Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-31 / 75. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI ABLAK Jó csapaton ne változtass! agrohíd kft. A siker titka: rugalmas rendszer jó munkatársakkal Apa és fia. Gonda Sándor ügyvezető igazgató fiával, a cége jogászával, dr. Gonda Sándorral egyezteti a napi ügyeket. Vállalkozók Akadémiája indult Baján baja A kamara bajai képvi­selete elindította Vállalko­zók Akadémiája című ren­dezvénysorozatát, melynek keretében az érdeklődők eddig két alkalommal hall­gathattak meg előadásokat. A mai napon, illetve április 7-én rendez a képviselet rendezvényt, melyen veze-. téselméleti kérdésekről, hi­tellehetőségekről, a kamara által nyújtott szolgáltatá­sokról is szó esik. Turisztikai összefogás indult Kalocsán Kalocsa Kihasználandó az erre vonatkozó pályázati le­hetőségeket, a kalocsai ön- kormányzat megbeszélésre hívta a térség turisztikában érintett cégeinek vezetőit. A találkozó célja az volt, hogy olyan fejlesztési prog­ramot dolgozzanak ki, mely hozzájárulhat az idegenfor­galmi ágazat fejlődéséhez. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment Program ré­szeként a közeljövőben Ha­jóson és Dunapatajon tarta­nak hasonló jellegű meg­beszéléseket. Kenyérkereseti gondja nem lesz kiskunhalas A hónap ele­jén Kapuváron rendezték meg a Pékszakma Kiváló Tanulója Országos Ver­senyt, melyen Kovács Zol­tán Bertold, a Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola tanulója 18 dön­tős közül a 6. helyen vég­zett. A diák, aki a - kama­rai tag - Royal Sütőipari Vállalatnál végzi gyakorla­tát, az elért eredménnyel megszerezte szakmunkás­bizonyítványát. Borházi siker a kadarkaünnepen kiskörös Az István Borház­ban nemrég rendezték meg a nemzetközi kadarkabor­versenyt. Ezen a rendező egyik mintája aranyérmet, kettő ezüstöt kapott. Az ér­deklődők a májusi kiskőrö­si Városalapítók Napján ta­lálkozhatnak a kamarai céggel, mely a főtérre fog kitelepülni. Menedzseri válaszok a válság kihívásaira cím­mel új sorozatot indított tavaly a kamara a Gazda­sági Ablak rovataként. Márciusi kiadványunk­ban Gonda Sándor, az Agrohíd Kft. ügyvezető igazgatója beszélt az el­múlt öt év gondjairól és sikereiről. Barta Zsolt 1 Már egy-két évvel a válság előtt éreztük, hogy nehézségek je­lentkezhetnek a piacokon. A 2009-ben kiteljesedő válság ugyan megviselte, de nem tette tönkre a társaságot.- Ma az Agrohíd Kft. gyorsab­ban fejlődik, mint 2008 előtt - mondja Gonda Sándor, a cég ügyvezető igazgatója. A mezőtúri központban és a martfűi telephelyen gyártó és szolgáltató autó- és gépipari be­szállító cég 2006-ban kiemel­kedő évet könyvelt el. Ennek hatására bővítették a létszá­mot, és átalakították a szerve­zetet. Ám megtörtént, amire nem lehetett számítani: 2007- ben váratlanul csökkentek a megrendelések. Megtehették volna, hogy több dolgozónak búcsút intenek, de másként döntöttek. A jelentős gépipari visszaesést szerencsére némiképpen kompenzálták az autóipari megren­delések, amelyek az autógyártás hát­tériparára, a szer­szám-és készülék- gyártás területére vonatkoztak. A válság idején a je­lentősebb autógyá­rak - így az Audi is - az autógyártás háttériparában komoly fejlesztési beruházáso­kat indítottak. Az Agrohíd Kft. ebbe a folya­matba kapcsolódott be gyártási kapacitásaival. A megrendelések pedig a tava­lyi év második felétől hónapról hónapra növekednek. A cégve­zető azt mondja, hogy azok a vál­lalkozások, melyek elbocsátot­ták a dolgozóikat, ma nehezen tudják pótolni a kvalifikált szak­embereket. A válságból azt a ta­nulságot lehet leszűrni - hang­súlyozta az ügyvezető -, hogy ha kialakítottak a vállalatnál egy rugalmas szervezetet, minden­képpen meg kell őrizni az ehhez szükséges létszámot még akkor is, ha az átmenetileg nagyobb költséget jelent. A cégvezető, aki a mezőtúri főisko­la tanüzem-igaz- gatói székét adta fel 1990-ben, hogy a magánszektor­ban kipróbálja magát, azt mond­ja: a válságra nem lehet felkészülni. Ugyanakkor azok az üzletem­berek, akik a naponta változó piaci kihívásokra képesek sike­resen felelni, megbirkózhatnak egy nagyobb krízissel is. A cégépítéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a fejlődés min­den lépcsőfokát be kell tartani. Olyan kockázatot sohasem vál­laltak, amely veszélybe sodorta volna a vállalkozás likviditását. Tapasztalata szerint egy cég minőségét nem az dönti el, hogy milyen területen vállalko­zik, hanem a munkavégzés színvonala. A gépiparban a leg­egyszerűbb alkatrészt is kiváló minőségben kell legyártani, ah­hoz - hangsúlyozta Gonda Sándor -, hogy a megrendelő további megbízásokat adjon. Ha ezt tudják a munkatársak, ak­kor hosszú távon sikeres lehet a vállalkozás. A cég, mely szerszám- és ké­szülékgyártás területén az Audi TIER 1-es beszállítója, a Daim­ler partnere is szeretne lenni. Részben ezért létesített a kft. kereskedelmi irodát Kecskemé­ten, s ha majd beindulnak a be­szállítások, akkor raktárát is fognak ott működtetni. Az Agrohíd Kft. 16 éve kama­rai tag, tavaly átlépett a Bács- Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarába, és második éve a Hírős Beszállítói Klaszter tagja. A tervekkel kapcsolatban Gonda Sándor elmondta: az Új Széchenyi Terv keretében 1080 négyzetméteres csarnok építé­sét tervezik Mezőtúron, ahol munkahelybővítésre is lehet számítani. A honatyák elé kerül hamarosan a kamarai törvény módosítása ► Folytatás az I. oldalról- Körbetartozás?- fehhez legelőször arra van szükség, hogy az állam határidő­re pontosan fizessen. Sikeresen megtörtént az építőiparosok re­gisztrációja. A teljes körű re­gisztráció lehetőséget nyitna ar­ra, hogy megjelölhetők legyenek azok a cégek és tulajdonosaik, vezetőik, akiknek gazdasági elő­életében már történt valami ne­gatív esemény. Nem feketelistát kívánunk gyártani, csupán in­formációt adni az érdeklődők­nek. A javaslatban szerepel az is, hogy a szerződések esetében a kamara feladata legyen jóvá­hagyni a nagy cégek és a kis be­szállítók közötti megállapodások általános feltételeit.- Kötelező regisztráció kérdé­se...- Ma, az unió statisztikája alapján 560 ezer vállalkozó mű­ködik nálunk, miközben a KSH adattárában 1,2 millió szerepel. Valami nincs rendben. Az adó­hivatal ismeri, de nem adhatja ki a szakmai adatokat. Ha egy autógyár azt kérdezi tőlünk, hány cég gyárt fröccsöntött al­katrészeket a térségben, ma nem tudjuk megmondani. Mi­vel ma még nem kötelező a tag­ság, nem ismerjük a gazdasági szereplők összetételét, nincse­nek pontos adataink.- A kamarai törvény ellenzői az ellen tiltakoznak, hogy újabb anyagi terhet jelent ez a vállalkozók költségvetésében. Mi a terv?- A tervezet kidolgozás alatt áll, s olyan megoldás körvonala­zódik, amelyben mindezen szol­gáltatások költsége a kis cégek­nek egyáltalán nem, a nagyob­baknak csak kismértékű anya­gi terhet jelent. Olyan, szolgálta­tó jellegű kamarát akarunk, amelyik a tisztességes vállalko­zók számára nyújt segítséget. Például egy 30 órás vállalko­zói tanfolyammal, minimális be­fektetéssel megelőzhető lenne, hogy a szükséges vállalkozói is­meret nélkül vállalkozásba kezdő - tudatlansága miatt - kárt okozzon magának, a partne- reinek, sőt az államnak is - mondta végül Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereske- I delmi és Iparkamara elnöke. ■ Gonda Sándor azt mondja: amióta kamarai rendszer létezik, cége azóta tagja a szervezet­nek. Tavaly léptek át a megyei szervezetbe. Intelligens Energia Európa Program - Kiskunhalason szakemberképzés Középpontban a megújuló erőforrások kihasználása, félszáz vállalkozó hallgatta az előadásokat A kamara hat országgal közö­sen pályázott az Európai Bizott­sághoz az Intelligens Energia Európa Programra. A támoga­tást nyert pályázat keretében a szak­emberek ingyene­sen vehetnek részt háromszor egyna­pos képzéseken, melyeken elsajátít­hatják a megújuló energiafor­rások felhasználásának módjait, s azt is megtudhatják, hogyan lehet javítani az épületek ener­giahatékonyság-színvonalán. Az új erőforrás-megtakarító technológiák, rendszerek, sze­relési folyamatok szakemberek­kel történő megismertetése Kis­kunhalason kezdődött el, márci­us 18-án.- Azért éppen Kiskunhalas adott helyszínt az első tréning­nek, mert Halas és környékéről jelent­kezett a legtöbb mester, de az egész megyéből nagy ér­deklődést tapasztal­tunk - tudtuk meg Tóth Anitától, a képzést szerve­ző kamara külügyi és külkeres­kedelmi vezetőjétől. A Csipke Hotel konferencia- termébe közel ötven, környékbe­li vállalkozó érkezett, hogy min­dent megtudjon az energiahaté­kony megoldásokról.- A képzéssel elsődlegesen az ■ A kiskunhalasi képzést hama­rosan Kecske­méten is megis­métlik majd. a célunk, hogy a szakemberek megismerjék a megújuló, vala­mint az alternatív energiaforrá­sokat úgy, hogy az itt megszer­zett tudásukat munkájuk során is tudják kamatoztatni. Fontos: ha a szakember példá­ul felújít egy házat, akkor tud­jon a megrendelőnek olyan al­ternatívákat mutatni, melyekkel a tulajdonos energiamegtakarí­tást, így - kézzelfogható ered­ményként - költségcsökkentést ér el - mondta a rendezvényről Tóth Anita, aki hozzátette: jelen­leg egy éve fut a 36 hónapos pro­jekt. A most Kiskunhalason szer­vezett képzést később a kamara Kecskeméten is megismétli. Az első körben villanyszere- két. A március 18-ai képzésen löknek és épületgépészeknek Terbe Zoltán, a Magyar Megúju- tartott előadásokon neves szak- ló Energia Szövetség főtitkára az emberek oktatták az érdeklődő- épületek energiahatékonyságá­A térítésmentes, uniós támogatású programra sok szakember volt kíváncsi ról beszélt, valamint Az épü­letautomatizálások az energiafo­gyasztás optimalizálására cím­mel tartott előadást. Az Első Honi Biogáz Kft. ügy­vezető igazgatója, Szemerey Sza­bolcs kamarai szakértő a meg­újuló energiákról tartott prezen­tációt, de az érdeklődők az ener­giatakarékos világítórendszerek­ről is hallhattak előadást Körösi Sándortól, a BKMKIK villanysze­relő szakoktatójától, a mester­vizsgaképzés vezetőjétől. A többi képzési napon - dr. Takács Márton oktató előadásai­nak köszönhetően - főként a napelemek kerülnek rpajd ref­lektorfénybe. ■ Zsámbóki Dóra

Next

/
Thumbnails
Contents