Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-27 / 22. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 27., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Településöri szolgálatról, rendeletekről szavaznak kerekegyháza Településőr- rel erősítené a közbiztonsá­got az önkormányzat. E szolgálat felállításáról is tár­gyalnak egyebek közt a vá­rosi képviselők a ma 15 órá­ra összehívott tanácskozá­son. Továbbá várhatóan ren­deletet hoznak a vásárról és piacról, az útépítési és köz- művesítési hozzájárulásról valamint megállapodnak az Idei közfoglalkoztatási terv­ről. (M. J.) Szülőföld Akadémia indult Kalocsán Kalocsa A Művelődési Köz­pont Szülőföld Akadémia című ismertterjesztő soro­zatának második előadásá­ra hívja az érdeklődőket. Ma Kalocsa, az iskolaváros címmel tart előadást Hajdú István tanár, osztályvezető. Az előadás délután 5 óra­kor kezdődik a Városi Színházban. Azok a részt­vevők, akik minden előadá­son jelen vannak oklevelet kapnak, amely igazolja a Szülőföld Akadémia elvég­zését. (szbz) Változik az ügyfélfogadási rend Kalocsa Február 1-től meg­változik a kalocsai rendőr- kapitányságon a fegyvertar­tási, személy- és vagyonőri engedélyek kiadásának ide­je. Elsejétől hétfőn, szerdán és csütörtökön reggel 8-tól fél 12-ig, kedden 13-tól 16 óráig lesz ügyfélfogadás. Pénteken nem lesz ügyinté­zés. (szbz) Elszámolnak a civilek és szóba hozzák a piacteret dunavecse A város civil szervezetei a ma délután 3 órakor kezdődő képviselő- testületi ülésen adnak szá­mot a tavaly nekik juttatott közpénzek felhasználásá­ról. A tanácskozás napi­rendjén szó lesz még egye­bek közt a piactér működte­téséről, a nem helybeli be­tegek ellátásának feltételei­ről, a hulladékkezelési díj­ról. (M. I.) További hírek a BA0N.hu hírportálon A csatorna nem boldogít kecskémét Kész az út, de kell-e érte fizetni, és kinek? í* Az út már kész, de az még nem világos, kell-e érte fizetni, és kinek A lakók szennyízcsator- názásra szerződtek, most útépítésért kell fizetniük. Egyelőre az is bizonyta­lan, hogy kinek. Hraskó István Az érintettek telkei a két utca között fekszenek, mindkettővel határosak. Az ott élők lakcíme a Zöldkút utca, ám a csatorná­zást a Márvány utca felől végez­ték el. Az útépítés önrésze 115 ezer 500 forint, a fizetési fel­szólítás december 23-án érke­zett meg a családokhoz, és év végéig kaptak lehetőséget a le­vél tanúsága szerint a tartozás részletekben történő rendezé­sére. Azt is felvetik az ott lakók: ha egyszer a Zöldkút utcára is szilárd burkolat kerül, akkor majd azért is fizetniük kell? Igazságosnak tekinthető-e, hogy nekik az előttük illetve a mögöttük húzódó út leaszfalto- zásához is hozzá kell járulni­uk? Nagypál Sándor, az önkor­mányzat városfejlesztési osztá­lyának vezetője a helyi rende­letre hivatkozva arról tájékoz­tatta a Petőfi Népét, hogy a Zöldkút utca lakóinak - ameny- nyiben telkük érintkezik a Márvány utcával - fizetniük kell a szilárd út megépítéséért, akkor is, ha nem kérték azt. Viszont szerinte nem a víziközmű társulatot illeti a la­kók pénze, hanem az önkor­mányzatot.- A vízgazdálkodásról szóló törvény értelmében a víziköz­mű társulat nem adhat ki út­építésre vonatkozó hozzájáru­lásokra határozatot. Ennek ér­telmében az önrészt sem a tár­sulatnak, hanem az önkor­mányzatnak kell megfizetniük az érintett lakóknak - tette hoz­zá Nagypál Sándor. A hivatal szerint a víziközmű társulatnak nincs jogosultsága útépítésekre vonatkozóan la­kás-takarékpénztári szerződé­seket kötni, illetve önrészre vo­natkozó határozatokat kiadni. Ezért be is kérték a társulattól a szerződéseket. Dr. Fekete László, a víziköz­mű társulat elnöke úgy véli: az önkormányzati rendelet hiá­nyos, mert nem rendelkezik a hasonló helyzetekről.- Ha egy telek két párhuza­mos utca között van, akkor az ilyen ingatlan tulajdonosának aszfaltozás esetén ugyanúgy csak az önrész felét kellene megfizetni, mint a saroktelke­seknek - jelentette ki. Hozzá­tette: ők többször jelezték az önkormányzatnak, hogy a ren­delet vélemé­nyük szerint módosításra szorul.- Mi minden utcában útsta- bilizációra, az­az útalap elké­szítésére és ap­rókővel való le- szórásra szer­ződtünk, nem pedig útépítés­re. Ezt az ISPA- beruházáskor az önkormány­zat is támogat­ta. A Márvány utcában és még 48 másikban mi indítottuk el a szennyvízcsatornázást és az útstabilizációt. Az önkormány­zat aztán elhatározta, hogy ezek is kapjanak szilárd burkolatot, de nálunk ezek útstabilizáció- ként futnak. Mikor megtörtént a Márvány utca szilárd burkolatá­nak műszaki átadása, utána ki­postáztuk az önrész rendezésé­re felszólító határozatot. Nem le­hettünk tekintettel az ünnepek­re. December 31-ig egyébként nem fizetni kellett, hanem fel­venni velünk a kapcsolatot - ál­lítja Fekete László.- Az önkormányzat az új utak szervezésénél átvállalta a szer­ződéskötési díjakat, illetve a könyvelési kiadások finanszíro­zását is. Nálunk ezek plusz költ­ségek, azaz akik korábban ve­lünk szerződtek, többet kell fi­zetniük. Az önkormányzatnak ez az eljárása véleményem sze­rint megkülönbözteü az érintett lakókat, ezért az egységes keze­lés érdekében a társulat elnöke­ként kezdeményezem az ellen­őrző bizottságnál a nálunk lévő, utakkal kapcsolatos szerződés- kötések, nyilvántartások miha­marabbi átadását a polgármeste­ri hivatalnak - jelentette ki Fe­kete László. T ZSOLT Vasárnapi ebéd a kórházért megalázó. Ez volt az első, ami eszembe jutott tegnap, amikor elolvastam a félegy­házi kórházról szóló cikket a Petőfi Népében. AZ IDÉN MÁR 450-500 millió forintnyi önkormányzati tá­mogatásra szorul a gyógyító intézmény azért, hogy fizet­hesse a számlákat, elláthas­sa egy nem kötelező felada­tát, a fekvőbeteg-gyógyítást. Kérdés, hogy a városháza meddig bírja anyagilag. Nem ok nélkül fordultak a szomszédos önkormányzat­okhoz és a polgárokhoz tá­mogatásért. A környékbeli kis településeknek nincs pénzük, nem is adnak. A polgárok meg másfél hónap alatt nyolcezer forintot fizet­tek be a kórház számlájára. Ez egy négy tagú család bő­séges ebédje egy pizzázó- ban. elgondolkodtató. Felvető­dik, vajon szükség van-e a kórház fekvőbeteg-tevékeny­ségére? A befizetések alap­ján az ember úgy gondolná, hogy a polgárok nem ra­gaszkodnak mindenáron eh­hez a szolgáltatáshoz. Bár j;i|dom, hogy a családoknak kevesebb a pénzük, mint két éve, de a közöny4s érez­hető. A másik oldalon ott van a rideg pénzügyi hely­zet. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi elnö­ke nyilatkozta a múlt héten Kecskeméten: ez az ország nem képes finanszírozni a 180 telephellyel működő kórházi hálózatot. Nem tu­dom, hogy gondolt-e Kis­kunfélegyházára. Azt azon­ban megjegyezte: további adó-, és járulékcsökkentésre van szükség idehaza, mert a magyar gazdaság egyre ver­senyképtelenebb Európá­ban. Ez lefordítva annyit je­lent: ugyanannyit nem költ- hetünk egészségügyre, más állami szolgáltatásokra mint eddig. Lehet, hogy ennek a szele érződik Kiskunfélegy­házán, meg az ország egyre több intézményében. Természettudományok A Kecskeméti Főiskola tegnap tartotta a természettudományos ismereteket népszerűsí­tő projektjének nyitórendezvényét a Malom Központban. Az európai uniós támogatásból megvalósuló projekt keretében 2011. szeptember végéig számos program várja majd az érdeklődőket. Ebből nyújtott egy kis ízelítőt a tegnapi rendezvény. A GAMF Kar többek között bemutatta díjnyertes CNC-gravírozóját, mellyel a helyszínen a fiatalok saját nevüket is belegravírozhatták az emblémába. Emellett a Kertészeti Kar alkalmazkodó növényeket állított ki, míg a Tanítóképző Kar barkácsolásra várta az érdeklődő gyerekeket, felnőtteket. (S. H.) Hamarosan nyit a felső-kiskunsági tanyák boltja Várhatóan február 6-án nyílik meg az első, kizárólag a tanyasi kisgazdaságokból származó élelmiszereket árusító bolt Bu­dapesten, a Havanna lakótele­pen. A kereskedést a Magyaror­szági Tanyákon Élők Egyesülete szervezte a kertészeti kisterme­lők számára. Az egyesület ta­valy bejegyeztette az Egészsé­ges tanyasi élelmiszer védje­gyet, amelyet úgymond márka­jelként használhatják majd a termelők portékájuk mellett. A tanyaegyesület tervei szerint legelébb a felső-kiskunsági kis­termelőket hozzák így helyzet­be, majd a kereslet alakulása szerint bővítik a beszerzési és értékesítési hálózatot. ■ M. J. VITRIOL A termelők-árusok vacogtak a piacon, a kuncsaftjaik melegebb tájra mentek Hétfőn az iparosok tatarozásra átvették a kecskeméti nagypiac csarnokát Most, télvíz idején. A piac egyébként is neuralgikus pontja a városnak, a valódi ter- melőkárusok és a nepperek köz­ti villongások a helyekért gyakori­ak Ügy tűnik, egy piac elkor- mányzása nem kis föladat Vissz­hangot váltott ki a mostani - nem igazán gazdabarát - ötlet is: az árusok szűrét kitették a sza­bad januári levegőre. Sokan nem értik, miért nem olyan évszak­ban újítanak föl, amelyik kedvez a minőségi munkának és nem árt annyit a piacozásból élő ter­melőnek sem? Az persze világos, hogy az építőknek nem kis siker holtszezonban megcsípni egy 109 milliós munkát. A helyi gaz­dakör elnöke, Trencsényi Gizella kedden „szemlét tartott" a pia­con A termelők-árusok vacogtak, ügyeskedtek, ahogy tudtak a mí­nuszok ellenében - a kuncsaftja­ik zöme pedig melegebb tájra ment bevásárolni Ennek nem örült az elnökasszony, hiszen a vevők átmeneti elvesztése is kár a termelőknek. Remélni lehet, hogy majd visszatérnek. Hiszen közös érdek, hogy a környékbeli gazdák jó minőségű, friss, bizton­ságos termékei kerüljenek a váro­siak asztalára. Ez a piac létezésé­nek értelme. A kormányzását kell majd még kitalálni, hogy az áltermelők „szerényebbek” legye­nek m A. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents