Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-03 / 52. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK 11 KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ ÉS A THÁLIA SZÍNHÁZ KÖZÖS PRODUKCIÓJA Székely János CALIGULA HELYTARTÓJA Díszlet- és jelmeztervező: Vereckei Rita Zeneszerző: Horváth Károly Dramaturg: Hárs Anna Világítástervező: Farkas József Súgó: Arató Andrea A rendező munkatársa: Vári János Rendezte: Bagó Bertalan Bagó Bertalan rendező a darab költőiségét részben tompította, hogy a bölcseleti attitűdöt vagy legalább a mondatok - a stílusból és a párbeszédtechnikából hasító - aforisztikus élét kifenhesse. A szövegmondás alig véteti észre, hogy verses dráma hangzik el. Kemények - Hárs Anna által - a dramaturgiai metszések. Szögletessé vértezi magát a játék. Székely János az Egy láda agyag (1973) című válogatott verseskötet poétája nem volt nagy véleménnyel darabjai színházszerűségéről. Úgy tartotta: „nincsenek megkenekedve azokkal a hájakkal”, melyek érdekes premiereken varázsolhatják életre az irodalmi anyagot. Vajon megenyhülne-e drámai oeuvre-je iránt, ha (tizenkilenc évvel halála után) láthatná, hogy - a munkáját a Caligula helytartója egyik színházi értelmezőjének, Taub János rendező emlékének ajánló - Bagó Bertalan milyen nagyszerű slusszot csatolt a(z epilógussal együtt) négy képhez? (Kultúra.hu, Tarján Tamás) Dunai Tamás Barakiása a magától értetődő szilárdság, és sehol semmi rabbiparódia vagy -idézet. Hitében biztos ember - nincs mitől megrendülnie benne, és nincs mitől félnie sem, hisz oly egyszerű ez: a szobrot nem lehet bevinni a zsidók templomába. Dunai játéka szép és súlyos, akár a figurája. Kőszegi Ákos alakítása is, figurája is mozgásban van, és izgékony, vibráló idegesség fűti. Kőszegi számomra mindig túlpoentírozott, egy hajszálnyival mindig túl sokká váló színészete ezúttal helyén van: ez a Petronius ugyanis egyszerre éli és mutatja a megbillenés fázisait, és a mutatás is segíti a következő, immár szükségszerű lépés megtételét. A többiek is jók, pontosan játszanak - ettől aztán jó is lesz az amúgy fontos előadás. (Magyar Narancs, Csáki Judit) Kőszegi Ákos Petroniusa az előadás abszolút főszereplője. Szinte monodrámát ad elő. Dunai Tamás nagy színészi alázattal nem játszik ellenfelet, még csak vitapartnert sem, hanem valamiféle jóságos atyát, aki tudásával, bölcsességével, tapasztalatával segíteni szeretne a szörnyű kutyaszorítóba került fiúnak. A nagyobb, a végső igazságok birtokában tá- gezteti árulónak hitt segédtisztjeit, a történe- mogatja a tévelygésbe, az igazság keresésébe lem zsarnokságával szemben pedig, amikor testileg-lelkileg belerokkanó főhőst. felismeri, hogy: „Az alattvalók egyetlen valódi / Mentsége, hogy túlélik a császárt. / De Kőszegi Ákos pontosan érti és láttatja hát, úgy vélem, ez egy emberélet/Tartalmá- Petronius tragédiáját: a saját lelkében rejtőző nak tán mégiscsak kevés.” zsarnoktól vereséget szenved, amikor kivé- (Népszabadság, Zappe László) Petronius Barakiás I. Agrippa Decius... Lucius .. Probus .. Júdás ... In memóriám Taub János ...........KŐSZEGI ÁKOS ............DUNAI TAMÁS KÖ RTVÉLYESSY ZSOLT .... HEGEDŰS ZOLTÁN .................PÁL ATTILA ...........FARKAS ÁDÁM .. P. GYÖRFFY ANDRÁS Műsoron: 2011. január 1 Aétől a Ruszt József Stúdió Színházban
