Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-31 / 75. szám
BÁCS-KISKUN MEGYEI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁC5-KISKDN COUNTY A siker kulcsa A Petőfi Népe melléklete fr *#:■ A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa [fi fa u ^ * ; [m f 1 : 02/00 "Wfli ■ KOVÁCS IST'/ 111 |WG HUNGAB ÁM A Széchenyi-kártya a kamaránál igényelhető. Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Tóth Kálmán utca 11/B Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@t-online.hu • 6300 Kalocsa, Szent István utca 39. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@t-online.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/528-896 e-mail: bkmkikhalas@t-online.hu • internet www.bkmkik.hu V. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM A honatyák elé kerül a kamarai törvény jiaái A magyar gazdaság fejlődése elképzelhetetlen a vállalkozások összefogása nélkül Gaál József megyei kamarai elnök, a kecskeméti Szimikron Kft. ügyvezető igazgatója Gerőcs Istvánnal, a cég főkonstruktőrével a napi ügyekről tárgyal A parlament néhány hónapon belül elfogadhatja a kamarai törvény módosítását. Ennek hátteréről kérdeztük Gaál Józsefet, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos alelnöke is. Barta Zsolt- Hol tart a törvénymódosítási folyamat?- Jelenleg folynak az egyeztetések, a honatyák minden bizonnyal a parlament nyári szünete előtt szavaznak majd a törvényről - mondja Gaál József megyei kamarai elnök.- Miért kell változtatni a jogszabályon?- A rendszerváltáskor a korábbi gazdasági struktúrák felbomlottak, és jó ideig nem volt, aki megfogta volna a lovak közé dobott gyeplőt. A gazdaságban egyszerre volt jelen a modernizáció és építés, illetve az erőltetett privatizáció helyi gazdaságot negatívan érintő hatása is. A betelepülő nyugati tőke egy része új húzóágazatokat hozott létre, mely fontos szerepet játszik a gazdasági emelkedésben. Kecskeméten zöldmezős beruházással megépült a Phoenix- Mecano Kecskemét Kft., a Hilti, a MAG Hungary. Ezt a vonalat képviseli a korábbi gyárat megvásárolt Knorr Bremse, de a Daimler beruházása is. Ugyanakkor az is tény, hogy a hazai ipar jelentős részét annak idején egyes befektetői csoportok azért vásárolták meg, hogy piacot szerezzenek, aminek nem ritkán gyárbezárás lett a vége.- Hol rontottuk el?- A bevételi kényszernél, az erőltetett, meggondolatlan privatizációnál. A csehek az akkor sokat szidott kuponos privatizáció alkalmazásával iparágakat tartottak egyben, mint például a Skoda autógyár vagy a szerszámgépgyárak, de ezzel biztosítottak egy szerves átmenetet, sőt ami még fontosabb: a munkahelyeket megőrizték. Itt kell emlékeztetni, hogy Csehországban 1 millióval több ember dolgozik. Itthon, az ultraliberális gazdaságpolitika uralkodott, melynek az a filozófiája, hogy a piac mindent megold.- Hogyan oldotta meg végül a piac a problémákat?- Az akkori cégek többsége nem tudta gazdasági eszközökkel eredményesen felvenni a harcot, ami ráadásul sokszor nem is fair módszerekkel zajlott. Az egykori jó nevű termékekkel, saját know-how-val rendelkező nagyvállalatokat vagy eladták, vagy tapasztalat, tőke és piac híján nem bírták a sokkal nagyobb tőkével rendelkezőkkel a versenyt, tönkrementek. Hosszan lehetne sorolni: a Csepel, a SZIM szerszámgépgyárak, melyek jó két évtizede a CNC gépek terén a kontinens élmezőnyébe tartoztak, vagy például a MOM, a Medicor, a Tungsram. A rendszerváltáskor 12 cukorgyár működött, ma egy, és drágább a cukor, mint Ausztriában. Ma már felmérhető, mennyi teremtő szellemi műhely szűnt meg.- Ez volt dióhéjban az ipar. Mi a helyzet a kereskedelemmel?- Ahogy megépültek a nagy bevásárlócentrumok, úgy mentek tönkre a magyar családi kis- és közepes boltok. Kétszer annyi állás szűnt meg, mint amennyit létrehoztak a nagy bevásárlószentélyek. Ráadásul a beszerzések egy része nem Magyarországról történik, holott - a déligyümölcsön, kávén, teán kívül - itthon szinte minden fontos termék előállítható, így a termelők, a feldolgozók jó része is becsukhatta a boltot. A kamara felmérése szerint több mint 80-féle címen kérnek visszatérítést a szállítóktól. Azért jó példa is létezik: itt a kecskeméti Univer, mely erős fejlesztési stratégiával, erős tulajdonosi háttérrel megerősödve került ki a küzdelemből.- Mit tett ez időben a kamara?- A kamara tanulmányokon keresztül mutatta be a negatív hatásokat, de nem volt eszköz a kezében. Talán az utóbbi időben már tapasztalható pozitív változás. A jövő érdekében viszont szükséges a törvényváltoztatása.- Érdemes még összefogni a vállalkozókat?- Milyen alternatíva létezik? Ha mindent úgy hagyunk, ahogy van, továbbra is a piacra bízzuk, akkor a negatív folyamat tovább folytatódik. Másik lehetőség: a vállalkozás szabadságát megtartva, a fejlett piacgazdaságokhoz hasonlóan szabályozzuk a gazdaságot. Például a legszabadabbnak tartott USA-ban több mint 50 százaléknyi hazai hozzáadott értéknek kell lennie a közpénzen vásárolt termékben. Vagy Nyugat- Európában a közbeszerzések 80 százalékát a helyiek nyerik. Mi ez, ha nem a hazai termelők és munkahelyek védelme? Mi az európai, a német, az osztrák, az olasz vagy a holland, francia modellt követnénk.- Miért pont ezekét az országokét?- Ezek a fő kereskedelmi partnereink, és ezekben a sikeres gazdaságokban jól működik a kamara.- Mi a kamara funkciója? Az állam meghosszabbított karja lesz?- Erről szó sincs. A kamarának elsősorban nem engedélykiadó hatóságként, hanem valódi, a gazdaságot szervező önkormányzatként kell működnie.- Mit jelent ez?- A kamaráknak az a dolguk, hogy a gazdaság érdekeit képvi- seljé az adott térségben. Ha egy városban egy új áruházat akar valaki megnyitni, akkor el kell végezni a hatásvizsgálatot, és az 500 négyzetméter feletti boltokat a helyi kamara egyetértésével lehetne majd megnyitni.- Etikai kérdések?- Ma ez a gazdaság egyik legnagyobb problémája. A kamara eddig csak a tagjaival szemben járhatott el, ami nyilvánvalóan igen visszás helyzetet okozott.- Feketepiac, kontárok?- Ma valójában nem működik a kontárok elleni fellépés. A törvénymódosítás szerint a kamarának joga lenne arra, hogy a hatóságok bevonásával - rendőrség, APEH, városi önkormányzat, stb. - egy kontárral szemben a helyszínen indítson vizsgálatot. ► FOLYTATÁS A II. OLDALON A megyei cégek negyede egy éven belül létszámot bővít munkaerőpiac Magyarországon jóval kevesebben dolgoznak, mint amennyien munkaképesek Egymillió embert kell egy évtizeden belül visszairányítani a munkaerőpiacra. Ez a munkavállalók, a munkaadók, a kormány, az ország érdeke. A kamara a saját eszközeivel ezt szeretné elősegíteni - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Gaál József megyei kamarai elnök a napokban megtartott munkáltatói fórumot a szervezet kecskeméti székházában. A rendezvényen csaknem százan vettek részt végighallgatva a munkaügyi és a kamarai szakemberek ismertetőit.- Egy, a megyében készült felmérés szerint egy éven belül a megkérdezett munkaadók 24 százaléka létszámbővítést tervez, 67 százalékuk pedig nem kívánja dolgozói létszámát csökkenteni - mondta Bálint István, a Bács-Kiskun Megyei Kormány- hivatal Munkaügyi Központjának megbízott vezetője. A megkérdezett, közel 700 vállalkozás több mint 30 ezer munkavállalót foglalkoztat. Csak tizedük tervez leépítést egy éven belül - hangsúlyozta a munkaügyi központ vezetője az év elején elkészült felmérésről. Majd kitért azokra az adatokra, amelyek szerint Magyarország a foglalkoztatottság tekintetében napjainkban az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban - idézte a KSH 2010. harmadik negyedévi adatait: ez alapján 4,28 millió gazdaságilag £ Megfelelő állami támogatással sok vállalkozás vezetője alkalmazna új munkatársakat aktív személyből közel 500 ezer a regisztrált munkanélküliek száma, valamint a nyugdíjasok közül is 300-400 ezer fő ment a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba. Kiemelte: az inaktív lakosság csoportjába sorolt, de nem a nyugdíjasok és nem a tanulók közé tartozó félmilliós csoportról lényegében „nincs tudomása” a hatóságoknak, nem lehet tudni, miből is élnek. Bálint István elmondta: a gazdaság számára fontos egymillió új munkahelyhez lenne elegendő munkavállaló, nagy kérdés azonban, hogyan lehet majd ezeket a munkaképes embereket alkalmassá tenni arra, hogy munkába álljanak. A kamara részéről Ördög Dóra szakképzési irodavezető - Az út a tanulóképzéstől a mester cím megszerzéséig címmel - a szakképzési hozzájárulás hatékony felhasználásának lehetőségeiről tartott ismertetőt. Az előadás célja az volt, hogy megismertessék a vállalkozókkal az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatos költségelszámolási lehetőségeket. Továbbá szó volt a mester cím megszerzésével járó anyagi terhek mérséklésének módjáról is, amit a szakképzési hozzájárulás felhasználásával vehetnek igénybe. ■ B. Zs.
