Petőfi Népe, 2010. február (65. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-12 / 36. szám
14 PETŐFI NÉPE - 2010. FEBRUÁR 12., PÉNTEK ERSEKINTERJU Felelősséggel az egyház javaiért interjú dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel Az egyház java előbbre való, mint az egyház javai. Ennek szellemében kell számot adnia a tavalyi gazdálkodásról a Szentszék előtt a kalocsai érseknek. Bábel Balázsra jó ideje a kalocsai főszékesegyház felújításának munkálatai is terhet rónak. Mint mondja, nem a BKV-vezetés felelősségérzetével vigyáz a rábízott értékekre.- Év kezdete van, a civil életben a költségvetések és zárszámadások időszaka. Az egyházszervezetben is ismerősek ezek a fogalmak? - kezdjük a beszélgetést dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekével.- Vannak hasonlóságok - mondja a főpásztor. - A ránk hagyott, ránk bízott vagyonnal nekünk is tisztességesen - tehát racionálisan - kell gazdálkodunk. Annyi a különbség, hogy az egyházban szolgálóknak Isten és ember előtt is el kell tudni számolni. Itt is vannak munkabérek, költségek. Egyik oldalon a tartozik, a másikon a követel adatai találhatók. Készül egy gazdasági-pénzügyi beszámoló az év végén, amely tisztán és világosan bemutatja a változásokat, a működéssel járó terheket és a bevételeket.- Ki ellenőrzi, az adatokat?- A római dikasztériumok, a Magyar Katolikus Püspöki Kar, az egyházmegyei számvevők és a hívők testületéi, egyházközségenként.- Az egyházban is ismert a csőd fogalma?- Természetesen. Furcsa módon egy-egy plébánosváltásnál kiürül az egyházi kassza. Szinte mindent újra kell kezdeni. Ingatlant az egyházmegye engedélye nélkül nem lehet eladni. Kölcsönt sem lehet egy plébánosnak fölvenni hasonló jóváhagyás nélkül. Tehát van szabadsága az egyházközségeknek pénzügyi dolgokban, de azért a nagyobb tételeknél vigyázunk.- Kecskemét például egy katolikus város. A megye legnagyobb, s talán leggazdagabb egyházközsége a főplébánia. Rá kell nézni azonban a Nagytemplomra: történelmi feladat vár az egyházra, föl kell újítani a monumentumot. Ki lesz az, aki ebben a milliárdos kérdésben dönteni fog?- Nagy feladat előtt állunk. Nem is hagyjuk magára a főplébániát, ahhoz, hogy a teljes rekonstrukcióhoz hozzáfogjunk, pályázati forrás is szükséges. Komoly bevételt várunk a Budai úti temetőnk eladásából is és hát az érsekség is erejéhez mérten segíteni fogja a felújítást. Számítunk a megye, a város és a jó szándékú, tehetősebb hívek, és nem utolsósorban a papság segítségére is.- Konkrét költségvetés van már?- Nincsen. Ezt a munkát személyesen fogom irányítani, szervezni. A napokban egy mérnökkel a helyszínen jártunk, és megkezdődött az előzetes műszaki felmérés. Nagyobb lendületet ez a munka, úgy értem az előkészítés, majd csak a kalocsai főszékesegyház tornyainak és tetőzetének teljes rekonstrukcióját követően kaphat. Ha teljesen meg leszek elégedve, ugyanazt a műszaki stábot szeretném alkalmazni Kecskeméten is, mint Kalocsán. Ezzel el is árultam, hogy a munkájukat ez idáig maximálisan jól végezték.- Van-e már számítás arra, hogy a kalocsai munkálatok milyen összeget emésztenek fel?- Azért nehéz erről beszélni, mert mind a három felújításra kerülő épülethez egyszerre vettük és vesszük meg a faanyagot valamint a rezet is. Tehát épületenként, tételenként nem lehet elszámolni még. És van olyan leszedett, használt anyag, amit értékesíteni is tudunk. Az biztos, hogy amikor a kalocsai főszékesegyház is teljesen elkészül, nyilvánosságra hozom a felújítás sarokszámait. Sajnos pályázati pénzt nem kaptunk. A műemléki környezetben rendkívül oda kell figyelni az igényes munkára, de a műemlékvédelmi hatóság sem adott egy fillért sem; miközben az árak az égig emelkednek. Még mi adózunk az áfával az államnak, amiért ezeket a történelmi épületeket felújítjuk. Nyugodtan mondhatom: nem a BKV-nak a felelősségérzetével vigyázunk a ránk bízottakra. den szolgálati helyemen építkeztem, ezért van benne gyakorlatom. A munkások látják, hogy - ha nem is napi rendszerességgel, de - elég gyakran ott vagyok az építkezés területén.- Az egyházi vagyongazdálkodásra vannak új megoldások. A szerzetesrendek például összeálltak és nyereségorientált kft.-t bíztak meg az ilyen jellegű ügyek intézésével.- Egy egyházmegyét nem lehet egy szerzetesrendhez hasonlítani. Ahogy egyik egyházi tartományt sem lehet a másokhoz mérni. Más adottságok, lehetőségek, más örökség, más vagyoni, gazdálkodási karakter. Vállalom, hogy Kalocsára, Jánoshalmára vagy Kiskunhalasra ne az ország másik részéről hozzunk vállalkozókat, ha a helyiek olcsóbbak, és meg tudják oldani a feladatot, kapjanak ők lehetőséget, a Főszékesegyház tornyának felújítására azonban nem találtunk helybeli vállalkozót.- A megyéspüspök szabadon dönthet mindenben?- Egy értékhatáron belül igen. Egy templomot, egy plébániát vagy hittantermet nem lehet csak úgy értékesíteni. A vállalkozással is kísérletezhet valaki,- van olyan egyházmegye, amelynek szállodái, borászatai vannak, és idegenforgalommal is foglalkozik - mások ettől félnek. Túl nagynak érzik a kockázatot. Mert ugye a hit és üzlet együtt, gyanús páros a hívek előtt. Ugyanakkor kényszerhelyzetek is adódnak. Például visszakaptunk olyan épületeket, amelyekről kiderül, hogy már amortizálódott. Sokat kell rákölteni. költ ingatlannal is számadással tartozunk. Gyakoriak az ellenőrzések is. Ön is hallotta, hogy időnként a Magyar Katolikus Püspöki Kar ad limina látogatásra megy az örök városba.- Az nem egy formális tiszteletadás?- De nem ám! Mindennel pontosan el kell számolnunk a különböző dikasztériumoknál. Persze, lelki kérdésekről - hiti „Papi életem úgy hozta, hogy minden szolgálati helyemen építkeztem, ezért van benne gyakorlatom. A munkások látják, hogy - ha nem is napi rendszerességgel, de - elég gyakran ott vagyok az építkezés területén.”- Kié az elszámolási felelősség?- A fő felelős én vagyok. De bátran mondhatom, hogy a fizetésem egy forinttal sem emelkedik azáltal, hogy én éjt nappallá téve foglalkozom ezzel. Gyakorlatilag hárman végezzük az építés menedzselését, kivitelezését: Vörös Márta mérnöknő, Kiss György házgondnok és jómagam. Számos vállalatnál egy külön cég végezné el ezt a feladatot. Papi életem úgy hozta, hogy min- Róma, Vatikán foglalkozik a magyar egyház anyagi ügyeivel?- Róma minden nagyjelentőségű döntésről tud! Dollárban megadnak értékhatárokat, amelyek fölött már csak a Szentszék rendelkezhet.- És mi van akkor, ha talál önállóan is forrást? Adományként, örökségként az egyházra hagynak valamit?- Még a törvényesen megörötan, egyházi élet, családok, válás- kérdésekről szó van, de ismerik a pontos számainkat, és tudják azt is, hogy hogy állunk anyagiakkal. Évenként kiadnak egy átfogó számadást is, amelyben a többi között a Kalo- csa-Kecskeméti Főegyházmegye számai is szerepelnek. És a költségvetéseink is eljutnak Rómáig. Megfigyeltem, hogy az úgynevezett Péter-fillérekért mindig névre szóló köszönetek érkeznek, a missziós pénzeknél is mindig kimutatják, hogy mi mennyit gyűjtöttünk a misszióra. Fő elv: az egyház java előbbre való, mint az egyház javai, de az anyagiakkal is lelkiismeretesen bánunk.- Ön, amikor kint jár egy egyházközségnél - és ez nem ritka dolog - testvéri szóval rá- kérdez-e a gazdálkodásra, a pénzügyekre? Mondja-e? Miért nem küldtél több forintot a közösbe?- Vannak szegény egyházközségek, ahol fel sem hoznék ilyet. Van, akinek megemlítem: ne feledkezz meg róla, hogy egy nagy egyház részeként működik ez a plébánia is. Vannak közös feladataink, közös terveink.- Papi fizetések? Tabutéma?- Azért kényes ez a téma, mert döbbenetesen szerények a papi fizetések. Minden országban másképpen szervezik ezt. A szlovák egyházban például állami fizetést kapnak a papok. ló is, meg rossz is. Nálunk a papságot az egyházmegye fizeti. Nyilván van egy iránymutatás, hogy ki mennyi idő után, menynyi pénzt vehet föl. Egy biztos: ha valaki elmegy a pályája végén, akkor annak fixen megvan a szolgálati évhez szabott nyugdíja. Körülbelül annyi, mint amikor egy tanárember otthagyja az iskolát, azzal a különbséggel, hogy mi 75 éves korig szolgálunk, vagy még tovább is...- Egy plébános anyagi döntéséért helytáll az egyházmegye, vagy a Katolikus Egyház?- Ha a pap tisztességesen jár el és végig együttmunkálkodik az egyházmegyei hatóságokkal, akkor igen.- Az egyháznak alapvető hivatása az Evangélium hirdetése, de éhesen, szomjasan, legyöngülten nincs kedve ehhez a legjobb papnak sem. Anyagi ügyek akadályozzák-e a papokat működésükben?- Nem akadályozzák. Egy pap sem halt még éhen. Ha probléma van, az inkább a túlsúlyból ered, vagyis, hogy fogynia kellene kicsit egyik vagy másik kollégának. Némelyiknek persze ki kellene már cserélnie az autóját, vagy felújítania, komfortosabbá tenni a plébániáját. Egyébként a túlzott anyagi jólét nem szokott hasznára válni a papi szolgálatnak.- Milyen a ma divatos papi gépkocsi?- Nem szeretnék favorizálni márkákat. Egy biztos: sosem fogok Mercedesszel járni, még ha megajándékoznának vele, akkor sem. Egy középkategóriás Opellal járom az országot. Az Evangélium hirdetése emellett minden technikai vívmányt eszköznek látok csupán. ■ Farkas R József
