Petőfi Népe, 2010. szeptember (65. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-23 / 222. szám

XII. KULONSZAM 2010. szeptember 23., CSÜTÖRTÖK Petőfi Népe Értékesítik a kész komposztot bácsvíz zrt. A megépült létesítmény példaértékűnek számít a hazai telepek között Kecskemét és térsége az európai átlagot is felülmúlta A komposztálótelep meg­építése nem új ötletként merült fel, a kecskeméti Bácsvíz Zrt. szakemberei már 1996-ban megálmod­ták a környezetvédelmi szempontból is fontos léte­sítményt. A részletekről, és a kész komposzt továb­bi feldolgozási lehetősége­iről Sütő Vilmossal, a Bácsvíz Zrt. csatornaszol­gáltatási főmérnökével be­szélgettünk. korszerűsítések a telepen az ISPA-projekten belül. Melyek voltak azok, amelyek szorosan kapcsolódnak hozzá?- A szennyvízcsatorna-háló­zat kiépítésével párhuzamosan növeltük a szennyvíztisztító te­lep kapacitását, hatékonyságát. Ennek része volt az iszap-elősű- rítő gépház felújítása, és egy új iszapvíztelenítő gépház megépí­tése, ahol már a réginél lényege­sen modernebb, itt már automa­tizált iszapcentrifugát alkalma­zunk. Ennek az iszapvíztelenítő­nek a végterméke a víztelenített A komposztálási folyamat a szigorú előírásoknak minden téren maximálisan megfelel- Miért vált szükségessé a komposztálótelep felépítése?- A kilencvenes évek közepén az akkori jogszabályok értelmé­ben a szennyvíziszapot kom­posztálás nélkül nem lehetett hasznosítani. Cégen belül 1996- ban eldöntöttük, hogy elkészít­tetjük a koncepcióterveket - a szennyvízcsatorna-hálózattal párhuzamosan - a komposztáló- ra is. Ennek oka az volt, hogy a későbbiekben - ha a pályázati lehetőségek is adottak lesznek - a koncepcióterv birtokában könnyebben és gyorsabban tud­jon lépni a tulajdonos önkor­mányzat. Mindeközben változ­tak a hazai jogszabályok, velük párhuzamosan figyeltük az eu­rópai uniósakat is, hiszen csat­lakozás előtt álltunk. 1999-re megkaptuk az elvi vízjogi enge­délyeket, így már minden adott volt ahhoz, hogy Kecskemét vá­rosa bármikor képes legyen pá­lyázatot benyújtani a megvaló­sítására.- Mikor jött el ez a pillanat?- A tulajdonosi - önkormány­zati - érdekeket mindvégig fi­gyelembe véve, velük egyeztet­ve készítettük el a telep meg­építéséhez szükséges terveket, így amikor 2004-ben Kecske­mét és a három kistelepülés - Kerekegyháza, Ballószög, Hel­vécia - együttesen benyújtotta pályázatát az uniós előcsatlako­zási program szennyvízcsator­na- és szennyvízkezelési pályá­zatára, már kész terveket tud­tunk átnyújtani. A pályázat si­keres lett, és minden folyamat felgyorsult. A teljes beruházást irányító projektmegvalósítási egység műszaki felelőse lettem, kollégáimmal, Hegedűs László hálózati üzemvezetővel és Cső­vári János telepvezetővel mind­végig figyelemmel kísértem a munkálatokat.- A komposztálótelep megépí­tését megelőzően is történtek iszap, mely alapanyaga a kom­posztálásnak. Mondhatnánk úgy is: itt kezdődik a komposztá­lás.- A hazai szennyvízkezelési te­lepeket tekintve ezzel az új komposztálóval Kecskemét rangsorban hol helyezkedik el?- Már a tervezéstől kezdve na­gyon komolyan vettük ezt a fel­adatot is. A saját elhivatott szak­maiságunknak és a tulajdonosi érdekeknek eleget téve a maxi­mumra törekedtünk. Ennek eredménye, hogy ma hazánk egyik legjobb - ha nem a legjobb- és leghatékonyabb komposztá- lóját tudhatjuk magunkénak. A beruházás példaértékű lett, ami­re büszkék lehetünk.- Kecskeméten és az érintett három településen kívül más­honnan is fogadnak szennyvíz- iszapot?- Kapacitásunk engedi, így a térségben lévő kisebb községek­ből, városokból is fogadjuk a szennyvíziszapot: Tiszakécské­ről, Szentkirályról és Lakitelek­ről. Amint elkészül a szennyvíz- hálózatuk, a kör kiegészül még Tiszaalpárral, Nyárlőrinccel.- Éves szinten milyen mennyi­ségben dolgoznak fel iszapot?- A komposztálás során a jö­vőben évi 10-11 ezer köbméter iszapot használunk majd fel, amit adalékanyagokkal bekever­ve, levegőztetett, zárt cellákban elő- és utóérlelünk. Mindezek eredményeképpen évi 5-6 ezer tonna jó minőségű komposzt ke­letkezik.- Hogyan hasznosítják a kom­posztot?- Cégünk vezetése a tulajdo­nos önkormányzatokkal egyet­értve piacorientált komposztá­lásban gondolkodik: olyan minő­ségű végterméket állítunk elő, amelyik most keresett a piacon. A telepen keletkezett komposzt alkalmazási területe nagyon szé­les: kezdve a több száz hektárnyi szántóföldi növénytermesztéstől a kiskertek tápanyag-utánpótlá­sán át a virágföld előállításáig. Kezdetben az ömlesztett formájú mezőgazdasági nagytáblás hasz­nosításra alkalmas komposztot értékesítjük. Az egyéb hasznosí­tási formákhoz még kisebb lépté­kű fejlesztés szükséges, mint pél­dául a virágföldzsákoló vásárlása.- Mikortól értékesíthetik a komposztot?- Megkezdhetjük, amint a komposztot termékké nyilvánít­ják. A hatósági engedélyek már folyamatban vannak, úgy kal­kuláljuk, hogy még év vége előtt megkezdhetjük a forgalmazást. Addig azonban minden marke­tingeszközzel élünk, és a leendő vásárlói kört tájékoztatjuk a le­hetőségekről. Többek között konferenciát is tartunk, ahol szakelőadókkal közösen ismer­tetjük a komposzt felhasználá­sának előnyeit.- Milyen előnyökkel bír a me­zőgazdaságban a komposzt?- A gazdák számára azért von­zó, mivel a műtrágyánál lénye­gesen olcsóbb, a nitrogén- és foszfortartalma viszont felveszi a versenyt vele. Mindezzel pár­huzamosan egy fejlesztésen is dolgozunk. Kísérleti jelleggel energianövények termesztésébe kezdtünk, melyek tápanyag­utánpótlásához szintén kiváló a komposzt.- Miért van erre szükség?- Kecskemét környékén szá­mos parlag terület található, mely kiváló az energianövények termesztésére. Célunk, hogy ezeket a földeket ismét bevonják a művelésbe. Mindehhez kidol­goztunk egy folyamatrendszert. A gazdáknak biztosítjuk az energianövény-dugványokat, melyeket a későbbiekben ők művelnének, de tőlünk vásárol­nának komposztot hozzá. A nö­vények kétéves korukban érik el az aratási időt, amelyek aratásá­hoz az első években szakmai se­gítséget is adnánk, majd felvásá­roljuk az aratás eredményeképp létrejött faaprítékot. Ezt tovább­értékesítenénk, hiszen nagyon előnyös tulajdonságokkal bír.- Melyek ezek?- A legfontosabb, hogy fűtőér­tékre vetítve egy köbméter gáz árának mindössze 40-50 száza­lékába kerül az energianövény faaprítékával történő fűtés költ­sége. Terveink szerint első kör­ben intézmények fűtésére java­soljuk felhasználni, ehhez speci­ális kazánt szükséges majd fel­szerelni.- Mikorra várható az első ara­tás?- Az energianövények ter­mesztését a Bácsvíz Zrt. - kísér­leti jelleggel - kétszer öthektá­ros területen megkezdte: az energiafűz- és energianyár-dug- ványokat áprilisban ültettük el, és már két méter magasak. Az energianövényeket két év után arathatjuk le, de a növények élettartama 20 év lesz. Az energianyárfa április óta két méter magasra nőtt, termesztéséhez komposztot használnak Hazánkban évekkel ezelőtt ki­tűzték a célt, miszerint a lakos­ság 76 százaléka rendelkezzen szennyvízcsatornával. Köszön­hetően az elmúlt évek látvá­nyos és nagy lakosságszámot érintő szennyvízcsatorna-beru­házásainak, e közmű terén Ma­gyarország elérte az európai színvonalat. A kétezer fő alatti településeken kívül szinte va­lamennyi községben, városban elérhető a mindennapos kom­fortot nyújtó közmű. Kecskemét, Helvécia, Balló­szög és Kerekegyháza belterü­letén az átlagnál is nagyobb arányt mutat: szennyvíz-csa­tornázottság szempontjából el­érték a közel 100 százalékot. A kis-ISPA része a csapadékcsatorna- főgyűjtő építésé Kecskeméten a szennyvízcsa­torna kiépítése mellett a kis- ISPA-beruházás része a csapa­dékcsatorna-főgyűjtő megépíté­se is. A Batthyány utca-Rávágy tér-Belső- és Külső-Szegedi út vonalában épül ki a CS 3-0-0 fő­gyűjtő, mely megoldja a Nyíri út-Kőhíd utca-Petőfi Sándor utca térségét érintő, eső után felgyülemlő csapadékvíz prob­lémáját. A Bácsvíz Zrt. Kecske­mét város önkormányzatával rendszeresen egyeztetve, ezt követően folytatni szeretné a csapadékfőgyűjtők építtetését. A város számos részében fon­tos lenne a beruházás, de ma­gas bekerülési költségei miatt csak a legindokoltabb helye­ken, az anyagi lehetőségekhez mérten folytatják a kiépítése­ket a következő években. Töb­bek között tervezik a Bem utca -Kuruc körút-Bethlen körút, valamint a Műkert-Hunyadi- város térségében a csapadékfő­gyűjtő kiépítését. A költségeket tekintve el­mondható, hogy egy méter szennyvízcsatornánál tízszer többe kerül egy méter csapa­dékcsatorna. Míg az előbbi költsége métereként 30 ezer fo­rint, addig az utóbbi három- százezer forint. Éppen ez az oka annak, hogy ezen beruhá­zások mellett csak magas hasz­nossági fok alapján döntenek. a Petőfi Népe különszáma ISSN-szám: 00133-235 x Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgató­ja. A szerkesztőség és a kiadó címe: Kecskemét, Széchenyi krt 29. Telefon: 76/518-200 Telefax: 76/481-434 e-mail- cím: petofinepe@axels.hu. Főszerkesz­tő-kiadóigazgató: Király Ernő. Felelős szerkesztő: Ökrös Csaba. A kiadványt szerkesztette: Sebestyén Hajnalka, Farkasné Szigeti Valéria. Nyomdai elő­készítés: Nánási Erzsébet. Nyomtatás: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem. Telefon: 76/481-401. Telefax: 76/481-204. Fele­lős vezető: Boros Gábor A melléklet a Ferling PR Kft. és a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. közreműködésé­vel Kecskemét Megyei Jogú Város Önkor­mányzata megbízásából - Kecskemét vá­ros agglomerációjának csatornázási és szennyvíz-kezelési programja keretében - készült.

Next

/
Thumbnails
Contents