Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

2010. február 11. CSÜTÖRTÖK. ■ i Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 15 A helyszíni végrehajtási eljárás szabályai A végrehajtási cselekmények al­kalmazásának sorrendisége nincs meghatározva, azonban az adóhatóság azon végrehajtási cselekményeket alkalmazza el­sődlegesen, melyek az adott ügy szempontjából a leggyorsabban vezetnek eredményre. Ameny- nyiben az „íróasztal mellől” fo­ganatosított kényszercselekmé­nyek (hatósági átutalási megbí­zás, jövedelem-letiltás, nyilván­tartásból történő gépjárműfogla­lás, stb.) eredményeként nem té­rül meg a tartozás, akkor az adó­hatóság végrehajtója helyszíni eljárást folytat le. Ezen eljárás lefolytatása előtt a végrehajtási szakterület előzetesen össze­gyűjti a számítógépes informáci­ós rendszer adatállományából rendelkezésre álló adatokat, va­lamint beszerzi a közhiteles nyilvántartások adatait. A végrehajtás egyik legjelleg­zetesebb formája a helyszíni el­járás keretében foganatosított ingóvégrehajtás. A végrehajtó ennek keretében feltárja az adós forgalomképes vagyontárgyait, illetve követeléseit, és elvégzi azok végrehajtás alá vonását, a törvényi feltételek fennállása esetén ingó-, követelés-, üzlet­rész-, készpénzfoglalást fogana­tosít, készpénzt vesz fel nyugta ellenében, valamint megállapít­ja a lefoglalt vagyon becsértékét. Előfordulhat, hogy az adós tulaj­donában álló ingóság harmadik személy birtokában is lehet. Ilyenkor a végrehajtó ezt a sze­mélyt nyilatkozattételre hívja fel, melynek eredményétől füg­gően ingófoglalást foganatosít. Az adóhatósági végrehajtó az egyes végrehajtási cselekmé­nyek foganatosítását a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (rövidítése: Vht.) rendelkezései szerint végzi. A helyszíni végrehajtási cselek­ményeket - vasárnap és munka­szüneti nap kivételével - bár­mely napon, reggel ó óra és este 10 óra között lehet lefolytatni, et­től eltérni az adóhatóság vezető­jének előzetes írásbeli engedé­lyével lehet. A helyszíni végrehajtási cse­lekményeket két végrehajtó együttesen foganatosítja. Az eljá­rás a végrehajtó hivatalos minő­ségének igazolásával, azaz a szol­gálati igazolvány bemutatásával, az eljárás céljának, tárgyának rö­vid ismertetésével, az adós illetve a helyszínen tartózkodó szemé­lyek azonosításával kezdődik. A végrehajtónak a helyszíni eljárásról jegyzőkönyvet kell ké­szítenie, melynek meg kell felel­nie a Vht.-ben meghatározott alaki és tartalmi követelmények­nek. A jegyzőkönyvben rögzíte­ni kell a végrehajtó eljárásának körülményeit, a végrehajtási cselekmény foganatosítását gát­ló körülményeket, kényszeresz­közök igénybevételét, az adós ál­tal előadott kérelmeket, ered­ménytelenül megkísérelt eljá­rást, stb. A jegyzőkönyvet a vég­rehajtó, a végrehajtási cselek­ménynél jelen levő felek és más érdekeltek írják alá. Az ingóvégrehajtás megkez­dése előtt a végrehajtó a foglalás helyszínén köteles felhívni az adóst az önkéntes teljesítésre. Amennyiben az adós önként nem teljesít, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyző­könyvben összeírja, és ilyen mó­don lefoglalja. A foglalást lehető­leg az adósnak (képviselőjének), az adós távollétében pedig a vele együtt lakó nagykorú családtag­jának a jelenlétében kell elvé­gezni. A foglalási jegyzőkönyvben az általános tartalmi kellékek mel­lett a foglalás sorrendjében, be­azonosításra alkalmas módon, tételesen rögzíteni kell a lefog­lalt vagyontárgyakat és azok becsértékét, utalni kell a lefog­lalt vagyontárgy állapotára és korára is. Rögzíteni kell a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat, vagylagos mentesség esetén pe­dig azt is, hogy az adós válasz­totta a mentesen hagyott ingósá­got. Magánszemélynél történő foglalás esetén fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozó személyek számát is. Rögzíteni kell a jegyzőkönyvben az ok megjelölése mellett azon eszkö­zöket is, amelyeknek végrehaj­tás alá vonását a végrehajtó azok elavultsága, forgalomkép­telensége miatt mellőzte. Az adós távollétében történő foglalás esetén, vagy ha az adós a jegyzőkönyv aláírását vagy át­vételét megtagadja, a végrehaj­tó az adós részére a foglalási jegyzőkönyvet a hivatalos ira­tok kézbesítésére vonatkozó ál­talános szabályok szerint kéz­besíti. A foglalást addig kell folytatni, amíg a tartozás járu­lékaival és a végrehajtási költ­séggel együtt nincs teljesen fe­dezve. A foglalás az ingóságon elidegenítési és terhelési tilal­mat eredményez, azt az adós a végrehajtás alól nem vonhatja el, el nem idegenítheti, nem ter­helheti, és nem semmisítheti meg. Amennyiben erre mégis sor kerül, az adóssal szemben büntetőeljárás kezdeményezé­se indokolt. Készpénzfoglalás esetén a végrehajtó az általa átvett ösz- szegről két példányban nyugtát állít ki, melyhez szigorú szám­adású, kétpéldányos, lap-páron­ként sorszámozott nyugtaköny­vet használ. A végrehajtó átadja a kiállított nyugta egy példányát az adósnak, és a foglalási jegyző­könyvben az összeg átvételének tényét, a készpénz átvételét iga­zoló nyugta sorszámát rögzíti. Ha az adós a végrehajtónál meg­fizeti a tartozását, vagy annak egy részét, a teljesítésről szintén nyugtát kell felvenni, és általá­nos jegyzőkönyvben rögzíteni kell a befizetés tényét. Napjainkban a végrehajtási munkában hangsúlyeltolódás fi­gyelhető meg az „íróasztal mel­lől” foganatosított kényszercse­lekmények irányába, de ha ezek adós esetében nem vezetnek eredményre, elengedhetetlen a helyszíni eljárás lefolytatása. HYUnDRI Szent Kristóf Autócentrum A minőségi autók és az igényes vásárlók autócentruma Kecskemét, Szent László krt. 68. Tel.: 76/502-800 www.hyundaihovany.hu

Next

/
Thumbnails
Contents