Petőfi Népe, 2010. augusztus (65. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-06 / 182. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK 3 Ne lopj! welcome helyett őseink anno lakhangyúnak nevezett „otthona” egyszerű földbe ásott gödör volt, fedele erősebb gallyakból, levelekből készült. A föld melege, a rakott tűz adott némi hőt az ott lakóknak télen. A lopást bizonyára akkor is büntették, már ha egyáltalán volt mit eltulajdonítani egymástól. A tanyavilág fénykorában jókora verés járt a gazdától a tetten ért tolvajnak, a csendőrtől tömlöc, rosz- szabb esetben akasztófa a lefülelt zsiványnak. Mostanság szabad préda a külterületi ingatlan, nyaraló, melyeket százszámra fosztogatnak - a legtöbb esetben büntetlenül. A tolvaj elviszi az értékesíthető dolgokat, de felfeszíti az ajtót, bezúzza az ablakot is, amivel nemcsak tönkreteszi a tulaj munkáját, de jelentős anyagi kárt is okoz. A ráérősek heccből rongálják mások értékeit. Mert mi értelme van több ízben benyomni egy takaros tanya ablakát, majd elvinni vécékefét, plédet, néhány csészét? A,nyolcvanas években a Kiskunságban olcsó volt a föld, pár tízezer forintért birtokos lehetett bárki. Sok városi nem gazdálkodás céljára vett akkor földet, tanyát: a pusztai szabad élet, a puritán síkság, a nagy tér vonzotta vidékre. Mára lecsengett a parasztromantika. keserű tapasztalat, hogy a tanyát nem elég komfor- tizálni, szépen berendezni, őrzéséről is gondoskodni kell. Rezsijébe célszerű belevenni a távellenőrzés havidíját, a „Ne lopj!” feliratok kevéssé elrettentők. Üzemanyag híján rendőr, polgárőr, kevés helyen tudja ellenőrizni a határból befutó riasztást. Ahol negyedóra alatt bárhová kiérnek, ott a tolvajok se hülyék: néhány perc alatt végeznek a kirá- molással. POPOVICS ZSUZSANNA MEGYEI KORKÉP • VELEMENY Árvízkárosultak gyermekei fülöpháza A Borsod megyei Gibárt községből árvízkárosult családok gyerekeit látja vendégül szerdától egy hétig az önkormányzat és a környékbeli gazdaságok. Tartalmas programot szerveznek részükre, egyebek közt tanyai kocsikázást, kézműves- és sportfoglalkozásokat, meglátogatják a kecskeméti nevezetességeket, a nemzeti parkot, piknikéinek a Sán- dor-tónál. Mindezeken túl a helybeli gyerekek is bekapcsolódnak a vendégek szórakoztatásába. (M. J.) A Hírős Héten lesz tűzijáték Kecskemét Az országos jóté- konysági akcióhoz kapcsolódva a kecskeméti önkormányzat az augusztus 20-ai tűzijátékra szánt összeget felajánlja az észak-magyarországi árvízkárosultak megsegítésére, melyet a Magyar Vöröskereszt segítségével juttat el a rászorulóknak. A Hírős Hét Fesztivál zárónapjának hagyományos tűzijátéka azonban nem marad el, az égi parádét augusztus 21-én, szombaton 21 órakor láthatják az érdeklődők a főtéren. (S. H.) Lecsavarozta a széfet a betörő Kecskemét Július 28. és augusztus 4. között ismeretlen tettes betört egy Gát utcai házba. A tolvaj lecsavarozott és elvitt egy szekrényben tartott széfet, melyben készpénzt, személyes iratokat és egy autó pótkulcsát őrizték a tulajdonosok. A betörő zsákmánya közel kétmillió forint. (H. I.) A horgászboltba törtekbe Kecskemét Szerdára virradóra betörtek a Ceglédi úton lévő horgászboltba. A tolvaj a rácsot és az ablakot is befeszítve jutott be az üzletbe. A tulajdonosnak több horgászfelszerelése is eltűnt, a kár körülbelül 1 millió forint. (H. I.) További hírek a BA0N.hu hírportálon Szabad prédák a tanyák? tolvajlesen A szép szónál jóval hatékonyabb a hangtalan riasztó Egy kifosztott, szétmállóban levő tanya Soltszentimrén. Amikor tulajdonosai néhány éve eladták, szép parasztbútor volt benne dunyhákkal, edényekkel, tűzhellyel Fél év alatt száznál több tanyát törtek fel, fosztottak ki megyénkben. Tolvajrettentő lehet a távfelügyelet, a riasztó. A tanyaablakban hagyott gyermekrajz, üzenet kevésbé hatékony. Popovics Zsuzsanna fíU .■■■■: 'Oi 11 Csomagolópapíron gyermekrajz, kézzel írt üzemet fogadja a kéretlen betolakodókat egy Kecskemét környéki tanyán. „Itt minden a miénk, és szeretjük, kérlek, ne vidd el!" - olvasható a takaros ház ablakaiban. Gazdái értéket nem hagynak benne, mégis időről időre kifosztják.- Nemrég a bejárati ajtót emelték ki tokostól, de nem vitték messzire, a közeli erdőben megtaláltuk - meséli Aranka, az otthonuktól harminc kilométerre fekvő tanya tulajdonosa. - Három éve felszereltük riasztóval, mobiltelefonon jelezte a szerkezet, ha mozgást érzékelt. Néhány téves riasztás után pont akkor nem siettünk a helyszínre, amikor tolvajok jártak a házban. Humánus ember vagyok, a gyerekrajzokkal, üzenetekkel a betörők belátására, józan eszére próbálok hatni. Nem sok sikerrel. Értékes holmi nincs az igényesen felújított parasztházban, de vittek már el belőle ócskapiacon vett fakeretes tükröt, kerámia vé- cékefetartót, faülőkét. Gazdái azt feltételezik, gyermeket emelnek be a kis ablakokon, és vele ado- gattatják ki a mozdítható tárgyakat. Fél év alatt száztíz betörés, tizenegy vádirat az idei Év első felében 110 tanyabetörést jelentettek be a megyében - közölte Mihályné Bornemisza Eleonóra rendőrségi sajtószóvivő. Az elkövető kiléte 91 esetben nem volt megállapítható. A bűncselekmények nyomán 11 vádirat született, három eset került bíróság elé, egy esetben tárgyalás mellőzésével A bíróság két személyre rótt felfiggesztett szabadság vesztést, és büntette őket közérdekű munkavégzéssel. A betörők által eltulajdonított értékek és az okozott kár a legtöbb esetben nem haladta meg a háromszázezer forintot.- Feljelentés? Ugyan kinek? - fakad ki kérdésemre Aranka férje. - A tanyához közel eső faluban nincs körzeti megbízott, a rendőrőrs üresen áll, ablaka bedesz- kázva. A helyi polgárőrség megszűnt. A tanyagondnok egyedül nem sokat tehet, felhív, ha nyitva látja a tanyát. - És nem ez a legrosszabb - teszi hozzá a feleség. - A lakott tanyákat is meglopják, az ott élő idős embereket megverik, ha ellenszegülnek. Egy megoldás akad: havidíj ellenében őrző-védő szolgálat vállalja az üresen álló ingatlan táv- felügyeletét. Kivonuló szolgálattal együtt ára havi ötezer forint plusz áfa. Ha a riasztó hangtalan, akár tetten is érhetik a tolvajokat. „Itt már jártak, nem találtok semmit” - üzen egy másik tanyatulaj a tolvajoknak. Hasonlóval gyakran találkoznak a tanyagondnokok. - Van, aki ételt, italt is hagy elöl, csak ne tegyenek kárt tanyája ajtaján, ablakán, de például a fémtolvajokkal szemben ez vajmi kevés - osztja meg „Ami itt van, az csak számunkra érték” - figyelmezteti szép szó a rongáló tolvajt egyikük tapasztalatait. Illetékességi területén most is tud feltört tanyáról, de nem ismeri külföldi tulaját, aki ráadásul a tanyaszomszédnak meghagyott német lakcímről is elköltözött. Egy másik településen, Kun- baracson idén egy riasztás futott be külterületről a polgárőrökhöz, az is téves volt. - A kilencvenes években nálunk is volt olyan év, hogy két tucat tanyát kifosztottak, de amióta rendszeres a járőrözés, lényegesen megcsappant a betörések száma - büszkélkedik Szabó István polgárőrvezető. A baracsi erdőkben meghúzódó, időszakosan lakott tanyák javarésze riasztóval felszerelt. Ahol „eseményt” jeleznek, a polgárőrök perceken belül ellenőrzik a területet - akár éjszaka is. Esti muzsika Az év második felére is megtelt program-előjegyzésekkel a Solti Ifjúsági Fúvószenekar koncertnaptára. Legközelebb augusztus 8-án vasárnap, 19 órától Akasztón adnak Esti muzsika címmel térzenét. Orvul ölt a tompái hármas gyilkos főügyészség A nyereségvágy kimaradt a vádiratból, a kifosztás nem Vádat emelt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a tompái hármas gyilkosság ügyében. A vádiratból kiderül: Sz. István két női áldozatát: anyát és lányát is hátulról ütötte le egy feszítővassal, a súlyosan beteg, mozgásképtelen családfőt pedig ágyában ölte meg. Aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberöléssel, jelentős értékre irányuló kifosztással és jármű önkényes elvételével vádolja a megyei főügyészség a 29 éves Sz. Istvánt. Ez a bűnlajstrom biztosan életfogytig tartó szabadságvesztést jelent a lovastanya volt udvarosának. Még akkor is, ha azt a nyomozás során nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a gyilkosságokkal a vádlott szándéka eleve a pénzszerzés lett volna. Bár a kelebiai férfi több mint hétmillió forintot, illetve másfél millió forint értékben ékszereket is elvitt meggyilkolt áldozataitól. A zsákmányt apjának a kertjében, a disznóól mögött elásva találták meg a rendőrök. Az udvaros azt vallotta: az első gyilkosságot felindulásból, a másik kettőt pedig a lelepleződéstől tartva követte el, és csak eközben jutott eszébe, hogy a lovastanya főépületében körbenézzen értékek után. így a nyereségvágy kimaradt a vádiratból, de mint a megyei főügyészségen megtudtuk, ez - a büntetés szempontjából - gyakorlatilag lényegtelen tényező. Az életfogytiglant emberölésnél akár egy minősítő körülmény is megalapozhatja, itt pedig több is van. Ráadásul az értékek elvétele miatt a kifosztás vádjával is szembe kell néznie Sz. Istvánnak. A vádiratból kiderül: Sz. István tavaly november 4-én az udvaros traktorral talajegyengetést végzett, ám a tolólap leszakadt. A vádlott segítségül hívta K. lózsefnét, aki valamilyen megjegyzést tett. Sz. István ezen be- dühödött, az asszony után sietett. Egy feszítővassal hátulról nagy erővel leütötte, a földre rogyó nőre még kétszer lesújtott, majd bement a házba, és a súlyosan beteg, ágyban fekvő K. József fejére öt ütést mért, ezt követően pedig a család Merce- desével egy közeli erdőbe hajtott, hogy a tanya előtt elhaladók azt higgyék: az épületben senki nem tartózkodik. Visszagyalogolt a tett színhelyére, és a traktorral éppen távozni készült, amikor a házaspár lánya is hazaért. Őt pajszerral ütötte le - ugyancsak hátulról támadva. ■ Hraskó István ■ A hétmillió forintot és az ékszereket a disznóól mögött ásta el.
