Petőfi Népe, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-30 / 253. szám

E sabal 37 ízfesztivól' ' Velünk élő néphagyományok: szokás még a kóstoló Szalmával porzsolnék egy békéscsabai disznótor-bemutatón. Ragaszkodnak az ősök hagyományaihoz tanítójának, és pluszban még azoknak, akiket a család meg akart tisztelni.- EZ A SZOKÁS a mai napig él, igaz, a kör szűkült kicsit - mondja Ando György, kiemel­ve: régebben a család ereje a kiterjedt rokonságban rejlett, így erősebbek voltak a rokoni kapcsolatok. A disznótorra az egész rokonság hivatalos volt, csak kóstolóra elment egy egész hízó. - Igaz, akkoriban nem egy disznót vágtak, ha­nem nyolcat, tízet egyszerre - árnyalja a képet a néprajzkuta­tó, hozzátéve: ma már az is megszabja, kinek és mennyi kóstolót küldenek, hogy általá­ban csak egy disznót vágnak háztartásonként. küldeni egy adagot a gyerekek Csabai disznótoros kellékek Nagyváradon A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága számtalan, a sertéstartáshoz, disznóvágáshoz kötődő tárgyi emlékkel bír. A hagyományos paraszti kultúra eme kellékeit december 16-án Nagyváradon mutatják be Az igazi csabai - A csabai kolbász története című kiállításon. H a változó formában is, a modem korhoz iga­zodva, de évszázados hagyományokat őriznek a csabai disznótorok és a csa­bai kolbász.- A KOLBÁSZKÉSZÍTÉS, disznó­vágás hagyományőrzés is - emeli ki Ando György néprajz- kutató, a Békés Megyei Múzeu­mok Igazgatóságának helyette­se. A kolbászreceptek családi ti­tokként öröklődnek generációról generációra és ez is egyfajta ha­gyományőrzés. Változni persze, minden változik. Száz évvel ez­előtt még Békéscsabán csak az arra kijelölt területen lehetett a levágott disznókat megperzsel­ni. Ennek tűzvédelmi oka volt, hiszen a házak tetejét nád fedte. A lepörzsölt disznókat azután már mindenki a saját portáján dolgozta fel. Napjainkban az eu­rópai uniós szabályok változtat­tak a disznótor menetén. VÁLTOZOTT AZ IS, hogy a disz­nótor mára inkább gasztronómi­ai esemény, és nem élelmiszer- cikkeket termelő munka, ahogy még Dedinszky Gyula írja A csa­bai kolbász című, 1975-ben megjelent könyvében. NEM VÁLTOZOTT azonban az, hogy a disznóvágás és kolbász­készítés hagyományos rend sze­rint zajló közösségi esemény. Megvan az ideje az első pálinká­nak éppúgy, mint annak, hogy reggelire, ebédre, vacsorára mit tálalnak fel, és őrződik a kósto­lóküldés szokása is. „A kóstoló adása Békéscsabán egészen ál­talános szokás, a kör azonban, amelyre kiterjed, erősen válto­zó, különféle fokozatokról be­szélhetni vele kapcsolatban” - írja Dedinszky Gyula. Kötelező volt a kóstoló azoknak, akik részt vettek a disznótoron, illet adni kóstolót a testvéreknek, szomszédoknak, ajánlott volt

Next

/
Thumbnails
Contents