Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Fél láb mint foglalkoztatási kérdés csökkent munkaképességűek A járadék magasabb, mint a rokkantnyugdíj Gyakran éri támadás az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetet, a csökkent munkaképességűek ugyanis úgy érzik: mos­tanában rajtuk spórol az állam. Az intézet szerint viszont az új rendszer sokkal több lehetőséget ad az érintetteknek, a já­radék mértéke pedig va­lójában nagyobb. Takács Valentina Hány százalékos egészségkáro­sodástól számít valaki rokkant­nak? Hogyan rehabilitálható az, akinek levágták a fél lábát? Aki korábban 67 százalékos rok­kant volt, azt a bizottság hogyan hozta ki most 50 százalékosra? Ilyen és hasonló kérdések fog­lalkoztatják az érintetteket. Az Országos Rehabilitációs és Szo­ciális Szakértői Intézet (ORSZI) szerint azért van ekkora zűrza­var a fejekben, mert a változá­sokról kevés információt továb­bított a média, és azt is többnyi­re hiányosan.- A legnagyobb változás az, hogy míg korábban az ORSZI csak az elveszett munkaképes­séget vizsgálta, addig most az úgynevezett össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét és a szakmai munkaképességet ál­lapítja meg - tnondja Forgó Györgyné szociális főigazgató­helyettes. - A biz(oj;tságnak im­már tagja egy szociális szakértő és egy foglalkoztatási szakértő is. A beteg helyzetét ugyanis komplexen nézzük. A korábbi 67 munkaképesség-csökkenés a mostani 50 százalékos egészség- károsodásnak felel meg. Találko­zom olyan kérdéssel, hogy mi­ért minősítettünk vissza valakit 55 százalékra, amikor ő bete­gebb, mint régen volt. Erre csak azt tudom mondani, hogy a bi­zottság is így értékelte, hiszen a mostani 55 százalék több, mint a korábbi 67 százalék volt. Korábban a 67 százalékos munkaképesség-csökkenésnél kaphatta az érintett a rokkant­nyugdíjat, e mérték alatt viszont átmeneti vagy rendszeres szo­ciális járadékra válhatott jogo­sulttá, ami a nyugdíjnál lényege­sen kevesebb. Akinél most 50-V ­- k Jp­MÉL&MEL LÉKHATI k-clílüÉKOZÍATÓT.N/AGi ' ______Í^nx/Arvl Sz avazzon honlapunkon w s ma 16 óráig: ^ , BA0N.hu A szavazás eredmenyet a héttői számunkban közöpk. __ százalék os szervezeti egészség- károsodást állapítanak meg, az alapvetően két lehetőséggel szá­molhat: ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rehabilitálható, akkor továbbra is a rokkant­nyugdíjat kapja. Ha viszont re- habilitálhatónak tartja, akkor az érintett rehabilitációs járadékot kap, ami maximum három évig jár. Ez az összeg a korábbi rok­kantnyugdíjnál több, hiszen an­nak 120 százaléka. A főigazga­tó-helyettes azt mondja: a három évre többnyire szükség is van ahhoz, hogy az érintett jobb eséllyel állhasson munkába. Igaz, a rehabilitációs járadék fel­tétele, hogy együtt kell működ­ni a munkaügyi központtal. Ké­szül egy rehabilitációs terv, és az abban foglaltakat az érintett­nek be kell tartania. A rehabili­tációs járadék előnye, hogy ez az időszak szolgálati időnek szá­mít a nyugdíjnál. A főigazgató­helyettes szerint viszont tény, hogy sokan szeretnének rok­kantnyugdíjasok maradni, hi­szen az számos kedvezményre jogosítja őket, és nem szüksé­ges együttműködniük. Gyakran felmerül a kérdés, hogyan lehet például rehabili­tálni azt, akinek levágták a fél lábát. Forgó Györgyné azt mondja: attól, hogy valakinek amputálták a lábát, még szá­mos munkát el tud végezni, er­re nem kevés példa van. A reha­bilitációs időszak ideális az át­képzésre is, hogy a jogosult eséllyel találjon olyan foglalko­zást, ahol nem akadály az am­putált végtag.- Sokan nem értik például azt sem, hogy ha egyszer valakit műtötték a gerincével, akkor a következő vizsgálaton miért ál­lapítjuk meg, hogy javult az egészsége. Pedig a válasz na­gyon egyszerű. Egy sikeres mű­tét után a beteg állapota termé­szetesen javul, hiszen ez volt az operáció célja. Az egészségbizto­sító azért költ a betegre, hogy to­vább dolgozhasson, ez a világon mindenütt így működik. Tehát egy műtét alapesetben nem oka annak, hogy valaki rokkant le­gyen, vagy rokkant maradjon évtizedeken keresztül. Sőt. A másik jellegzetes helyzet, ami­kor valaki például harmincéve­sen egy daganatos betegség mi­att rokkantnyugdíjas lesz. Mi­vel ilyen korban még kevés szolgálati ideje van, ráadásul többnyire alacsony járulékot fizet, azért rendkívül kevés lesz az ellátása is. Ám ha né­hány éven belül meggyógyul, lehetségessé válik a rehabili­tációja, akkor semmi nem in­dokolja, hogy élete hátralévő részében a filléres nyugdíjból tengődjön. ■ Nem ok a rokkant- nyugdíjra, ha valaki nem tud elhelyezkedni. A főigazgató-helyettes vé­gezetül elmondta azt is: so­kan elismerik, hogy valóban javult az egészségi állapotuk, de arra hivatkoznak, hogy nem találnak munkát. Ez azonban már foglalkoztatási kérdés, és a munkahely hi­ánya nem lehet oka annak, hogy valakit rokkantnyug­díjon vagy rehabilitációs já­radékon tartsanak. Hússzor annyian vannak, mint az íreknél bár az ÚJ rendszer némileg ja­vított az arányokon, Magyaror­szágon még most is tragikus a helyzet. Összesen 430 ezer, nyugdíjkorhatár előtt álló rok­kantnyugdíjas van. Összeha­sonlításképpen: míg itthon százezer lakosra 7400 rokkant- nyugdíjas esik, addig Írország­ban mindössze 380, ami a ma­gyar adatnak alig huszada. Aznap és másnap ALIG KEZDŐDÖTT EL a 21. ÓV­század, aztán máris itt va­gyunk az első évtized utolsó esztendejében. Sokan mond­ják, hogy gyorsulni látszik az idő múlása. Ezt általában nem a görbült terekkel kap­csolatos kutatások alapján jegyzi meg az egyszeri em­ber, de nem is várható tudo­mányos bizonyítás minden hétköznapi bölcsességhez. TELJEN BÁRMILYEN gyorsan ÍS az idő, rozsdásodjon bár las­san vagy sebesen a vasfoga, vannak jövőbeli események, melyekhez mintha nem ke­rülnénk közelebb a világért sem. Hirtelen talán az euró bevezetésének céldátuma és a felnőttválogatott focivébén való szereplése ötlik eszem­be. Egyszer valószínűleg be­következik valamelyik, de hogy mikor, azt senki sem sejti. Azon tanakodom ma­gamban, hogy miért pont ez a két lehetőség merült fel bennem. Lehet, hogy a szlo­vákok tavalyi sikerei juttat­ták eszembe a pénzt meg a focit. Tegnap volt egyéves a tót euró, és a dél-afrikai vi­lágbajnokság részvételi jogát is kifocizták maguknak. MÁR CSAK AZ A KÉRDÉjj, hogy a szlovákok honnan jutottak eszembe. Lehet, hogy a mi korhelylevesünkhöz hasonló káposztalevesük okán. Már­pedig január elsején sokunk elméjének eseményhorizont­ján láthatóvá válik a kor- helyleves, mert ilyenkor fizi­kai állapotunk alapján ideig­lenesen értelmezni tudjuk az elgörbült tér fogalmát is. Egyúttal észlelésünk kettős idősíkon működik. Egyszer­re van aznap és másnap. A fogadalmak, így a remény napja január elseje, amikor ez az írás születik. Fogadal­mat nem teszek, de abban bízom azért, hogy közeledni kezd a nap, amikor nem kell pénzt váltani, ha káposztale- vesezni átlépek Szlovákiába. Az is jó, ha nekik lesz forint­juk, de magyar euróra gon­dolok inkább. Névre szóló kötet az apróságoknak emléknap Szilveszter Kiskőrösön kisbabákkal és édesanyákkal VITRIOL Gyalog azui K őst a zebrán elgázolni új KRESZ szerint is tilos ► Folytatás az 1. oldalról Az ítészek, a Magyar Képzőmű­vészeti Egyetem tanárának a Pe­tőfi költészetének atmoszféráját tükröző, az Alföldet jellemző ál­latvilágával, kirobbanó dinami­kájával és drámai tömörséggel bemutató egyedi rajzsorozatáért ítélték oda. Második helyezett lett Damó István grafikusművész Álmod­tam szépet, gyönyörűt című, az új technológia, a számítógép se­gítségével megfogalmazott mű­ve. A harmadik helyezésnek já­ró díjat pedig Kiss Ilona kapta Petőfi: Farkasok dala című köl­teményének művészkönyvben történő megjelenítéséért. A Petőfi-szilveszter azonban itt még nem ért véget. A műve­lődési központ színháztermé­ben lelkes, a színpadot szerető kiskőrösi felnőttek játszották el Supka Éva rendezésében Kisfa­ludy Károly: Csalódások című szövevényes, könnyed, lelket derítő színpadi vígjátékát, majd vacsora következett a XIX. szá­zadi vendéglői szokásokat idéző ételsorral. Az új évet pedig pol­gármesteri fogadalomtétellel köszöntötték a jelenlévők. ■ Szűcs Brigitta Z. ——-v.il v,sdia< Megváltozott a KRESZ. Átrág­tam magam a hatvan új para­grafuson, megpróbáltam ma­gyarról magyarra fordítani a jog­szabály nehezen emészthető nyelvezetét. Feltűnt, hogy a jogal­kotó kiemelt figyelmet fordított a gyalogosok és a kerékpárosok védelmére. De kettejük párhar­cában ezentúl mindig a bicajo- soknak lesz igazuk.: „A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a ke­rékpáros forgalmat nem akadá­lyozhatja és nem veszélyeztet­heti.” Megtudtam: kanyarodás­kor továbbra is tilos elütni a bi­ciklist, a zebrán pedig gyalogost gázolni. Az autóból kinyúló tár­gyakkal sem szabad őket leka­szabolni. Időszerű volt azt is törvénybe fog­lalni, hogy az egymás mellett ha­ladó hóekéket tilos megelőzni. A járművezetőknek érdemes tudni, hogy ezentúl a rendszámfigyelő matrica-ellenőrző kocsi megáll­hat az autópálya leállósávjában, a mezei autós viszont csak mű­szaki okból. Rosszullét esetén nyilván jön a büntetés. Az iskola­buszt pedig péntektől onnan le­het felismerni, hogy rá lesz írva: Iskolabusz. A motorosokról sem feledkeztek meg: ezentúl moto­rozni csak becsatolt bukósisak­ban szabad A módosítás állító­lag jóval egyértelműbb, mint a korábbi szabály, mely szerint mo­torozni csak becsatolt bukósisak­ban volt szabad. ■ G. S. ÖKRÖS CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents