Petőfi Népe, 2009. április (64. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-29 / 100. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2009. ÁPRILIS 29., SZERDA íjrmimji'i Nem a protokoll miatt mosolyogtak az emberek Egyik ötletgazdája, szervezője és versenyzője volt Vörös Szi­lárd a vasárnapi, bajai lovas ünnepnapnak.- Elégedett? - kérdeztük a fel- sőszentiváni polgármestert.- Szerencsére nagyobb baj, baleset nélkül ért véget a nap, pedig a lovassport nem ve­szélytelen. A becslések szerint közel tízezer ember járt a Pető- fi-szigeten. Hasonló érdeklő­désre számítottunk és nem csalódtunk. Szerintem a nézők sem. Szentivánon azonban so­kan nehezményezték, hogy önök hétfői címlapjukon csak női döntősökről számoltak be, pedig a mi versenyzőnk, Laka­tos Attila is a legjobb négy kö­zé jutott Talizmánnal.- Ugye, milyen kockázatos a gyorsaság? Elnézést, de ri­portunkban őt is megemlí­tettük. Visszatérve a ver­senyre: Bácska Vágtaként számoltak be a tervről, az­tán Bácskai Vágta lett belőle. Miért?- így rímel a Nemzeti Vágtá­ra. Látványelemeiben, lényegé­ben is ahhoz tartozik, hiszen a bácskai győztes képviselheti a kistérséget a fővárosi verse­nyen, ezért döntöttünk az apró névmódosítás mellett. A pálya méretével, kialakításával, a ta­laj előkészítésével is a Nemze­ti Vágtához igazodtunk.- Jövőre folytatják?- Összefogtak a települések, lovasok, együttesek. Sok olyan ember is megfordult a szige­ten, akinek nincs köze a lóhoz. Igazi népünnepély volt. Nem a protokoll miatt mosolyogtak az emberek, az elszármazottak például megtaláltak szülőfalu­juk sátrát, és volt idejük beszél­getni, enni, poharazgatni. Sze­rintem a siker kötelez minket, nincs visszaút. ■ K. T. Vörös Szilárd a hajtás mel szívesen nagybő­gőzik is Libamáj: Made in Hungary víziszárnyasok Szlovákiában már magyar libákat is nevelnek Már nincs vész. A kolos fajtájú, szürke törzsludak jól érzik magukat Bodogláron. A felhizlalt utódaik mája a legértékesebb exportcikke az ágazatnak. A bodoglári libások nem adják fel. Tóth Imrének másfél évig egyetlen fillér árbevétele sem volt, de már ismét ludak népesí­tik be a telephelyeit. Munkatársunktól A három évvel ezelőtti madár­influenza miatt padlóra kerültek a víziszárnyas-nevelők. A fertő­zés gócpontjában levő Kiskun- majsán kiirtották a teljes szár­nyasállományt. A bodoglári Tóth Imre 4765 darabos törzslúd- állományát is kivágták.- Mindent elölről kellett kez­deni, hiszen csak az épületeink és a remény maradt számunk­ra. Ráadásul alig több mint 9 millió forint kártérítést kaptunk, holott ennek minimum ötszörö­se járt volna. Szüléink, családja­ink anyagi segítsége nélkül nem bírtuk volna átvészelni ezt a ne­héz időszakot - mesélte az 53 éves agrármérnök vállalkozó, aki 1992 óta foglalkozik szülő­pár törzsludakkal. Az állomány által megtermelt tojásokat a sa­ját keltetőjükben - melyet Har- kai Lajossal közösen működtet­nek - keltetik ki. Heti 20 ezer to­jást is keltethetnének, ha lenne rá piaci igény.- Sokan feladták a szárnyasnevelést, de önök is újrakezdték. ~ Az emberek nagy része csa­lódott, és abbahagyta ezt a tevé­kenységet. Csak azok maradtak, akiknek nem volt más lehetősé­gük, hiszen korábban erre tet­tek fel mindent, mint mi is. így aztán jókora kölcsönökkel meg­terhelve, 2007 januárjában na­pos libákat telepítettünk, majd októberben ismét elkezdhettük a keltetést. Jelenleg 2800 darabos szülőpár tojó állománnyal ren­delkezünk, a három telepünkön összesen 9 ezer libát nevelünk.- Mi a helyzet az ágazattal, kelendő-e magyar liba?- Magyarországon tíz éve még tízmilliós volt a libaállomány, ma úgy hárommillió lehet. A főként exportra termelő magyar kacsa és liba ágazatnak - különösen a májtermelőknek - súlyos vesz­teségeket okoztak azok az állat­védők is, akik hiteltelen média- kampányt provokáltak. A víziszárnyas termékek értékesí­tése amúgy is sokkal ingado­zóbb, mint az egyéb baromfiké, még az exportlehetőségek pre­cíz felmérése esetén sem lehet mindig a piacot kiszolgálni. Nemrégiben a szlovákiai Udva­ron tartottam előadást egy szak­mai konferencián, ahol komoly érdeklődés mutatkozott a víziszárnyasok iránt, és még ott megrendeltek tőlünk harminc­ezer darab napos libát. A franciák a májkirályok, de a libatrón a magyaroké A VILÁG MÁJTERMELÉSE 25-26 ezer tonna évente, melynek több mint 80 százalékát Fran ciaországban állítják elő. A májtermelésre jellemző, hogy csak néhány ország foglalko­zik a töméses hizlalással. A világ májtermeléséből Ma­gyarország 10 százalékkal, Bulgária 8 százplékkal, Spa­nyolország 2 százalékkal ré­szesedik. Izraelben ezt a teve- Tóth Imrének kenységet két éve betiltották. mindent A francia májtermelés több elölről kellett mint 95 százalékát a mulard kezdenie kacsa hibrid adja. A világ májtermelésének 10 száza­léka a libamáj. Ez a tevé­kenység csak Magyaror­szágon maradt népszerű, így a libamáj előállításában Ma­gyarország világelső. A nyáron új tetőt kap az orvosi rendelő Helvécia Megújul a Kiskő­rösi úti orvosi rendelő. Az önkormányzat sikeresen pályázott, és uniós forrás­ból 8 millió 800 ezer forin­tot nyertek az épület felújí­tására. Ehhez az önkor­mányzatnak közel egymilli­ót kell hozzátennie - tud­tuk meg Magó István pol­gármestertől. A külső-belső felújítás mellett, új tetőt is kap a rendelő. (S. H.) A sámánok világát mutatja be a múzeum Kecskemét Újra nyit május 1-jén az Orvos- és Gyógy­szertörténeti Múzeum. Az érdeklődőket október 31-ig várják az állandó kiállítá­sok, amelyek nyáron egy különleges tárlattal bővül­nek. Ez utóbbi időszaki ki­állítás a sámánok világát mutatja majd be. A múze­um hétfő kivételével napon­ta 10-14 óra között fogadja a látogatókat. (T. V.) A legjobb bor vándordíját kap lakitelek Tizenegyedik al­kalommal rendezi meg a Kunsági Borvidék hagyo­mányos borversenyét, ami­re csak forgalmi borokkal lehet nevezni. A népfőisko­la Kölcsey-házában holnap hat bíráló bizottság fogja értékelni a kétszáz mintát. A legjobb eredményt elért bor vándordíját kap. A szakemberek kiválasztják majd á borvidék 12 legjobb borát is. (Sz. T.) Gemenc: három nap a turistákért pörbÖly Péntektől vasárna­pig várják a pörbölyi ökotu­risztikai központban a láto­gatókat. Mindennap 9 óra­kor kezdődnek a progra­mok, míg az erdei vasút első járata 8.30-kor indul Pör- bölyről. Nosztalgiavonatok naponta többször indulnak, de lesz kerékpáros- és gya­logtúra, valamint erdei ki­rándulás lovasfogattal. Meg­tekinthető a méhészeti kiál­lítás, mézkóstolóval. (G. Zs.) @ további hírek: www.baon.hu Világversenyre készülnek a halasi inasok A föld szomja kalászba hajtotta az őszi árpát növénytermesztés A jelentős drágulás miatt visszafogták a műtrágyázást a gazdák- Büszke vagyok két diákunk­ra. Zseni Ferenc kőműves- és Jójárt Gábor asztalos tanulónk elnyerte egy szakmai váloga­tón azt a jogot, hogy a World Skill - Világszakma - verse­nyen képviselje iskolánkat és az országot - nyilatkozta Mol­nár Nándor, a Vári Szabó Ist­ván Szakközépiskola igazgató­ja. A diákoknak a közeljövőben azonban angolul kell tanulni­uk, mert Kanadában rendezik meg a nívós szakmai megmé­rettetést. Ha a nyelvi felmérés jól sikerül, akkor utazhatnak a fiatalok az óceánon túlra, hogy bemutassák a világnak, ho­gyan is dolgozik a magyar kő­műves és az asztalos. ■ B. Zs. Az árpában már visszafordítha­tatlan folyamatokat indított el a szárazság, lerövidült a kalász­tengely, kevés szem fejlődik raj­ta, s az is besülhet, ha nem jő hamarosan kiadós eső. A korán beköszöntő felmele­gedés más kultúrák fejlődését is visszaveti, bár Farkas Zoltán szerint egyelőre még nem lát­szik feltűnő hanyatlás a vete- ményekben. A legutóbbi minő­sítés szerint a vetéseknek mint­egy fele jó állapotban van, 40 százaléka pedig közepesen fej­lődik és körülbelül tíz százalék­ra tehető a gyenge kelésű növé­nyek aránya.- Számolni kell azonban a visszafogott műtrágyázás kö­vetkezményeivel is. A táp­anyaghordozók folyamatos drá­gulása miatt sok gazdaságban elhanyagolták az alap- és fejtrá­gyázást, ami visszavetheti a ho­zamokat - magyarázta a me­gyei mezőgazdasági hivatal földművelésügyi igazgatója. Bács-Kiskunban búzából a múlt évihez képest idén tíz szá­zalékkal termesztenek keve­sebbet. A rozs és az őszi árpa Őstermelők is csatlakozhatnak a kárenyhítési rendszerbe az agrár kárenyhítési rendszer­be idén kötelező belépniük a ter­melő mezőgazdasági vállalkozá­soknak, az egyéni vállalkozá­soknak. Az őstermelők viszont maguk dönthetnek a belépésről. A szántók hektárjára 800 forint megfizetésével jogosultak lesz­nek a kárenyhítésre elemi csa­pások esetén. Az állami forrá­sokból támogatott önsegélyezés­nek ez a módja felértékelődhet például most az aszálykárok kockázatával. A kárenyhítési rendszerbe május 15-ig lehet be­jelentkezni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, a te­rületalapú támogatások igénylé­sére szolgáló egységes kérelem benyújtásával. termőterülete hasonló a koráb­biakhoz, és terméskilátásai is átlagosak, viszont a tritikálé a vetésterület kevesebb mint fe­léti mondható jónak, 15 száza­léka gyenge minősítést kapott. A természeti tulajdonságok­ban a Kiskunsághoz hasonlít­ható Dél-Pest megyét is sújtja a szárazság. Egy-két hete az eső­felhők „csomókban" tették le terhüket. A Gógány dűlőben pár csepp hullott, ugyanabban az órában Kocséron húsz milli­méter, de már onnan is elszív­ta a szél. Azon a vidéken is erő­sen takarékoskodtak a fejtrá­gyázással a gazdák. Szabó Ba­lázs nagykőrösi gazdálkodó, a Terraker Kft. ügyvezetője úgy Szántóföldiek Bács-Kiskunban búza __________72 ro zs__________10 ős zi árpa______30 tr itikálé________26 ku korica_______88 na praforgó_____35 cu korrépa 1,5 FORRÁS: BÁCS-KISKUN MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL emlékszik, nyolc-tíz éve kalá­szolt úgy áprilisban a gabona, mint most. Gyenge, 2-3 tonna körüli hozamot jelez a rozs is, valamivel jobb a búza. A nem­régen kibújt napraforgót, kuko­ricát a homokviharok verik ke­gyetlenül. ■ Miklay Jenő (ezer ha)

Next

/
Thumbnails
Contents