Petőfi Népe, 2009. október (62. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-24 / 249. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2009. OKTÓBER 24., SZOMBAT OKTÓBER 2 3. Nagykőrösön ötszáz ember vett részt az ünnepségen Nagyszámú megemlékező kecskémét Nem csak magukért, a szabad világért is harcoltak Kiskunhalas ötvenhárom éve jelest kapott demokráciából Nagykőrösön pénteken délelőtt hozzávetőleg félezren vonultak a világ- háborús hősök és az '56-os megmozdulások helybeli ártatlan áldozata, Barta Margit emlékművéhez emlékezni a forradalom és szabadság- harcra, a mártírokra. Czira Szabolcs polgármester beszéde után a Rákó- czi-iskola diákjai adtak elő szép irodalmi összeállítást az 53 év előtti eseményekről. (M. J.) Emlékmű készül Félegyházán a forradalmároknak A makettnél emlékeztek Az 1956-os forradalomnak állít emléket az az emlékmű, melynek alapkövét csütörtökön este, ünnepélyes keretek között tették le Kiskunfélegyházán, a Hősök parkjában. Az ötlet Meizl Ferenc nyugalmazott iskolaigazgatótól származik, a terveket Szeműk Zsuzsanna szobrászművész készítette. Kapus Krisztián önkormányzati képviselő elmondta, hogy az emlékmű közös városi összefogással valósulhat meg. Az ünnepségen részt vevők 56 szál fehér rózsát tettek le a makett előtt, így emlékezvén az ’56-os eseményekre. ■ Ezer ember tisztelgett az egykori forradalmárok emléke előtt Kecskeméten. Barta Zsolt Bár éjszaka esett, de délelőtt már kellemes ősz közepi időjárásban emlékezhetett Kecskemét közönsége az egykori dicsőséges napokra. A főtéren felállított színpadon a Bolyai János Gimnázium diákjai adtak műsort, mely szinte napról napra idézte fel a dicső eseményeket. A kiváló műsor forgatókönyvét Búti Csaba, Do- minek Zsolt és Závori Erika tanár állította össze - Lovas Dániel és Bálái Ferenc István korábban kiadott, kecskeméti Ötvenhatos olvasókönyvének írásaiból. A fiatalok fellépését követően Zombor Gábor szólt a több mint ezerfős emlékező tömeghez. A polgármester hangsúlyozta, hogy mi, itthoni magyarok nem a jelentőségének megfelelően gondolunk október 23-ára. Ezzel szemben a külföldiek hatalmas történelmi eseménynek tartják. Ránk úgy tekintenek, mint akik nem csak a szovjet elnyomástól kívánták felszabadítani az országot, de egyben meg is akarták menteni a totalitárius rendszer fenyegetésétől a nyugati világot. Azt a világot, mely sajnos elárulta a magyar forradalmat. Majd feltette a kérdést: vajon 1989 okA főtéren felállított színpadon a Bolyai János Gimnázium diákjainak műsora idézte fel 1956 forradalmi eseményeit tóber 23-a, a III. köztársaság kikiáltása óta minden megvalósult-e, amit a rendszerváltáskor az akkori változtatni akarók megfogalmaztak? Majd a ma még élő egykori 5ó-osokat idézte, akik azt mondják, hogy a rendszer- váltás még nem fejeződött be.- Forduljunk hozzájuk, kérdezzük meg, mit kell tennünk. Jövő tavasszal cselekvési lehetőségünk nyílik - fejezte be a város első embere beszédét. A polgármestert Orgoványi István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa követte, aki egy rövid történelmi ívet rajzolt fel beszédében. Megdöbbentő számokkal sokkolta az ünneplőket. A forradalom leverése után 35 ezer ember ellen indult eljárás, 22 ezren börtönbe kerültek, 300-at kivégeztek. Mintegy 13 ezer embert internáltak, több százat a Szovjetunióba hurcoltak, 200 ezren pedig emigráltak. A rendezvény végén 59 intézmény, szervezet, iskola, hivatal képviselői helyezte el koszorúját a Szabadság téri 56-os emlékműnél, akikkel együtt nagyon sok polgár virággal emlékezett a hősökre. ■ Háromszáz embert végeztek ki ’56 után. t Szűknek bizonyult a közösségi ház baja Zsigó Róbert képviselő a múlt besurranó embereiről beszélt Nem mindenki élvezhette tegnap este az íme, por és hamu vagyunk... című zenés megemlékezést, ugyanis a III. Béla Gimnázium Színistúdiójának és Bajai Fiatalok Színházának előadását - a szereplők kérésére, a technika védelmében - a Közösségi Házban tartották. így viszont egyes becslések szerint több százan rekedtek az épületen kívül. A vastapssal jutalmazott műsort követően az ünneplők a Déri-kertbe vonultak. Zsigó Róbert, a bajai körzet országgyűlési képviselője mondott beszédet. A fi- deszes szónok párhuzamot vont a második világháború utáni kommunizmus és napjaink között. Mint mondta: a magyarok legtisztább forradalmukban újra kezükbe vették sorsukat, az ég felé épülő Magyarországot akartak, egy hét alatt egy szovjet tartományból önálló állam lett.- Húsz éve a szabadság ajtaját nyitottuk, de a múlt emberei is besurrantak az ajtón, és megtévesztettek bennünket. Újra hazudnak, lopnak, és mindennek 3 a levét mi isszuk meg. Véget vet- 1 hetünk hatalmuknak, ezért most g nem szabad elveszíteni rémé- § nyűnket. Csak rajtunk múlik, J hogy a tavasz elhozza a változást I- fogalmazott a politikus. ■ A forradalom korát, hangulatát idézte az előadás Kiskunhalason az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező városi ünnepség tegnap délelőtt az Országzászló emlékműnél, ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött. Az árbocrúdra ezúttal az 1956-os forradalmárok jelképévé vált lyukas zászlót húzták fel. Az ünneplő sokaság ezután a filmszínházba vonult. Az előtérben a Bibó-gimnázium diákjai piros nyakkendős úttörőkként mozgalmi dalokat énekelve fogadták az érkezőket, akik között akadtak, akiknek jól hallhatóan nem nyerte el tetszését a „retro- ötlet”, mivel a korszak politikai főszereplői is láthatóak voltak az élő panoptikumban. A színpadi múltidézésben is a gimnazisták voltak a főszereplők. Koszorúzás a főtéri kopjafás emlékműnél Az ünnepség szónoka, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnö- ke arra biztatta a fiatalokat, hogy ne féljenek a valóság megismerésétől, hiszen éppen a halasi gimnázium névadója, Bibó István mondta: demokratának lenni annyi, mint nem félni. - Halas rendkívüli város, amely a nehéz helyzetekben gyakran adott jó példát - jelentette ki a szónok, aki felidézte Nagy Szeder István halasi mérnök személyét is, akinek köszönhetően ’56-ban néhány napra beköszöntött a demokrácia Kiskunhalason. Lezsák Sándor szerint: a „halasi norma” örökségéhez méltóan kell választani jövőre, amikor esély nyílhat arra, hogy „nemzeti reneszánszt” hozzon a tavasz. ■ T. K. Kiskőrös így bujtogass: „Magyar, ne félj!”/ Hírrel híreszteld szerteszét / A szabadság jövetelét! - szólt Nagy István Indul a pesti tüntetés című verse a kiskőrösi városháza dísztermében tegnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulóján rendezett ünnepségen. A megemlékezésen az Országos 56-os Szövetség Domonyi László polgármesternek és Fodor Tamás történelemtanárnak 1956-2006 emlékplakettet adományozott '56 eszméinek ápolásáért. A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kitüntetésként egy lyukas zászlót kapott, melyet az iskola igazgatója, Albert József vett át. Képgaléria: BAON.hll Kopjafa az áldozatok emlékére kerekegyháza A gazdák megszenvedték a kommunizmust A vidéki társadalom gerincét alkotó mezőgazdálkodók szenvedték el a legnagyobb megaláztatást és veszteséget Kerekegyházán is a Rákosi-diktatúra éveiben. A kuláküldözést túlélők 1956-ban a forradalomtól remélték a felszabadulást. Nem tudhatták, hogy a Nyugat eleve ki- véreztetésre ítélte a szabadság- harcot a Sztálinnal a háború 1 alatt és után kötött egyezmények értelmében. A koncepciós perek- 5 nek Kerekegyházáról ugyan- £ csak zömmel a gazdák estek áldozatul. Egyebek közt róluk is megemlékezett a csütörtök délutáni ünnepségen dr. Kelemen Márk, a város polgármestere. Az önkormányzat és a város Koszorúk és mécsesek Kerekegyházán lakossága kopjafát állított mindazok kegyeletére, akiket megnyomorított, megölt a diktatúra. Az áldozatok sorsát felidézi Szalai József kiválóan dokumentált, még több hétig megtekinthető kiállítása a művelődési házban. ■
