Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-23 / 222. szám

Petőfi Népe 2010. szeptember 23., CSÜTÖRTÖK Elő- és utóérlelnek, majd rostálnak A lamináttakarót mozgató emelő tetőszerkezettel biztosítják a teljes zártságot A levegőcsatornákat faaprítékkal fedik az egyenletes légeloszlás érdekében Az összekevert szennyvíziszapot az intenzív érlelőbe rakodják be, ahol 21 napig érlelik Az emelő tetőrendszer működése GORE ™ Cover PLS technológia minden szempontból zárt kom­posztálási technológiának szá­mít. A PLS emelő tetőszerkezet a komposztálási technológia zártságát biztosító GORE ™ Cover lamináttakarót mozgatja. A takaróanyag alsó része kör­be rögzítve van a beton silófal vízszintes felületéhez, a közle­kedőfolyosó felől pedig a re­dőnyszerkezetű cellakapuhoz. A rögzítés ipari tépőzárral tör­ténik oly módon, hogy a kom­posztálási folyamatok során ke­letkező bűzhatást előidéző szag­anyagok nem juthatnak ki a szabad levegőre. A takarólaminát felületét annyi ráhagyással méretezték, hogy a laminát a kellő magas­ságba felemelhető. Betárolás so­rán a laminát fölemelt állapot­ban nem akadályozza a rakodó­gépek munkáját. Miután a silót betárolták, az emelőtetővel a speciális takarót az érésben lé­vő anyagra engedik. A laminát, mely a fedett köz­lekedő oldalfalán található cel­lakapu körül rögzített, a leen­gedés fázisa alatt az oldalfalak leengedésével szinkronban, fo­lyamatosan zárja le a siló csar­nokhoz kapcsolódó cellanyílá­sát. Leengedés után a laminá- tot a fedett közlekedő belső te­rében a cellakapu alsó-oldalsó részén rögzítik és lesúlyozzák, amivel teljesen lezárják a cel­lát a fedett közlekedő és a kül­világ felé. A silócellákból történő átra­kodáskor vagy kitároláskor oldják a rögzítést és a lesúlyo- zást, a szondákat eltávolítják a kezelt anyagból, és a GORE™ COVER ponyvát mozgató PLS tetőszerkezetet működésbe hozzák, ezzel együtt a csarno­kot lezáró ponyvakaput is nyit­ják, amelyen keresztül a rako­dógépekkel kitárolható a kész végtermék. Üzemeltetés A négy darab intenzívérlelő si­lóba egymást követően tárolják be a nyersanyagokat. Az érlelé­si idő alatt a komposzt hőmér­sékletének előírás szerint mini­mum 7 napon keresztül el kell érnie a 60 Celsius-fokot, mely biztosítja, hogy a benne lévő fertőző baktériumok elpusztul­janak. A folyamatos üzemeltetés ér­dekében a 21 napos intenzív ér­lelés befejeztével átrakodják a komposztot szemközti utóérlelő cellákba. A 21 napos intenzív érési idő­tartam alatt a levegőztetés a si­lókban mért hőmérsékleti és oxigénadatok határértékei alap­ján működik. A komposztálan­dó nyersanyag nedvességtartal­mának szabályozása és az anyag átforgatása a komposztá­lás ideje alatt nem szükséges, ugyanis a takarólaminát és a le­vegőztetőrendszer összehan­golt működése egyenletes hő-, oxigén- és nedvességeloszlást biztosít a silóba betárolt anyag teljes térfogatában. Az érés alatt bekövetkező térfogatvesz­teség miatt a mérőszondákat időszakonként mélyebbre kell szúrni az anyagban. Irányítási rendszer A számítógépes irányítástech­nikai rendszer segítségével sza­bályozható a komposztálás me­nete, a levegőztetés intenzitása, ezáltal az érési folyamat is. A komposztálandó anyagba helyezett mérőszonda által mért jelek adatkábelen keresz­tül a silók mögött elhelyezett kültéri irányítástechnikai szek­rénybe kerülnek. Innen az adat- átviteli egység továbbítja az adatokat a központi vezérlő szá­mítógéphez, mely a szociális épület irodahelyiségében van elhelyezve, ahol a beérkező je­lek feldolgozása, elmentése, il­letve grafikus megjelenítése történik. A számítógép a beérkező je­lek alapján szabályozza a leve­gőztetőrendszert, így magát a komposztálási folyamatot. A GORE™ Cover PLS techno­lógia a fent említett módon biz­tosítja azt, hogy a komposztálá­si folyamat intenzív érési fázisa végig szabályozott körülmé­nyek között, rövid idő alatt (3 hét) és a környezed terhelése­ket minimálisra csökkentve zaj- lódjon le. A celláK/silók kitermelése A siló kitermelése a 21 napos intenzív érés után történik. El­ső lépésben a szondákat és ve­zetékeket távolítják el. Máso­dik lépésben a PLS tetőt fel­emelik, ezáltal egy zárt „csar­nokként” funkcionáló cellából végezhető el a kitermelés. Ez­után kezdődik meg a komposzt kitárolása és áthelyezése az utóérlelő silókba. Az utóérlelő silókba való át- termelés következtében a kom­poszt fellazul, átkeveredik, ami az utóérlelés szempontjából kedvező. Az utóérlelés az intenzívérle­lő silókkal szembeni négy da­rab utóérlelő silóban történik hasonló technikai feltételekkel, mint az intenzív érési ciklus­ban. Az utóérés - hasonlóan az intenzív érési ciklushoz - zárt, levegőztetett rendszerrel törté­nik, ahol az utóérés folyamata hőmérséklet- és oxigénértékek alapján szabályozott. Az utóér­lelő siló térfogata mintegy 635 m3, 30 méter hosszú és 8 méter széles. A silókba az utóérlelt anyagot 3 méter magasan tárol­ják be, majd a 21 napos utóérés után az utókezelő csarnokba kerül áthordásra. Utóérés Az intenzív érlelést követően a komposzt általában II-III. érettségi fokot ér el, ezért szük­séges az utóérlelés. Ennek so­rán befejeződnek az átalakulá­Farkas István, a komposztálóüzem vezetője a számítógépes programot biztosító cég munkatársával si folyamatok, stabilizálódik az anyag. Ezt követően lehet a komposztot rostálni. A techno­lógiai méretezésből fakadóan - a majdani 2015-re várható tel­jes tervezett terhelés esetén - minden 5. napon történik egy utóérlelő cella kitárolása és utókezelése. Utókezelés A kész komposztnak meg kell felelnie a 23/2003 (XII.29. KvVM) kormányrendelet elő­írásainak. A dobrosta segítségé­vel a komposzt átrostálásra ke­rül, ezáltal teljesen fellazul. Kü­lönválasztódik a durva és a fi­nomfrakció. A rostamaradék visszakerül az előkezelő térre, és struktúra-, valamit oltó­anyagként újra felhasználható a következő komposztálási cik­lusban. A finomfrakciót ezután a készkomposzt-tároló csarnok­ba szállítják át. Az így előállított szennyvíz- iszap-komposzt jó minőségű, érett, magas tápanyagtartalmú és higiénikus. Felhasználása el­sősorban a mezőgazdaságban a szántóföldi növénytermesztés­ben virágföldként való alkalma­zásra, gyenge rekultivációs, ta­lajrehabilitációs és talajtakará- si célokra ajánlott. A komposz­tálócsarnok levegőjét biofil­teren keresztül szűrik, mely­nek hatásfoka 95 százalékos, ez azt eredményezi, hogy a létesít­mény nem rontja a környéken élők életminőségét. Az utóérlelés után átrostálják a komposztot A rostálást követően a rostamaradékot újrahasznosítják A kész komposztot fedett raktárban tárolják, mielőtt értékesítik

Next

/
Thumbnails
Contents