Petőfi Népe, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-10 / 58. szám
6 2010. MÁRCIUS 10., SZERDA GAZDASAG A BUX index 2010. március 9-én 22500 22 400 22 300 22 200 22100 22000 21900 21800 P°nt/ Nyitóérték: Záréérték: 22 330 22397 Változás: 0,16% ’vVrS_A^ 1 Előző napi 1 .........................t....... zá réérték: 15.30. a New York-i? 22 361 tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó^(R) Változásié) Millió R Egis 20400 1,54 447 Mól 18900 0,74 2 622 ANY 880 0,57 OTP 6030 0,33 11673 MTelekom 719 0,27 1279 VESZTESEK FORRÁS: BfiT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió R Danubius 3410 -2,15 2 Emász 22 270 -2,06 KEG 318-1,54 Synergon 686 -1,43 Richter 41500 -0,95 3 335 A BUX index az elmúlt napokban 22 400 22361, 22 200 221 22000 21800 21631 21600 21 400 21549 Syy<21580 21200 21475 21000.-------------------------ponj/ 03.01 03.02 03.03 03.04 03.05 03.08 ^ la|) FORRÁS: BF.T BÉT-áruszekció (forint/tonna, 03.09.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. május ____________29 OOP TA KARMÁNYBÚZA 2010. május 27 850 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. május____________31200 TA KARMÁNYÁRPA 2010. május___________ 28 000___ OL AJNAPRAFORGÓ 2010. május 79 OOO MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. március 9-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f ■■ 267,21 196,55 182,65 +0,96 Ft +1,68 Ft +0,72 Ft Az IMF vezére szerint újabb válság jön A világnak fel kell készülnie egy következő válságra, még akkor is, ha most úgy tűnik, hogy a világgazdaság kezd kilábalni a recesszióból - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Dominique Strauss-Kahn kedden Johannesburgban közgazdászhallgatók előtt magyarázatként kifejtette: a gazdasági fellendülés beindulása miatt a politikusok kevésbé érzik a megszigorítások, a pénzpiacok fokozottabb ellenőrzésének a szükségességét. Az IMF vezérigazgatója leszögezte: nem tudja megjósolni, hogy mikor következik-következ- het be egy újabb világválság, és az milyen természetű lesz, de hogy megtörténik, az szerinte egészen biztos. ■ Versenyelőny az e-írástudás informatika A magyarországi kis- és közepes vállalkozások lemaradása jelentős így lógunk a világhálón Magyarországon évente 350 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a munkájukhoz számítógépet használók gyakorlott digitális írástudók lennének. A középiskolákban egyre többen szerzik meg a számítógépes jogosítványt. Sági Gyöngyi Ha a számítógépes munkahelyeken olyanok dolgoznak, akik láttak ugyan már számítógépet, de készségszinten mégsem rendelkeznek kellő felhasználói ismeretekkel, a tudatlanság többlet-' költsége meghaladhatja az évi 410 milliárd forintot. Ezt állapította meg egy a közelmúltban készült hazai felmérés. Egy másik adat szerint pedig öt éven belül Magyarországon már legfeljebb az állások tizedéhez nem kell digitális írástudás. A képzést felkaroló hazai szervezetek közül az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) és a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) az elmúlt hetekben országos rendezvénysorozattal hívta fel a figyelmet arra, Magyarországon milyen elkeserí- tően alacsony a digitális íráskészség. Az esemény szervesen kapcsolódik az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága által indított európai méretű kampányhoz. Magyarországon a kis- és köECDL-jogosítványok Magyarországo (ezer darab) 2008 2009 Modem 24 742 22 503 Kábelnet 718 060 782 287 DSL 806 569 800 013 Mobilnet 570835 933000 Egyéb 90 798 245 338 Összesen 2 310 914 2 783 141 * NETES KAPCSOLÓDÁSI TECHNOLÓGIÁK HASZNÁLÓI NAK A SZÁMA, FŐ FORRÁS: KSH zépvállalkozások alig tíz százaléka tartja fontosnak az élethosz- szig tartó tanuláshoz kapcsolható belső képzést, a nagyvállalatoknak is legfeljebb a 30-40 százaléka vélekedik így - emelte ki a rendezvénysorozaton szerzett tapasztalatai alapján Klotz Tamás, az ÍVSZ főtitkára. Megjegyezte: még lesújtóbb a kép, ha az informatikai továbbképzést tekintjük, nálunk feleannyi vállalkozás tartja ezt fontosnak, mint Csehországban. Pedig még a válság idején is ez az egyik olyan szakma, ahol a cégeknél hiány van - igaz, elsősorban minőségi tudással rendelkező - informatikusokból. A jövőkép ma már kicsit rózsá- sabb, mint két éve, mert azóta valamelyest nőtt az informatikai felsőfokú képzésre jelentkezők száma. A középiskolákban pedig évről évre nő az európai számítógépes jogosítványt (ECDL) megszerzők száma. Egyes szakértők szerint akár az érettségi alapkövetelményévé is lehetne tenni ennek megszerzését, hasonlóan az egyetemi diplomához megkövetelt nyelvvizsgához. Egyelőre parkolópályán van ugyanakkor az informaükai felnőttképzés 2008-ban nagy kampánnyal meghirdetett programja, a TITAN (tréningkeretprogram az információs társadalom alkalmazkodóképességének növelésére) is, az azzal kapcsolatos szándéknyilatkozatot a kormány, a MEFIT és Steve Ballmer Micro- soft-vezér írta alá (ő az, akit a pesti Közgázon az előadásán megdobált egy túlmozgásos hallgató). Ennek kapcsán a kormányzati koordinációt hiányolják már hónapok óta a projekt üzleti és civil oldalát képviselő szervezetek. Úgy vélik, emiatt késlekedik a finanszírozási források elkülönítése, a programhoz évi tízmilli- árd forintnyi uniós támogatás vehető igénybe. Tilesch György, a MEFIT főigazgatója lapunk kérdésére elmondta: a pénz nem veszett el, de már a következő kormányra vár az ehhez kapcsolódó pályázatok kiírása. A 2009-12 közötti időre tervezett TITAN lényege, hogy minél több legyen a számítástechnikai ismereteket szerzett munkavállaló, javuljon a kkv-szektor döntéshozóinak IT-képzettsége, és általában is több legyen a jól képzett informatikai szakember. A projekt modellje szerint az iparág szereplői adják a szaktudást, az állam pedig a koordinációt és - EU-forrásokból - a finanszírozást biztosítja. 20 éves a QUAESTOR Csoport. Az elmúlt 20 évben már több lábon álló cégcsoporttá fejlődtünk. 1993 óta segítjük pénzügyi szakértőként ügyfeleinket. Azóta ingyenes Befektetői Akadémiánk is segít abban, hogy ügyfeleink a pénzügyeikről átgondoltabban dönthessenek, 1993 -ban váltunk tőzsdetagokká és indítottuk el első befektetési alapunkat. Mára már elértük, hogy széles körű szolgáltatásainknak köszönhetően a legjobb megoldást nyújtsuk, legyen szó megtakarításokról, tőzsdéről vagy hitelről. A QUAESTOR Utazási Iroda 1995 óta abban a szellemben kínálja útjait, hogy az utazás, a pihenés életre szóló élmény maradjon. Utasaink mind egyedi, mind üzleti utak esetében számíthatnak ránk, sport- és koncertutaztatásí kínálatunk egyedi a piacon. 1996 óta foglalkozunk ingatlanfejlesztéssel. Mi építettük meg az ország első multifunkciós központját, a győri ETO Parkot. Jelenleg több saját tulajdonú hotelfejlesztésen is dolgozunk. Legnagyobb ingatlan projektünk a DunaCity, amely az utolsó nagy, összefüggő, beépíthető budapesti belterület ingatlanfejlesztési projektje. 2002-ben nyitottunk a nemzetközi befektetések felé. New York-i központtal működő leányvállalatunk, a GuaesTel építette ki a győri ETO Park komplett gyengeáramú és kommunikációs infrastruktúráját. Széles termékpalettánknak, minőségi szolgáltatásainknak és szakértő munkatársainknak köszönhetően 200 OOO-dik ügyfelünk számára tudtuk a megfelelő / megoldást kínálni, így reméljük, az elkövetkező évek során akár régi, akár új ügyfelünkként köszönthetjük, és a kővetkező 20 évben is együtt fejlődünk! ^QU/ESTOR 20 éve együtt fejlődünk Pénzügyi ügyfeleink 500 000 forintot nyerhetnek jubileumi akciónkkal, az utazni vágyók 20 úti célt 20 napig kiemelt kedvezménnyel foglalhatnak. Kecskemét, Dobó krt. 13. 8 (76) 416-504, (76) 417-430 Részletek: www.qcsoport.hu/20ev pénzügyek k. ingatlan F"utazás Jái telekom www.qcsoport.hu Egyensúlyban lehetünk igazán versenyképesek Megfelelő gazdaságpolitika mellett az egyensúlyi és versenyképességi szempontok nem ellentétesek: olyan büdzsét kell csinálni, ami elősegíti a gazdaság versenyképességének növekedését és egyben javítja a költségvetés egyensúlyát - fogalmazott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) kedd délelőtti fórumán Járai Zsigmond. A volt jegybankelnök és pénzügyminiszter hozzátette: a csökkenő deficit az IMF-hitel lehívásának feltétele volt, ez megmentett minket a 2008 őszén fenyegető csődtől, ám a bővülést nem segíti elő. A jelen helyzetből fakadó feladatok élén Járai Zsigmond az előreláthatóság megteremtését Járai: Nem a hiányt kell leszorítani, hanem többletet kell produkálni! említette. Fontos, hogy a vállalatok világosan lássák, a jövőben mi fog történni, mit tesz a kormány - tette hozzá. A célok között szerepel az is, hogy az állami újraelosztás arányát csökkenteni kell, amit egy dinamikusan növekvő gazdaságban lehet igazán megvalósítani. Emlékeztetett: az Orbán-kormány idején ennek mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 52 százalékáról 46-ra csökkent, azóta azonban 50 százalék körül állt be. Holott a kívánatos mérték 40 százalék alatt, az adóterhelés esetében pedig 30 százalék alatt lenne. Ez utóbbi jelenleg Magyarországon 38,5 százalék. Ezzel kapcsolatosan a szakember leszögezte: először az adókat kell csökkenteni, majd az ebből befolyó, idővel magasabb bevételekből lehet csak jóléti kiadásokat finanszírozni. Hozzátette: a költségvetésben nem a hiányt kell leszorítani, hanem egyenesen néhány százalékos többletet kell produkálni, hiszen csak így van esély az államadósság visszafizetésére. Járai Zsigmond ugyanakkor hang- súlyozta: nem a Fidesz hivatalos gazdaságpolitikáját, ha- n e m személyes véleményét ismerteti, bár - mint fogalmazott - vannak átfedések”.« K. R. A válságban felértékelődött a Széchenyi-kártya A válság idején a kis- és közép- vállalkozások (kkv) a hosszú távú hitelek helyett inkább a rövi- debb időre szólót választják, mely elvárásnak jól megfelel a Széchenyi-kártya nyújtotta lehetőség. „A kártya átlagos hiteldíja forintalapon 10 százalék alatti (10 millió forint hitelösszegig), ez kedvezőbb a kereskedelmi bankok szabad felhasználású hiteleinek kamatánál” - hangsúlyozta Kiss Zoltán, a Magyarországi Volksbank Zrt. igazgatósági tagja. A Ka-VOSZ szerint 2002-2009 között 160 ezer Szé- chenyi-kártyát igényeltek. Eddig 120 ezer kártyát adtak ki. A hitel nagysága elérte a 700 milliárd forintot. ■ A visszafizetési hajlandóság kedvezőbb, mint a többi hitelnél. Az elmúlt 8 évben a kihelyezett hitelek 41 százalékát az 500 ezer forint és 4 millió forint közötti kerettel rendelkező Széche- nyi-kártyával vették fel. A hitelek 25 százalékát az 5 millió forintos, 18 százalékot a 10 millió forintos, 10 százalékot a 6-9 millió forintos, 5 százalékot a 11-25 millió forintos kártyával vették fel. A visszafizetési hajlandóság az egyéb hiteleknél jobban alakult: az elmúlt hét évben kiadott összes Széchenyi-kártya 3,5 százalékánál került sor az állami készfizető kezesség beváltására. Ennek során 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ■
