevállal a művészeti vezető Sztálin élve vagy halva - Buda Ferenc folytatja önéletrajzi írását Színészi feladatot kapott a rendező - archív felvételünk a Holdvilág és utasa próbáján készült Az Orosz lekvárt mutatja be a kecskeméti Katona József Szín­ház az idei Rivalda Fesztiválon. A vidéki színházak találkozóját április 26-a és május 10-e között tartják a budapesti Thália Szín­házban. Hétfőn délelőtt a rendez­vényre meghirdetett előadások között csupán egy olyan volt, amelyre már nem lehetett jegyet váltani interneten: a kecskemé­ti Orosz lekvár. A Rivalda Fesztiválra a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesü­lete által képviselt teátrumok kaptak meghívást. Idén tizenné­gyen jelezték, hogy részt vesz­nek a rendezvényen, melyre minden színház három darabot jelölhetett. Ezek közül szakmai zsűri választotta ki azokat, ame­lyeket a főváros közönsége is lát­hat a fesztivál ideje alatt. Shakes­peare Lear királyától Ibsen Nó­rájáig; Peter Shaffer Equusán át Molnár Ferenc Üvegcipőjéig ter­jed a bemutatók sora. A kecskeméti társulat a kor­társ orosz irodalom egyik leg­népszerűbb szerzője, Ljudmila Ulickaja Csehov-allúzióként em­legetett komédiájával vesz részt a fesztiválon. A bemutató április 30-án lesz. ■ uudmila Ulickaja művének bemutatóját 2010 novembe­rében tartották Kecskemé­ten. A főbb szerepekben Sírkő Lászlót, Margitai Ágit, Hegedűs Zoltánt, Naszlady Évát, Danyi Judi- tot és Bognár Gyöngyvért láthatta a közönség. Rende­ző: Szász János. Kiállítás nyílik a kécskei alkotó ikonjaiból Szent György és a sárkány cím­mel Rausz Szilveszter ikonfestő tárlata nyílik meg ma 17 órakor Kecskeméten, a Barátok templo­ma udvarában található Porta­díszteremben. A tiszakécskei alkotó kiállítá­sát Feczák László görög katoli­kus lelkész ajánlja a közönség figyelmébe. A különleges tárlat két hétig látható. ■ Réczei Tamásnak, a kecske­méti színház művészeti ve­zetőjének másként alakult pénteken az estéje, mint ál­talában a Hebehurgya höl­gyek előadásainak idején szokott. A darab rendezője szokásával ellentétesen nem a hátsó sorból követte nyomon az előadást, hanem a színpadon. Nem ez volt az első, és talán nem is az utolsó eset. Rákász Judit- Mi volt a beugrás előzmé­nye? - kérdeztük Réczei Ta­mástól.- Néhány héttel ezelőtt kide­rült, hogy az Odoardo lovagot ala­kító Szikszai Rémusznak a Hebe­hurgya hölgyek előadása idején más színházi elkötelezettsége van. Két lehetőség közül választ­hattunk: vagy elmarad három előadás, vagy nekem kell beug- ranom. Az utóbbi sokkal jobb megoldásnak tűnt.- A szövegtudással nem volt probléma?- Általában mindegyik álta­lam rendezett darabnak megta­nulom a szövegét. A próbafolya­mat végén én szoktam súgni. Rá­adásul volt idő a felkészülésre, és Odoardo humoros, ugyanak­kor mélyen cinikus figurája nem áll messze tőlem.- Volt már hasonló beugrása?- Egyszer. A székesfehérvári Vörösmarty Színházban a Száz év magányba kellett beugranom. Az nehezebb volt, mert egyik napról a másikra derült ki, hogy helyettesíteni kell az egyik sze­replőt. Nem idegen ez a terület számomra, hiszen a másik olda­lon kezdtem a pályát: a Nemzeti és a Madách stúdiósa voltam, sőt egy darabig szinkronizálásból él­tem.- Egyszer kellett csak beugra­ni a Hebehurgya hölgyekbe? Vagy várhatóak még egyezte­tési problémák?- A mostani hármas sorozat­ból hátra van még két előadás: a mai és a holnapi. Valószínűleg májusban lesz még egy, ame­lyikbe be kell ugranom, és nyá­ron az Udvarszínházban is en­gem láthat a közönség Odoardo szerepében.- Jól érezzük, hogy ennek még lehet folytatása?- Nagyon jó volt a péntek es­te. Remek közönségünk volt, ve­lük együtt csinálhattuk végig az előadást. Kacérkodom a gondo­lattal, hogy akár még folytatása is lehet ennek a véletlennek...- A színészek hogyan fogad­ták, hogy a rendező lépett színpadra? Kapott néhány instrukciót?- „Közietek lettem bolond én is...” írja József Attila, nagyon jól fogadtak. Értékelték, hogy kész szövegtudással érkeztem. Elég volt egy délelőtt a próbára.- Azt eddig is tudtuk, hogy a rendezés mellett ír - többek között a Goldoni darab új szö­vegváltozatát is ön jegyzi -, és már azt is tudjuk, hogy ját­szik. Átjárható területek?- Nem feltétlenül, de kizárni sem lehet. Viszonylag gyakori, hogy színész rendez, bár nem szükségszerűen jó dolog. A szí­nészek beleeshetnek abba a hi­bába, hogy úgy rendezik meg az előadást, ahogy ők maguk játszanák a szerepeket, de ez még nem koncepció. Persze vannak pozitív kivételek.- Nem vet árnyékot a Szik­szai Rémusszal való munka- kapcsolatára a beugrás?- Nincs feszültség köztünk. Végig remekül dolgoztunk együtt.- Felmerült, hogy legalább egy „beugrós” előadás idejére szabaddá teszi magát, és megnézi a Réczei-féle Odoardo lovagját?- Elég nekem annyi az ’akasztják a hóhért” helyzetből, amennyit muszáj bevállalni. Ha Rémusz szabaddá tudja tenni magát, akkor jobb, ha játszik és nem engem mustrálgat, mert még instruálni kezdene. Megjelent me- gyénk szépiro- I " dalmi folyóiratá- HU M nak, a Forrás- HHW H nak áprilisi szá­ma. A Költészet HMHUHHi Napja tiszteleté- Buda Ferenc re gazdag a fo­lyóiratszám versanyaga. A hosz- szú ciklusok után Tandori Dezső a korai korszakára jellemző „epigrammával” jelentkezik. Ki­emelkednek még ä versrovatból Tornai József, Tóth Erzsébet és Dobozi Eszter versei. Buda Ferenc folytatja Világ, vi­lágom című önéletrajzi írását. Az önéletrajzban Sztálin sematikus dicsőítésének és halálának idő­szakához érkezett. A teljes kötet ez évben a Könyvhétre jelenik meg. Kiemelkedik a Forrás tanul­mányrovata. Két fiatal irodalom- történész mutatkozik be: Markó István Szabó Lőrincről, Nagy Fe­renc pedig Nádas Péterről közöl tanulmányt. Miskolczy Ambrus történész Román-zsidó identitás­viták címmel Mihail Sebastian életét veszi vizsgálat alá. Sümegi György művészettör­ténész a Bodor Miklós emléké­nek szentelt írásában a Duna- Tisza közi táj ábrázolását vizs­gálja a modern képzőművészeti életben. A folyóiratszám kép­anyagát Damó István kecskemé­ti képzőművész grafikai soroza­ta alkotja. ■ A férfi és női szerepekről írhatnak verseket A női-férfi esélyegyenlőséggel kapcsolatos verseket és novellá­kat várnak az EsélyNap 2011 rendezvénye kapcsán meghirde­tett országos pályázat megyei fordulójára. A kiírás szerint a pá­lyázatokat két korosztályban le­het beküldeni: középiskolások (14-18 éves) és ifjúsági (19-25) éves korosztályban. A maxi­mum 10 ezer karakteres alkotá­sokat az előválogatást végző Jász-Nagykun-Szolnok megyei Esélyek Házába kell eljuttatni május 2-áig, ahonnan a legjobb alkotások továbbjutnak az orszá­gos értékelésre. A díjátadó a bu­dapesti EsélyNap 2011” rendez­vényen lesz június 4-én. ■ A Múzeumok Éjszakáján Kokas Ignác rajzai ismét látható lesz a tárlat a Premier Galériában Önálló kiállítására fordítja a Bozsó-ösztöndíjat Júniusban ismét látható lesz az Auschwitz Album - Rólunk, ne­künk, értünk vándorkiállítás Kecskeméten. A tárlat április 8-a és 14-e között volt megtekinthető a Tüdomány és Technika Házá­ban, s ez alatt több mint ezren nézték meg az auschwitz-i halál­táborban készült fotókat bemuta­tó anyagot. A vándorkiállítás a 2004-ben a Holokauszt Emlékközpontban már bemutatott Auschwitz Al­bum képeiből nyújtott válogatás. A hírhedt haláltáborban általános fotózási tilalom volt érvényben. Azonban a magyar zsidó transz­portok érkezése idején az ausch­witzi SS Azonosítási Szolgálatve­zetője engedélyt kapott az úgyne­vezett Höss-akció megörökítésé­re. A fotók az auschwitz-birke- naui megsemmisítési mechaniz­mus legfontosabb képi dokumen­tumai. A kiállításhoz oktatási program is kapcsolódott: a holo­kauszt emlékkiállítást kecskemé­ti egyetemista és középiskolás di­ákok mutatták be kortársaiknak. Az Auschwitz Album anyagából a Holokauszt Emlékközpont és a Soha többé Soa! Alapítvány együttműködésével készült a vándorkiállítás, melyet ország­szerte nagy érdeklődés mellett mutatnak be. A nagy érdeklődés­re tekintettel a kiállítás a Múzeu­mok Éjszakáján ismét látogatha­tó lesz a Tudomány és Technika Házában. ■ Kokas Ignác Kos­suth- és . Mun- kácsy-díjas festő­művész eddig is­meretlen 30 rajzá­ból nyílik posztu­musz kiállítás csü­törtökön 18 órakor Kecskeméten, a Lestár téri Premier Galériában. A kiállítást megnyitja: Fehér László, Kokas Ignác tanítványa, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész. Kokas-rajzot eddig sem a szak­ma, sem a közönség nem látott. Ő annyira festőként égett bele a köztudatba, hogy rajzairól soha nem esett szó és nem is kérdezett rá senki. Egy véletlen rendrakás­nak köszönhető, hogy a művész özvegye, Kokasné Kosa Judit a közel­múltban a műte­rem galériáján ráta­lált arra a hatalmas, érintetlen papírhalomra, amelyből sok rajz, vázlat, dokumen­tum került elő. A leletek döntő többsége kézi rajz: tussal, diófa­páccal, ceruzával készült. Né­hány rajz előtanulmánya lehetett a később híressé vált festménye­inek. Külön pikantériája a mű­veknek, hogy többségük a hábo­rú utáni években születhetett, mert használt papír hátoldalára rajzolta őket a művész. A kiállítás május 20-áig látható. ■ S. H. Balogh József izsáki festőmű­vésznek ítélték idén a Bozsó- ösztöndíjat a Művész Kávézó Egyesület kuratóriumának tag­jai. Az ösztöndíjjal járó 150 ezer forintot önálló kiállítás létreho­zására szeretné fordítani az Izsá­kon élő alkotó. Balogh József 1973-ban szüle­tett Kecskeméten. Szappanos István korrektúrája mellett kez­dett el rajzolni, majd a Tömör­kény István Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász sza­kán tanult, Kiskőrösön érettsé­gizett, majd a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola rajz szakán diplomázott. A festészet felé for­dulása a középiskolás évekre te­hető, Szappanos István és Bruncsák András voltak a taná­rai. Több alkotótábor rendszeres résztvevője: a hajósi, veránkai, tiszakécskei alkotótáborokban készült munkáit több csoportos kiállításon is láthatta a közön­ség. Akvarell és akril techniká­val készült tájképei mellett az utóbbi időben szívesen fest vidé­ki életet, tanyákat, állatokat áb­rázoló képeket. Ifj. Bozsó János felajánlása­ként pedig a tavalyi és idei ösz- szes pályázó közös kiállításon mutathatja be munkáit a Bozsó Gyűjteményben. Tavaly a 35 év alatti képzőművészeknek hirde­tett pályázatot az egyesület, idén viszont a 30. életévüket betöltött alkotók jelentkezését várták. ■

Next

/
Thumbnails
Contents