Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-18 / 64. szám
3 PETŐFI NÉPE - 2010. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNY Ivókutat avatnak a víz világnapján városföld A víz világnapja alkalmából hétfőn rajzkiállítás nyílik a városföldi Klubkönyvtárban. Az óvodások és iskolások tetszőleges technikával készítették el a remekműveket. A megnyitó 9.15-kor kezdődik, a műsorban a vendégeket a középső- sök köszöntik egy vidám műsorral. Ezt követően 11 órakor az óvoda szabadtéri játszóparkjában fólavatják a gyermekivókutat, melyet a polgármesteri hivatal ajándékoz az intézménynek. A kutat Veszelka Mihály polgármester avatja fel. (S. H.) Új szökőkút a körforgalomban szökőkút Március 15-én Kapus Krisztián önkormányzati képviselő avatta fel Kiskunfélegyházán a Pe- tőfi-lakótelepi körforgalomban lévő szökőkutat. A Petőfi nevét viselő kút rövid idő alatt épült fel adományokból, önkormányzati támogatás nélkül. (Sz. T.) Laptopot loptak el egy Skodából kecskémet A szélvédőt betörve egy hordozható számítógépet és egy fényképezőgépet lopott el ismeretlen tolvaj keddre virradóra Kecskeméten, egy Csongrádi utcában parkoló Skoda Octaviából. (H. I.) További hírek a BA0N.hu hírportálon Gázbázis a szeméttelepen energia Áramtermelés a hulladékban képződő metánból Sári Tamás, az Ener-G üzemeltetésvezetője, Kovács Attila és Kocsis Mihály, a helyi üzemeltetők mutatták be a helyszínen a depóniagáz-hasznosító üzemet A szeméthegyekben keletkező metántartalmú gázok elégetésével áramot lehet előállítani. Erre példa a kecskeméti hulladéklerakóban létesült gázhasznosító üzem. Sebestyén Hajnalka A több mint háromszázmillió forintból elkészült kecskeméti üzem az Ener-G Energia Zrt. beruházásában valósult meg, mely a jövőben üzemelteti is. A cég garanciát vállalt arra, hogy hosz- szú távon biztosítja a hasznosító üzem maximális áramtermelését. A folyamatot Márialigeti Balázs, az Ener-G vezérigazgatója közösen mutatta be Zombor Gábor polgármesterrel. A hulladéklerakókban, a de- póniákban keletkező gázok több komponense rendkívül káros a környezetre. Az európai országok metánkibocsátásának egyharmada a hulladéklerakókban keletkező gázokból származik. A metánt megújuló energiaforrásként kezeli a kecskeméti gázhasznosító. A telepen jelenleg 1,7 hektár területen elhelyezett hulladékban folyik a depóniagáz hasznosítása, melyet 17 kút és több mint 1000 méter gázvezeték segít. A már lezárt szeméthegybe épített speciális kutaktól a gázvezetékrendszeren át jut a biogáz a hasznosítóba, ahol egyrészt ártalmatlanítják, másrészt újrahasznosítják, így elektromos áramot termelnek belőle. A sajtótájékoztatón dr. Zombor Gábor kiemelte, hogy Kecskemét pozitív irányt mutat ezzel a beruházással, hiszen az országban eddig csak néhány helyen ismerték fel ennek lehetőségét, fontosságát. Bízik abban, hogy lesz folytatás, és további megoldásokkal újabb megújuló energiát tudnak majd hasznosítani. Mindhalálig tanulás az érvényesüléshez pályázat Hogyan lehet 85 millió forintot értelmesen elkölteni? • Dr. Tabajdi Csaba EP-képvi- selő a vendége az MSZP-nek 2010. március 19-én (pénteken), 17.00 órakor a technika háza I. emeleti tanácstermében. A lakossági fórumra minden érdeklődőt szeretettel vár az MSZP. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS • ADJA még ma kopogtatócéduláját az LMP-nek! Kecskemét: 06-30/433-74-07, Kiskunfélegyháza: 06-20/457-86-87. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Megközelítőleg 85 millió forintot nyert a Kecskeméti Kulturális Központ az egész életen át tartó tanulás témakörében kiírt TÁMOP pályázaton. A következő két évben több mint ezer, Kecskeméten és a kistérségben élő ember szerezhet ingyenes tanfolyamokon a szakmájában és privát életében is használható ismereteket. Az első képzések őszszel indulnak.- Arra lesz példa ez a program, hogyan lehet 85 millió forintot értelmesen elkölteni - mondta Zombor Gábor polgár- mester a kulturális központban tegnap megtartott projektismertető sajtótájékoztatón. - Magyar- országon az uniós pályázatok hasznát általában abban mérik, hogy mennyi „beton” lesz belőle. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az országokban, amelyek a támogatásokat versenyképes tudást adó képzésekre fordították, utóbb sokkal több lett a „beton” is, vagyis sokkal több beruházás valósult meg. Aktualitás, hogy komoly lehetőségek nyílnak a foglalkoztatás terén, de ezzel a lehetőséggel csak akkor tudunk élni, ha a munkavállalókban megvan az igény arra, hogy képezzék magukat.- Hat témakörben 52 képzést, tanfolyamot, klubot, tábort, előadás-sorozatot indítunk a következő két évben, s ehhez 25 partnerszervezetet kértünk fel közreműködőként - mondta el a sajtótájékoztatón Bak Lajos, a Kecskeméti Kulturális Központ igazgatója. - A projekt célja: praktikus ismeretek átadása, kezdve a napi gyakorlatban használt technikai berendezések kezelésétől egészen az uniós munka- vállalást segítő jogi ismeretekig. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű fiatalok és a fogyatékkal élők részvételére. A példaként említett, uniós ismereteket adó tanfolyamot hátrányos helyzetű fiataloknak hirdettük meg. A sajtótájékoztatón érdekességként említették a szenior tanácsadók képzését. Nyugaton elterjedt gyakorlat, hogy nyugdíjhoz közel álló tanácsadókat képeznek, akiket tapasztalatuknál és koruknál fogva nagyobb bizalommal fogadnak az ügyfelek, mint fiatal kollégáikat - legyen szó akár pénzügyi kérdésekről, akár gyermekfelügyeletről. ■ Az ország tőlünk olyan, amilyen egy kis csoport megelégel te Kecskeméten a széchenyi- városi kutyaürüléket. Arra készülnek, hogy leveleket és színes papírból kivágott hatalmas virágokat ragasztanak ki, rajtuk felirattal: „Kutyád ürülékét szedd össze!” Az akció tiszteletre méltó, hiszen azt mutatja, hogy még mindig vannak emberek, akik nem intézik el egyetlen legyintéssel és a fejük félrefordításával azt, ami mindannyiunkat érint. A jó szándék, az ilyen fajta tenni akarás ugyanakkor naivitásról is árulkodik. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a kutyatulajdonosokat sétál- tatáskor emlékeztetni kell a kötelességükre, mert különben elfelejtenék. Egyszerűen nem érdekli őket, fel sem fogják, hogy a sok kupac együtt naponta több száz kilót jelent egy ekkora városban. •rendelet erre is van, de nem az a megoldás, hogy akkor tartjuk be, ha minden sarkon közterület-felügyelők állnak. Ki kellene alakulnia végre egy belső igénynek, ami arra sarkall bennünket, hogy ne a törvények, hanem önmagunk miatt viselkedjünk rivilizál- tan, az élet minden területén. Sírni volna kedvem, amikor azt látom, hogy valaki becsmérli az országot, közben köpköd az utcán, fűre áll az autójával, vagy éppen otthagyja a kutyapiszkot. Miért nem veszi észre ő és mi, mindannyian, hogy ez az ország tőlünk olyan, amilyen? Németországban például jártam olyan kisvárosban, ahol egyetlen köztéri szemetes sem volt, de egy gyufaszálat se láttam eldobva. Senkinek nem jutott eszébe szétszórni a szemetet, és utána verni az asztalt, hogy nincs kuka, és nincs elég közterület-felügyelő. ezért vagyunk mi Balkán, még ha fáj is az igazság. szegedi Éva: - Igénybe veszem a gázártámogatást. Ha megszűnik április végén, akkor a következő télen akár 4-5 ezer forinttal is többet fizethetek majd havonta. Kétszobás, konvektoros lakásban élek, ahol 15-20 ezerbe kerül a havi számla. Nem vagyok fázós, 20-22 fokos a hőmérséklet nálam. pólyák József: - Az Európai Unió egyik legszegényebb országa vagyunk, már most magas a gázár. Attól félek, hogy sem a kisnyugdíjas, sem a tisztességesen dolgozó, kis fizetésből élő munkás nem fogja kifizetni ezeket az árakat. Remélem, hogy visszaveszi az állam a külföldi kézbe került gázipari cégeket. ba józsefné: - Közalkalmazotti fizetésből élek két nyugdíjassal, egy átlagos, 90 négyzetméteres házatßtünk. Volt olyan hónap, hogy 90 ezer forintra jött ki a gázszámla. Támogatásra nem voltunk jogosultak. Ha nem adták volna el a gázcégeket, akkor nem volna ennyi a gáz ára. Remélem, nem emelik tovább a gáz árát. (B. ZS.) BOZÓNÉ KOZMA ZSUZSANNA:- Télen a négyszobás házunk fűtése 50-60 ezer forintba kerül. Arra gondolni sem merek, hogy eltörlik a támogatást, vagy emelkedik a gáz ára. A férjem fizetéséből élünk, én munkanélküli vagyok, a jövedelmünkből négyen élünk: mi, szülők és két gyerekünk. Nem tudom, hogyan fizetünk jövőre. MEGKÉRDEZTÜK Számít-e a gáz árának az emelkedésére? VITRIOL Mikor mondhatjuk majd el, hogy kezd lábra kapni a magyar agrárium? Arról már régen tudok, hogy a Duna-Tisza közén szezonmunkákra alkalmaznak külföldi, főként romániai napszámosokat. De azt csak most hallottam a rádióban, hogy honfitársaink is tömegesen járnak ki - nyugati ipari cégeknél magyar vendégmunkások már évtizedek óta dolgoznak - mezőgazdasági munkára Ausztriába, Németországba, sőt Szlovéniába is. Vagyis nem itthon állnak be napszámosnak, ahol nincs nyelvi problémájuk, s a család is könnyebben elérhető. Valö színűleg azért, mert - mint a rádióban elhangzott - a határon túl akár 3 ezer forintos órabért is kaphatnak. Ami ugyebár magyar zsebben már nem potom pénz. Igaz, megtörténik az is, hogy átverik őket, s üres bukszával és kor- gó gyomorral jönnek haza. De a hazai agrárium jövedelmezősége olyan kicsi - ha egyáltalán beszélhetünk erről -, hogy termelő ink nem szállhatnak versenybe az EU és a saját államuk által sokkal erősebben támogatott nyugati farmerekkel a bérezésben sem. Hovatovább a terményeikre, húsárujukra, tejükre stb. kereslet sincs itthon, ezt a nyugati „befektetők”, akik „megdübörögtették” Magyarország gazdaságát, ügyesen kimódolták. Mikor mondhatjuk majd el, hogy kezd lábra kapni a magyar agrárium? Amikor már nem éri meg a határon túlra járni kapálni, m A. Tóth Sándor
