Petőfi Népe, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-30 / 278. szám

II Pénzügyi kérdésekről trendekről a főiskolán Kalocsa Hetedik alkalom­mal tartották meg a Ma­gyar Tudomány Ünnepét a kalocsai Tömöri Pál Fő­iskolában. Az előadás-so­rozatban hazai és hatá­ron túli egyetemek elő­adói is részt vettek. Az előadásokban szó esett pénzügyi bűnökről, fo­gyasztói trendekről, a gazdasági fejlettség és az egészségi állapot össze­függéseiről, ill. a nők munkaerő-piaci helyzeté­ről is. Kalocsa adta a térségi elnököt választás Új vezetőket választottak a Kalocsai Kistérségi Társulás tag­jai. Elnöknek Török Fe­rencet, Kalocsa város, míg alelnököknek Illés Attila Miske, illetve Palo­tai Péter Dusnok polgár- mestereit választották meg. Adó Szakmai Nap a Tiszti Klubban kiskunhalas December 9- én 9 órától Kiskunhala­son a Tiszti Klubban a 2011-es adójogszabály­változásokról szakmai napot tartunk. Jelentkez­ni a 77/528-896 tel./faxszámon és a bkmkikhalas@t-online e- mail címen lehet. Fűtéskorszerűsítés támogatással bocsa A Poli-Farbe festékgyártó vállalat csat­lakozott az egyik napilap Napraforgó elnevezésű programjához, amelynek keretében a cégek a rá­szoruló családokon segítenek. A bócsai társaság felajánlásának köszönhetően megújult egy család háza Kiskun­halason. így a jövőben je­lentős mértékben tudnak takarékoskodni a fűtés­sel. A Napraforgó prog­ram évek óta segíti ado­mányokkal és felajánlá­sokkal a rászorulókat. További hírek a BAON.hu hírportálon _________ GAZDASÁGI ABLAK PE TŐFI NÉPE - 2010. NOVEMBER 30., KEDD Menedzseri vála­szok, a válság ki­hívásaira címmel új sorozatot indí­tott a kamara a tagjai körében. Ar­ra vagyunk kíván­csiak, hogy ismert cégvezetők, mi­lyen módszerek intézkedések be­vezetésével vála­szoltak az elmúlt két év kihívásaira. Interjúnkban dr. Szabó lózsefet, a Fornetti Kft. ügy­vezető igazgatóját kérdeztük. Barta Zsolt .- A válság következ­tében tavaly a csalá­dok fogyasztása 12 százalékkal csök­kent. Hogy érintette ez a céget?- A válság első hó­napjaiban a hazai érté­kesítés csökkent né­hány százalékkal át­menetileg. Árukibo­csátásunk az utóbbi időszakban jelentősen nő - mondja dr. Szabó József ügyvezető igaz­gató.- Számított a cégve­zetés egy ilyen krí­zisre?- A válság előszelét azt gondolom mindenki érezte, mi azonban ezt is rendhagyó mó­don kezeltük. Filozófiánk lénye­ge, hogy válság idején készülj a fellendülésre, azaz invesztálj. Nem kizárólag eszközalapon, ha­Erős piacélénkítő programot indított a cég. A siker bennünket igazol - mondja dr. Szabó József. nem tudásban, technológiában. Gondolkodásunk helyesnek bizo­nyult- Külföldi érdekeltségek?- A külpiaci helyzet alapvetően Dr. Szabó József öt javaslata, a válságból történő kilábolásra 1. Adóterhek csökkentése, az adózók körének kiszélesítése. 2. A szociális ellátórendszer alanyi jogon járó ellátásai­nak újragondolása. 3. A gazdasági jogszabályi háttér állandóságának bizto­sítása. 4. A közszféra létszámának csökkentése, hatékonyságá­nak radikális javítása. Érté­ket teremtő munkahelyek lét­rehozása. 5. Az Európában egyedülálló­an magas arányú inaktív tár­sadalmi rétegek státuszának és ellátásának felülvizsgála­ta. vegyes képet mutat, a legna­gyobb visszaesés a bolgár pia­con tapasztalható.- Igaz-e az, hogy az emberek a hasukon spórolnak legutol­jára?- Azt gondolom, hogy a gaz­dasági helyzet negatív változása idején a fogyasztók eltérő mó­don reagálnak az alapvető élel­miszerek és a gyógyszerfo­gyasztás területén, mint az él­vezeti cikkek piacán. A mi ta­pasztalataink szerint a jó minő­ségű és folyamatosan megújuló sütőipari termékeket előállító vállalkozásoknak okuk van az optimizmusra.- Elbocsátások történtek-e?- Történtek, de ennek oka egyér­telműen abban je­lölhető meg, hogy Bulgáriában zöld­mezős beruházás keretében gyárat avattunk, Románi­ában pedig bőví­tést hajtottunk végre. Az addigi magyar exportot mindezek kiváltot­ták, kevesebb munkaerőre volt szükségünk, az el­bocsátottak jelen­tős részét egyéb­ként már újra fog­lalkoztatjuk.- Mit tettek a pia­cok bővítéséért?- Erős piacélén­kítési programot hirdettünk meg. Ez gyakorlatilag két vágányon fut, egyfelől a hagyo­mányos akciókat preferáltuk, más­részt az üzletek technológiai meg­újítását kezdtük el, ami látványos, hi­szen az üzletek külső megjelené­sükben is megvál­toztak és a belső működésük is job­ban alkalmazko­dik a vásárlói igé­nyekhez. A kör kö­zepén azonban to­vábbra is a termék áll, minőségben, árban, szortimentben.- Merre halad most a Fornetti itthon, külföldön?- Folytatjuk itthon a piac­élénkítési programot, már nemcsak a pici üzletek újulnak meg, hanem modern, széles áruválasztékú Fornetti üzletek is nyílnak, ahol a klasszikus termékeink mellett, a helyben sütött fehér pékáru széles vá­lasztékát, szendvicseket, cuk­rászipari termékeket is kíná­lunk a vásárlóknak. Intenzív érdeklődés van a Fornetti iránt a volt FÁK országokból, remé­nyeink szerint hamarosan üzle­tek nyílnak Oroszországban, el­indult a piacépítés Törökor­szágban és Kanadában is. Piacélénkítés a Fornetti titka dr. szabó József Válság idején készülj a fellendülésre Üzletet láttak a használtautó- alkatrészek kereskedelmében Az autóbontók tevékenysége az autógyártási iparág részét képe­zik. A világhírű gyárakban szüle­tő járművek, miután több száz­ezer kilométert futnak, s kivonják őket a forgalomból a bontókba ke­rülnek. Itt végződik a négykere­kű családi kedvenc élete. Egy ilyen jól ismert vállalkozás, a bócsai Kozák Autóbontó Kft., mely a közelmúltban gyarapítot­ta a kamarai taglétszámot. Csima István ügyvezető igazgató azt mondja, azért léptek be a szerve­zetbe, mert tartozniuk kell vala­hová. Azt várják el a BKMKIK-tól, hogy tájékoztassák őket a jogsza­bályváltozásokról. A környezet- védelmi rendeletek gyakran vál­toznak, követni szinte leheteüen. Bízik benne, hogy a kamara emellett más, a vállalkozás fejlő­dése szempontjából fontos infor­mációkkal is segíti majd a társa­ságuk napi munkáját. A cég, több mint két évtizede működik a te­lepülésen, jelenleg hat embernek nyújt megélhetést. Többnyire né­met, a forgalomból hivatalosan kivont autókat importálnak. Mint mondta, tavaly német családok nagyon sok jó minőségű használt autóból szálltak ki, mert az állam az új járművek megvételét 2500 euróval (kb. 700 ezer forint) tá­mogatta. Csima úr elmondása szerint érdemes volt behozni eze­ket a koros, de nem lestrapált sze­mélyautókat, mert a németek precízen szervizeltetik kedvence­iket. Sok jármű alkatrésze még sokáig használható, így jól is ér­tékesíthető. Tapasztalata szerint például a hazai járművek eseté­ben - szemben a némettel - álta­lában csak az alkatrészek felét le­het használtként értékesíteni. A magyar lakosoknak kevesebb pénz és idő jut szervizelésre, az utak minősége is rosszabb - mondta végül Csima István ügy­vezető igazgató. ■ Csima István cégvezető Az európai kamarai történelem több mint félezer éves ünnepség Munkatársi találkozón idézték fel, a elmúlt tizenöt évnyi időszak történéseit- Idén ünnepeljük a Bács-Kis- kun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megalakításának ti­zenötödik évfordulóját. A tizen- ötös a varázsló száma. Aki ezzel a számmal kapcsolatba kerül, képes boldoggá tenni a környe­zetét, a világot. A keleti kultúra szerint, ha a számjegyeket összeadjuk, akkor egy hatost kapunk. Ez pedig a régi bölcsek szerint a harmóni­át jelenti - mondta Gaál József kamarai elnök a szervezet közel­múltban tartott munkatársi ta­lálkozóján. Erre a rendezvényre meghívták a korábban a kama­ránál dolgozó munkatársakat is. Az ünnepségen a megyei elnök- stílusosan - 15 percben próbál­ta összefoglalni 15 év történetét. A kamarai rendszer Európában több száz éves múltra tekint vissza. Marseillesben alapították a szervezet elődjét félezer éve. De olasz források szerint példá­ul Toscanában Lucca városában az 1200-as években a helyi ipa­rosok egy sajátos érdekvédelmi szervezetet alapítottak. Ők úgy tartják, hogy az a véd- és dacszö­vetség a térségi kamara elődje. Már akkor tudták a tálján iparo­sok kereskedők, hogy helyettük más nem fogja képviselni az ér­dekeiket. Érdekes, hogy Európa fejlett országaiban, így Olaszor­szágban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, sőt a talán legliberálisabb bérén­m i u. Az elmúlt időszak humoros történéseit fotók levetítésével idézték fel dezkedésű Hollandiában is kö­telező a kamarai tagság. A gaz­daság szereplői így, együttesen tudják az érdekeiket képvisel­tetni a törvényhozásban, sőt je­lent egyfajta piacvédelmet is a tagoknak. Bár a megyei szerve­zet mindössze másfél évtizedre tekinthet vissza, ezalatt az idő alatt is rengeteg fontos ese­mény történt. Gaál József hangsúlyozta: a mai szervezet, szolgáltató szer­vezet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a költség- vetésnek mindössze egyharma- dát teszik ki a tagdíjak. A ma­radék kétharmad pedig a sza­badpiaci tevékenység - oktatás, szakképzés, békéltető testületi stb. - bevételekből folyik be. A múlt felidézése, a jelen helyzet elemzése után szólt a felada­tokról. A kormány döntése alapján bevezetik idehaza a du­ális szakképzést. Ez nagy feladatokat ró a ka­marai munkatársakra, mert 125 szakma került a szervezet felügyelete alá. Emellett a fel­nőttképzésben és a felsőokta­tásban is változások várhatók. E területek reformjainál is ki­kéri a kormány a kamara állás­pontját - mondta végül az el­nök. Gondolatait követően, Sipos Zsolt kamarai titkár a 15 év történetét humorosan ábrá­zoló fotósorozatot mutatott be a meghívottaknak. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents