Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-02 / 1. szám
3 PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Fél láb mint foglalkoztatási kérdés csökkent munkaképességűek A járadék magasabb, mint a rokkantnyugdíj Gyakran éri támadás az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetet, a csökkent munkaképességűek ugyanis úgy érzik: mostanában rajtuk spórol az állam. Az intézet szerint viszont az új rendszer sokkal több lehetőséget ad az érintetteknek, a járadék mértéke pedig valójában nagyobb. Takács Valentina Hány százalékos egészségkárosodástól számít valaki rokkantnak? Hogyan rehabilitálható az, akinek levágták a fél lábát? Aki korábban 67 százalékos rokkant volt, azt a bizottság hogyan hozta ki most 50 százalékosra? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják az érintetteket. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szerint azért van ekkora zűrzavar a fejekben, mert a változásokról kevés információt továbbított a média, és azt is többnyire hiányosan.- A legnagyobb változás az, hogy míg korábban az ORSZI csak az elveszett munkaképességet vizsgálta, addig most az úgynevezett össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét és a szakmai munkaképességet állapítja meg - tnondja Forgó Györgyné szociális főigazgatóhelyettes. - A biz(oj;tságnak immár tagja egy szociális szakértő és egy foglalkoztatási szakértő is. A beteg helyzetét ugyanis komplexen nézzük. A korábbi 67 munkaképesség-csökkenés a mostani 50 százalékos egészség- károsodásnak felel meg. Találkozom olyan kérdéssel, hogy miért minősítettünk vissza valakit 55 százalékra, amikor ő betegebb, mint régen volt. Erre csak azt tudom mondani, hogy a bizottság is így értékelte, hiszen a mostani 55 százalék több, mint a korábbi 67 százalék volt. Korábban a 67 százalékos munkaképesség-csökkenésnél kaphatta az érintett a rokkantnyugdíjat, e mérték alatt viszont átmeneti vagy rendszeres szociális járadékra válhatott jogosulttá, ami a nyugdíjnál lényegesen kevesebb. Akinél most 50-V - k JpMÉL&MEL LÉKHATI k-clílüÉKOZÍATÓT.N/AGi ' ______Í^nx/Arvl Sz avazzon honlapunkon w s ma 16 óráig: ^ , BA0N.hu A szavazás eredmenyet a héttői számunkban közöpk. __ százalék os szervezeti egészség- károsodást állapítanak meg, az alapvetően két lehetőséggel számolhat: ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rehabilitálható, akkor továbbra is a rokkantnyugdíjat kapja. Ha viszont re- habilitálhatónak tartja, akkor az érintett rehabilitációs járadékot kap, ami maximum három évig jár. Ez az összeg a korábbi rokkantnyugdíjnál több, hiszen annak 120 százaléka. A főigazgató-helyettes azt mondja: a három évre többnyire szükség is van ahhoz, hogy az érintett jobb eséllyel állhasson munkába. Igaz, a rehabilitációs járadék feltétele, hogy együtt kell működni a munkaügyi központtal. Készül egy rehabilitációs terv, és az abban foglaltakat az érintettnek be kell tartania. A rehabilitációs járadék előnye, hogy ez az időszak szolgálati időnek számít a nyugdíjnál. A főigazgatóhelyettes szerint viszont tény, hogy sokan szeretnének rokkantnyugdíjasok maradni, hiszen az számos kedvezményre jogosítja őket, és nem szükséges együttműködniük. Gyakran felmerül a kérdés, hogyan lehet például rehabilitálni azt, akinek levágták a fél lábát. Forgó Györgyné azt mondja: attól, hogy valakinek amputálták a lábát, még számos munkát el tud végezni, erre nem kevés példa van. A rehabilitációs időszak ideális az átképzésre is, hogy a jogosult eséllyel találjon olyan foglalkozást, ahol nem akadály az amputált végtag.- Sokan nem értik például azt sem, hogy ha egyszer valakit műtötték a gerincével, akkor a következő vizsgálaton miért állapítjuk meg, hogy javult az egészsége. Pedig a válasz nagyon egyszerű. Egy sikeres műtét után a beteg állapota természetesen javul, hiszen ez volt az operáció célja. Az egészségbiztosító azért költ a betegre, hogy tovább dolgozhasson, ez a világon mindenütt így működik. Tehát egy műtét alapesetben nem oka annak, hogy valaki rokkant legyen, vagy rokkant maradjon évtizedeken keresztül. Sőt. A másik jellegzetes helyzet, amikor valaki például harmincévesen egy daganatos betegség miatt rokkantnyugdíjas lesz. Mivel ilyen korban még kevés szolgálati ideje van, ráadásul többnyire alacsony járulékot fizet, azért rendkívül kevés lesz az ellátása is. Ám ha néhány éven belül meggyógyul, lehetségessé válik a rehabilitációja, akkor semmi nem indokolja, hogy élete hátralévő részében a filléres nyugdíjból tengődjön. ■ Nem ok a rokkant- nyugdíjra, ha valaki nem tud elhelyezkedni. A főigazgató-helyettes végezetül elmondta azt is: sokan elismerik, hogy valóban javult az egészségi állapotuk, de arra hivatkoznak, hogy nem találnak munkát. Ez azonban már foglalkoztatási kérdés, és a munkahely hiánya nem lehet oka annak, hogy valakit rokkantnyugdíjon vagy rehabilitációs járadékon tartsanak. Hússzor annyian vannak, mint az íreknél bár az ÚJ rendszer némileg javított az arányokon, Magyarországon még most is tragikus a helyzet. Összesen 430 ezer, nyugdíjkorhatár előtt álló rokkantnyugdíjas van. Összehasonlításképpen: míg itthon százezer lakosra 7400 rokkant- nyugdíjas esik, addig Írországban mindössze 380, ami a magyar adatnak alig huszada. Aznap és másnap ALIG KEZDŐDÖTT EL a 21. ÓVszázad, aztán máris itt vagyunk az első évtized utolsó esztendejében. Sokan mondják, hogy gyorsulni látszik az idő múlása. Ezt általában nem a görbült terekkel kapcsolatos kutatások alapján jegyzi meg az egyszeri ember, de nem is várható tudományos bizonyítás minden hétköznapi bölcsességhez. TELJEN BÁRMILYEN gyorsan ÍS az idő, rozsdásodjon bár lassan vagy sebesen a vasfoga, vannak jövőbeli események, melyekhez mintha nem kerülnénk közelebb a világért sem. Hirtelen talán az euró bevezetésének céldátuma és a felnőttválogatott focivébén való szereplése ötlik eszembe. Egyszer valószínűleg bekövetkezik valamelyik, de hogy mikor, azt senki sem sejti. Azon tanakodom magamban, hogy miért pont ez a két lehetőség merült fel bennem. Lehet, hogy a szlovákok tavalyi sikerei juttatták eszembe a pénzt meg a focit. Tegnap volt egyéves a tót euró, és a dél-afrikai világbajnokság részvételi jogát is kifocizták maguknak. MÁR CSAK AZ A KÉRDÉjj, hogy a szlovákok honnan jutottak eszembe. Lehet, hogy a mi korhelylevesünkhöz hasonló káposztalevesük okán. Márpedig január elsején sokunk elméjének eseményhorizontján láthatóvá válik a kor- helyleves, mert ilyenkor fizikai állapotunk alapján ideiglenesen értelmezni tudjuk az elgörbült tér fogalmát is. Egyúttal észlelésünk kettős idősíkon működik. Egyszerre van aznap és másnap. A fogadalmak, így a remény napja január elseje, amikor ez az írás születik. Fogadalmat nem teszek, de abban bízom azért, hogy közeledni kezd a nap, amikor nem kell pénzt váltani, ha káposztale- vesezni átlépek Szlovákiába. Az is jó, ha nekik lesz forintjuk, de magyar euróra gondolok inkább. Névre szóló kötet az apróságoknak emléknap Szilveszter Kiskőrösön kisbabákkal és édesanyákkal VITRIOL Gyalog azui K őst a zebrán elgázolni új KRESZ szerint is tilos ► Folytatás az 1. oldalról Az ítészek, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárának a Petőfi költészetének atmoszféráját tükröző, az Alföldet jellemző állatvilágával, kirobbanó dinamikájával és drámai tömörséggel bemutató egyedi rajzsorozatáért ítélték oda. Második helyezett lett Damó István grafikusművész Álmodtam szépet, gyönyörűt című, az új technológia, a számítógép segítségével megfogalmazott műve. A harmadik helyezésnek járó díjat pedig Kiss Ilona kapta Petőfi: Farkasok dala című költeményének művészkönyvben történő megjelenítéséért. A Petőfi-szilveszter azonban itt még nem ért véget. A művelődési központ színháztermében lelkes, a színpadot szerető kiskőrösi felnőttek játszották el Supka Éva rendezésében Kisfaludy Károly: Csalódások című szövevényes, könnyed, lelket derítő színpadi vígjátékát, majd vacsora következett a XIX. századi vendéglői szokásokat idéző ételsorral. Az új évet pedig polgármesteri fogadalomtétellel köszöntötték a jelenlévők. ■ Szűcs Brigitta Z. ——-v.il v,sdia< Megváltozott a KRESZ. Átrágtam magam a hatvan új paragrafuson, megpróbáltam magyarról magyarra fordítani a jogszabály nehezen emészthető nyelvezetét. Feltűnt, hogy a jogalkotó kiemelt figyelmet fordított a gyalogosok és a kerékpárosok védelmére. De kettejük párharcában ezentúl mindig a bicajo- soknak lesz igazuk.: „A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.” Megtudtam: kanyarodáskor továbbra is tilos elütni a biciklist, a zebrán pedig gyalogost gázolni. Az autóból kinyúló tárgyakkal sem szabad őket lekaszabolni. Időszerű volt azt is törvénybe foglalni, hogy az egymás mellett haladó hóekéket tilos megelőzni. A járművezetőknek érdemes tudni, hogy ezentúl a rendszámfigyelő matrica-ellenőrző kocsi megállhat az autópálya leállósávjában, a mezei autós viszont csak műszaki okból. Rosszullét esetén nyilván jön a büntetés. Az iskolabuszt pedig péntektől onnan lehet felismerni, hogy rá lesz írva: Iskolabusz. A motorosokról sem feledkeztek meg: ezentúl motorozni csak becsatolt bukósisakban szabad A módosítás állítólag jóval egyértelműbb, mint a korábbi szabály, mely szerint motorozni csak becsatolt bukósisakban volt szabad. ■ G. S. ÖKRÖS CSABA
