Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-16 / 294. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. DECEMBER 16., SZERDA 11 AGRÁRHÍRADÓ Nyolcszázmillió jut a kistérségi fejlesztésekre Dél-Pest megyében Pótolhatnánk az energiát vidékfejlesztés A vidéki embereknek jár az élhetés szabadsága A mész alatt jobban elviselik a nagy hideget a gyümölcsfák Összesen több mint félmilliárd forintot nyertek a Dél-Pest megyei Leader-közösséghez tartozók, egyebek közt falumegújításra, örökségvédelemre, gazdaságfejlesztésre. Az önkormányzatok mellett a kisvállalkozások igényelhettek beruházásaikhoz pénzt. Például fedett lovarda építésére és faüzem létesítésére jutott az állami forrásokból. A legutóbb lezárult pályázati tender eredménye visszhangot keltett, ugyanis majdnem egy évet vártak kihirdetésére a kistérségben. Vállalkozók, önkormányzatok és civil- szervezetek együttesen közel 600 millió forinthoz jutottak, az önrészt is hozzászámítva mintegy 800 millió forint áll rendelkezésükre. ■ Lovardára és faüzemre is jut a legutóbb megnyert Leader-támoga- tásból. Néhány önkormányzat, például a jászkarajenői a település központját akarja ebből felújítani, mások csapadékvíz-elvezetésre, térburkolatcserére, fásításra adtak be pályázatot, továbbá Csemőben faüzem létesítésére kapott pályázati pénzt egy vállalkozás. A most felosztott, országosan több mint 45 milliárd forint Leader-forrás elosztása az önkormányzati szabadságra is példa lehet. A Leader-csoportok pontozták ugyanis a beadott, összesen 6 ezer pályázatot. Ez azt jelenti, hogy a helyiekre bízza a pályázatkiíró a döntést, hisz ők tudják, melyek a legfontosabb fejlesztendő területek náluk. A legutóbbi javaslataikat is helyénvalónak ismerte el a földművelésügyi szaktárca. A hatályos jogszabályok alapján ismét be lehet nyújtani támogatási kérelmeket 2009. december 20-áig a megvalósítás helye szerint illetékes Leader- csoporthoz. Szükséges kiváltanunk a dráguló fosszilis energia- hordozók egy részét, egyébként sosem leszünk versenyképesek. Barta Zsolt Munkalehetőség egyre kevesebb a kistelepüléseken. A falvak, a kisvárosok elöregednek, a fiatalok elköltöznek. A mezőgazdaságból egyre nehezebb megélni. A jövő nem sok kilátással kecsegtet - ez a véleménye a kecskeméti Bagi Bélának, aki nemcsak képviselő a parlamentben, hanem maga is mezőgazdasági vállalkozó. Gyakran járja az országot, s szembesül az imént elsorolt problémákkal. Minél messzebb van egy település a fővárostól, általában annál szegényebbek az ott élők. A külhoni befektető nem találja meg a vidéket, nem is keresi. A külföldi tőkéhez - bár Bagi Béla elismeri annak jelentőségét - nem fűz nagy reményeket. Aki a pénzét hozza, azért teszi, hogy jó haszonnal ki is vigye azt majd később innét. Ez egyébként nem csak nálunk, de Szlovákiában vagy Lengyelországban is hasonló gondokat okoz a gazdaságban. Mi lehet a megoldás? - kérdeztük a vidéki kistérségek jelenlegi helyzetét pesszimistán látó gazdát. Álláspontja szerint A mezőgazdasági hulladékokat égető berendezések nem újdonságok. Fel kellene futtatni gyártásukat. Bagi Béla olyan fejlesztési programot kell bevezetni, mely nem látványos, lökésszerű tőkebefektetést feltételez. Az ország mai gazdasági helyzetében erre nincs pénz. Nálunk a gazdaság erősítésének egyik módja lehet az úgynevezett bioenergia termelése. Az erre alkalmas erőművekből kibocsátott energia jóval olcsóbb. Bagi Béla információi szerint idehaza annyi biomassza állítható elő, amennyivel a mai, importból származó energia jelentős hányadát ki lehetne váltani. Ráadásul olcsóbb is lenne. Elképzelései szerint a mező- gazdasági melléktermékek, a kommunális hulladékok felhasználásával lehetne a minierőművekben áramot termelni. Ezt az unió is támogatná, mert a megújuló energia kategóriájába tartozik a biomassza felhasználása. A gazdáknak a betakarítás után elszállítanák a melléktermékeket az erőműhöz, ott pénzt is kapnának érte. Azaz nem kiadással, hanem bevétellel járna annak felhasználása. Az erőmű, melynek építési költségei egy részét az unió állná, munkahelyeket ad, s értéket állít elő az olcsóbb elektromos árammal. Az itteni energiával helyben feldolgozott áruk alacsonyabb áron kerülnének a piacokra. A tapasztalt gazdálkodó hangsúlyozta: semmi újdonság nincs a növények energetikai hasznosítására. A falusi, tanyasi emberek régen sóért, petBács-Kiskun két leghátrányosabb térsége a bácsalmási és a jánoshalmai. róleumért mentek be a falusi boltokba, vagy csak azokért a legszükségesebb árukért, amelyeket a gazdaságukban nem tudtak előállítani - de fűtőenergiát nemigen vásároltak. A kistelepüléseken élőknek adassék meg ez a szabadság, mert a megújulásnak, építkezésnek ez a feltétele. Ellenkező esetben lassan kihalnak a falvak, a nagyvárosok környékén szegények gettói jönnek létre, melyeket ma még csak a harmadik világban láthatunk. Megszűnik az a történelmi településszerkezet, melynek alapját a tanya, a falu és a város egysége alkotja. A nálunk honos gyümölcsfák lombhullástól rügyfakadásig nyugalmi állapotban vannak. Ebben az időszakban szünetel a tápanyagfelvétel, és nagyon lecsökken a fák légzése is. Ilyen állapotban a fák a nálunk szokásos legalacsonyabb hőmérsékletet is károsodás nélkül viselik el. Téli fagykárt csupán azok szenvednek, amelyeknek vesszői például túlzott nitrogéntrágyázás, erős őszi öntözés, gombás betegségek okozta korai lombhullás következtében nem érnek be. ■ Kisebb a törzsön a hőingadozás, mert a fehér visszaveri a napsugarak nagyobb részét. Az újonnan ültetett és az egykét éves csemetéket védeni kell. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak, ezért nagyon hasznos lehet a törzs felkupacolása. A fagyérzékeny kajszibarackfák törzsét bemeszelik. A fehér bevonat megakadályozza azt, hogy téli verőfényes nappalokon a törzs szövetei felmelegedjenek. A felmelegedést követő lehűlés, az összehúzódás és kitágulás hatására ugyanis a sejtfalak elroncsolódnak. A fagy okozta repedések először még jelentéktelenül kicsik. A laza sebhegesztő szövetek azonban rendszerint a következő évben is károsodnak, így a seb évről évre nagyobb lesz. A felszínre kerülő faszövetekben szúboga- rak és taplógombák telepednek meg, melyek elroncsolják, tönkreteszik a törzset. Feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a meszelés vékony legyen, | mert a vastag, cserepes mészré- teg alatt a kártevők kitűnő búvóhelyet találnak. Ezért jobb, ha a törzset permetezőgéppel meszeljük. A régebbi fagysebeket először fertőtlenítsük gyümölcsfaolajjal, azután fedjük le sebvédő pasztával vagy olaj festékkel. ■ Agráriühíradó Tervezett megjelenés havonta. További információ: 76/518-236. Hirdetési tarifaárak: Az árak az áfát tartalmazzák 1 Óltiszta disznók Vécére próbálják szoktatni disz- najaikat a parasztok Tajvanon, hogy ne kelljen fizetniük vízszennyezési adót. ígéretesek a kezdeti eredmények, vagyis a disznók kis- és nagydolgainak begyűjtése. Ráadásul a vécézte- tés sokkal könnyebbé teszi az ólak takarítását, nincs bent akkora „disznóól”, mint korábban. Fokhagymaétrend A walesi farmerek fokhagymával és zabbal etetik a marhákat, hogy csökkentsék a metánkibocsátást. Kutatók szerint súlyosan „károsítják” a környezetet a marhák és a juhok, mert a világ metántermelésének négy százalékát eresztik ki. Úgy gondolják, „reformkonyhával” a kibocsátás akár 25 százalékkal csökkenthető. Két walesi egyetem kutatói most speciális szerkezettel mérik, mennyi metángázt böfögnek ki az állatok. Az egyik étrend fokhagymakivonatot tartalmaz, és bár az eredmények „biztatóak”, nem mellékhatás nélküliek: a marhák teje és húsa ugyanis fokhagymaízű. Ezért próbálkoznak hántolt zabbal is. ■ ^ Kukorica, napraforgó, Franciska és r.'ÚtKft. > vetőmag téli akció! “CSKEMÉT ___^ T: 30/603-8685 Mű trágya, növényvédő szer értékesítés! Terményfelvásárlás! T.: 30/955-3740 6000 Kecskemét, Búzakalász u. 20. Agrárhíradó A Petőfi Népe tematikus összeállítása - Az összeállítást szerkeszti: Miklay Jenő Bővebb információkért keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, illetve a Petőfi Népe médiapartnereit: KECSKEMÉT, Széchenyi krt. 29. Tel: 76/518-200. KECSKEMÉT, Szabadság tér 6. Tel.: 76/506-818 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE: Czakóné Futó Edit 30/972-13-67; Csorba Csilla 30/685-22-65; dr. Markó Józsefné 20/928-93-49; Farkasné Szigeti Valéria 30/266-07-17; Károlyi Júlia 30/967-91-46; Méhesi Éva 20/928-90-40; Rajtmámé Boncz Gyöngyi 30/998-68-68; Szőnyi Zoltán 30/355-27-95 VIDÉKI TANÁCSADÓK: Juhász Jenő 79/343-761; Bengő Bt. 78/413-339; Fáberné Nagy Erzsébet 77/523-852 Koronczainé Tóth Ilona 76/441-578; Kopasz Attila 76/463-274; Farkas Pál 30/985-95-75; Fonyódi Éva 70/215-29-87 UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Vargáné Kecskeméti TündeE.V. (Kerekegyháza, Farkas J. 15.) méhészettel foglalkozó vállalkozás Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap „Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása” címmel meghirdetett pályázattal elnyert támogatás segítségével új munkahelyet teremt, a méhek szállítását és a technológia nagymértékű javítását segíti elő. VETŐMAG TERMELÉSI lehetőséget kínálunk a 2010-es évre:- egynyári, szabadföldi termesztésű virágmagok,- dísznapraforgók,- dísz- és takarmány tökféleségek,- metélőhagyma mag. Anya magot és termesztési tanácsot .adunk! Csépelési és tisztítási háttér megoldott! Pertics István, Bácsalmás Posta u. 23. Telefon: 79/341-559,30/285-2581
