Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-27 / 49. szám
.2010. február 11., CSÜTÖRTÖK »mi i_i I Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal A fizetésképtelenség jogkövetkezményei Az adóvégrehajtás arra irányul, hogy az adóhatóság minden törvényes eszközt felhasználva követelését az adós vagyonából kielégítse, azonban ez nem eredményezi közvetlenül az adózó gazdasági tevékenységének megszűnését. Előfordul időnként, hogy az adózó végrehajtás alá vonható pénzeszköze, ingó- és ingatlanvagyona nem fedezi a tartozását, azaz fizetésképtelen, ugyanakkor gazdálkodási tevékenysége folytatásával csak tovább növeli a meg nem fizetett adótartozását. Az ilyen helyzetek megoldására a hagyományos végrehajtási cselekmények nem elegendőek, más eszközökre van szükség a törvénysértő helyzet kiküszöbölésére. Társas vállalkozások esetében az eredménytelen végrehajtási eljárást követően az adóhatóság a bíróság előtt felszámolási eljárást kezdeményezhet, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. A végrehajtás eredménytelenségét már egy sikertelen hatósági átutalási megbízás (inkasz- szó) is megalapozhatja, azaz nincs szükség hosszadalmas eljárás lefolytatására. A felszámoló természetesen ebben az esetben is értékesíti az adós vagyonát. Amennyiben a végrehajtás során arra derül fény, hogy a vagyonnal nem rendelkező cég gazdasági tevékenységet már nem folytat, de a megszűnéssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeknek nem tett eleget, az adóhatóság a cégbíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, amely legvégső esetben szintén a társaság megszüntetését eredményezi. Az adóhatóság ezekben az esetekben határozattal kötelezi az adótartozás megfizetésére azt a tagot, vezető tisztségviselőt, szervezetet, illetve más személyt, aki (amely) a társaság tartozásáért az egyes jogszabályokban meghatározott módon helytállni köteles. Egyéni vállalkozó magánszemélyek esetében a fenti cél a vállalkozói engedély visszavonásával érhető el. Körükben időnként még ma is meglepetést kelt, ezért szükséges hangsúlyozni, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért, így a keletkező adótartozásáért is nemcsak a tevékenységével ösz- szefüggésben kezelt pénzével vagy ehhez felhasznált ingó és ingatlan vagyonával, hanem teljes vagyonával korlátlanul felel. Amennyiben a vállalkozó az adó megfizetésére irányuló kötelezettségeit legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek felhívás ellenére határidőben nem tesz eleget, az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles a jegyzőnél kezdeményezni a vállalkozói igazolvány visszavonását, aki ennek szintén mérlegelés nélkül köteles eleget tenni. Ezekben az ügyekben méltányosság sem gyakorolható. Meghatározott esetekben magánszemélyek vonatkozásában is lehetősége van az adóhatóságnak arra, hogy más személyt kötelezzen az adótartozás megfizetésére: az adózó örökösét az örökrésze erejéig, a megajándékozottat az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően neki juttatott ajándék erejéig, a kezest és az adótartozást átvállaló személyt a vállalt összeg vonatkozásában, az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetőjét az azzal összefüggő adó tekintetében, a szülőt a kiskorú gyermek adótartozásáért az általa kezelt vagyon erejéig. Amennyiben az adózó a vagyonát ingyenesen vagy ellenérték fejében juttatja harmadik személynek abból a célból, hogy tartozása ne legyen behajtható, az adóhatóság pert indít ellene a fedezetelvonó szerződés hatálytalanításáért, illetve bizonyos esetekben feljelentést is tesz bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. Amennyiben az átruházásra a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően, de még a konkrét vagyontárgy adóhatóság által történő lefoglalását megelőzően kerül sor, az adóhatóság pert indít a szerződő felek ellen annak érdekében, hogy a tulajdonos személyében bekövetkezett változástól függetlenül követelését az átruházott vagyontárgy értékesítéséből behajtsa. Ettől eltérő a jogi megítélése, és az alkalmazandó jogkövetkezménye annak a magatartásnak, amikor az adós az adóhatóság által végrehajtási eljárás során már lefoglalt vagyontárgyat ide- genít el. Jogszabály előírása alapján a foglalás az ingó vagyontárgyon elidegenítési és terhelési tilalmat keletkeztet, ami miatt az átruházására irányuló szerződés jogszabályba ütközőnek, azaz semmisnek tekintendő, így erre a végrehajtás a fenti perindítás mellőzésével folytatható. Ebben az esetben azonban az a személy, aki a hatósági eljárás során lefoglalt dolgot a végrehajtás alól elvonja, zártörés bűncselekményét követi el. Amennyiben az adóhatóság ilyen cselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, kivétel nélkül minden esetben feljelentéssel él a nyomozó hatóság felé. Ha a zártörés bűncselekményének elkövetője a vádirat benyújtásáig a dolgot állagának sérelme nélkül az eljáró hatóságnak nem szolgáltatja vissza, magatartásáért két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Végrehajtási eljárás során lefoglalt ingatlan elidegenítése - figyelemmel arra, hogy a végrehajtási jognak az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésével megvalósuló foglalás nem keletkeztet elidegenítési és terhelési tilalmat - semmisnek ugyan nem minősül, de a vevő az ingatlan tulajdonjogát az adóhatóságot megillető végrehajtási joggal terhelten szerzi meg, így a tartozásért való helytállás hiányában szintén erre irányuló per lefolytatása nélkül tűrni köteles, hogy az adóhatóság a megszerzett ingatlant végső soron árverés útján értékesítse. Az új Mercedes-Benz E-osztály. Mercedes-Benz Hovány Premium Automotive Kft. Bács-Kiskun és Békés megye egyedüli felhatalmazott Mercedes-Benz márkakereskedése. 6000 Kecskemét, Szent László krt. 81. Tel.: 76 / 501-900 www.mercedeshovany.hu
