Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-16 / 39. szám

MI/V1M9I IMJEHU4IHIV XVI I

2011. február ló., SZERDA

10

Családi kedvezmény érvényesítése kiemelten az élettársi kapcsolatokra

Amennyiben az élettársak közös háztartásban élnek, egyikük sem jogosult a gyermeküket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékára

2011. évtől az egykulcsos arányos jövedelemadóztatás rendszerében a családi kedvezmény adóalap-kedvezményként vehető igénybe, amely kedvezmény az úgynevezett összevont jövedelmek adóalapjából érvényesíthető. A kedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szerinti jogosult az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottakra érvényesítheti.

Azonban sok esetben problémát okozhat a kedvezmény érvényesítésénél az, hogy eltérően minősülhet a gyermekek kedvezményezett eltartotti megítélése, illetve a kedvezmény megosztása a házastársak, valamint az élettársak esetén.

Egyértelmű a helyzet azon személyek esetében, akik mint házastársak szeretnének élni a családi kedvezménnyel, mivel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7-8. §-a és a 12. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a szülővel együtt élő házastárs, aki nem a vér szerinti szülő, nem csak a vér szerinti (saját) gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra, hanem a nem vér szerinti, azaz a házastársa gyermeke után is, mivel ő szerepel a üstben meghatározott családi pótlékra jogosult személyi körben. Ebből következően ez a házastárs a házastársa gyermeke után is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, illetve a kedvezmény adóelőleg során történő megosztására is függetlenül attól, hogy nem számít vér szerinti szülőnek, [szja-törvény 29/A § (3) bekezdés a) pontja]

Az élet sokszínűsége miatt viszont számos esetben gondot

okozhat a családi kedvezmény érvényesítése, megosztása az élettársaknál a vér szerinti, illetve a közös gyermekek miatt. Itt mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a Cst. előbbiekben már hivatkozott bekezdése alapján az élettárs nem jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeked) után függetlenül attól, hogy ténylegesen egy háztartásban él az élettársával és annak gyermekeivel. Ezért ezen élettárs az élettársának gyermekei után a szja-törvény 29/A § (3) bekezdés a) pontja alapján a családi adókedvezmény érvényesítésére sem lesz jogosult, mivel a hivatkozott jogszabályhely értelmében a kedvezmény igénybevételére az a magánszemély jogosult, aki jogosult a családi pótlékra.

(Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy amennyiben az élettársak közös háztartásban élnek, egyikük sem jogosult a gyermeküket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékára.)

Feltételezzük, hogy amikor a szülők élettársak, és az anyának

kettő, az apának pedig egy saját (vér szerinti) gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra. Ezáltal a családi kedvezmény igénybevétele szempontjából az anya esetében kettő, az apa esetében pedig egy a kedvezményezettek száma függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat. Ezért a szülők gyermekenként havonta csak 62 500 forint (az anya 2 x 62 500 forint, az apa 1 x 62 500 Ft) családi kedvezményre jogosultak. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt az éves bevallásban igénybe veheti, s náluk a megosztás - közös gyermek hiányában - az adóelőleg-megállapításánál nem lehetséges, azzal csak az éves bevallásban élhetnek.

Abban az esetben viszont, ha a szülők szintén élettársak, és közös háztartásban három kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül egyikük az anya, egyikük pedig

az apa vér szerinti gyermeke, és van egy közös gyermekük is, akkor a családi pótlékra jogosultság a következők szerint alakul: a nem közös gyermekekre tekintettel a vér szerinti szülők, a közös gyermekre tekintettel - döntésük alapján - vagy az anya vagy az apa jogosult. Figyelemmel arra, hogy a „kapcsolatba hozott” gyermekek esetén a nem vér szerinti szülő nem válik jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekét eltartottként nem lehet figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, ezért az élettársaknál személyenként legfeljebb két fő lehet az eltartottak száma. Ebből következően az adóelőlegnél mindegyikük a saját gyermeke után havonta 62 500 forint, a közös gyermek után pedig - egyikük vagy döntésük alapján megosztva - összesen havonta 62 500 forint lehet a családi kedvezmény. A „hozott” gyermekekre tekintettel év közben nem, de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt, [szja-törvény 29/B § (1) bekezdés]

A Petőfi Lop- és Könyvkiadó Kft. Adózási tájékoztató kiadványa. Felelős kiadó: Király Ernő főszerkesztő-kiadóigazgaló. Hirdetési vezető: Tóthné Nagy Erzsébet.

Felelős szerkesztő: Ökrös Csaba. Nyomdai előkészítés: Nánási Erzsébet. Lapnyomda: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. Nyomdai táskaszám: 110297. Nyomtatás napja: 2011. februárl4. Megrendelés száma: 110297/2011.02.16.

A kiadvány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó-főigazgatósága szakmai segítségével készült. Kiadványunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent.