Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-31 / 76. szám

I BACS-KISKÜN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY BÁCS-K3SKDN COUNTY A Petőfi Népe melléklete Ablak a siker kulcsa A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Székház: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Tel.: 76/501-500 Fax: 76/501-538 e-mail: bkmkik@mail.datanet.hu • Kirendeltségek: 6500 Baja, Szentháromság tér 4. Tel./fax: 79/520-400 e-mail: bkmkikbaja@t-online.hu • 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Tel./fax: 78/566-220 e-mail: bkmkikkalocsa@t-online.hu • 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7. Tel./fax: 77/428-493 e-mail: bkmikhalas@t-online.hu • internet: www.bkmkik.hu III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM i Palotás József minőségi díjat vehetett át ► |V, OLDAL Vezeklés egy újabb nagyböjt idején emberi gyarlóságunkért? Ukapáink receptjei alapján vaskút Fagyasztott gombócokkal hódítanak piacokat Innováció és gombóc: aki fejleszt, az túléli a válságot Álság és válság bőven van körülöt­tünk. Virtuális banki termékek­ből keletkezett az igazán nagy ka­lamajka. No persze, hol máshol, mint a nagytestvéreknél, a hatal­masoknál, ahol mindig tudják, hogy miként kell „pénzt csinálni.” A minta, az út adott volt tehát. Igaz, hallják már!? A pénz, ami nincs... Ha nincs, hát akkor kita­láljuk, s nyomban előjön gyer­mekkori mesevilágunk. De szép! Már játék is az egész: Gazdálkodj okosan! Vegyél, vásárolj! Még an­nál is többet, mint amire szüksé­ged van. Hitel van bőven, csak játssz, élvezd, hogy költheted, majd visszafizeted! Csupán egy játékszabály ma­radt ki az útmutatóból: hogy mi­kor van az utolsó dobásod! Gurít­hatsz-e még, mielőtt a bank be­zár, és mindent visz? Napnál vilá­gosabb, hogy szerencsejátékról volt szó! Tudják, ami kizárólag 18 éven felülieknek engedélyezett, s olykor teljesen állami monopóli­um! Egy a millióhoz az esély, de bárkinek bejöhet, és akkor...!? Mára pedig mi maradt? Sipos Zsolt Féke vesztett autó. Kormány nélküli fő, fő nélküli kormány, tel­jes fejetlenség! Pedig néhány éve még vártuk, reméltük a csodát, emlegettük is az íreket! Unió, for­rások, fejlődés, gazdagság... csak „le kell hívni” a temérdek pénzt. Sokan újító pályázatokat, jó prog­ramokat, konvergenciát, lendüle­tet, felzárkózást emlegettek. S vol­tak olyanok, akik siker helyett már évek óta argentin válságot jö­vendöltek. A bölcsek köve kézen- közön mégis elveszett! Ki tudja, mi lesz tovább? Jön­nek majd a jósok, a jövendőmon­dók, vagy egyszer végre az igaz­ság? Én találtam egyet, mely úgy tűnik, örökérvényű, s így, húsvét tájékán megszívlelendő: „Mindig és mindenütt vannak ügyes spekulánsok, akik a társa­dalom haszonélvezői, és úgy akar­nak többlethez jutni, hogy ember­társaikat kihasználják. (...) Az éh­ség nem mennyiségi probléma, hanem az egymás közti megosz­tás problémája, és ezért a mélyen emberben gyökerező önzés, hír­vágy, haszonéhség problémája! Az ember gonosz hidegségéé.” (Henri Boulad) ■ Sipos Zsolt, titkár Készül a szilvás gombóc, ahogyan őseink is készítették. Felvételünkön Gergely József a munkatársaival. Cége öt éve tagja a kamarának. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság fejlesztése nélkül nincs esélyünk ki­törni a válságból - véli Gergely József vállalkozó. Barta Zsolt képesek - teszi hozzá a fa­gyasztott élelmiszert előállító cégvezetője, aki 1990-ben indí­totta családi vállalkozását. A 80-as években Baján jól ismert népszerű Ko-Ko cukrászdát azért adták el, hogy folyamato­san munkát adhassanak dolgo­zóiknak. A válsággal kapcsolatban azt mondja a fagyasztott tésztás vá­lasztékot illetően piacvezető cég tulajdonosa, hogy nem esett vissza a termékek értéke­sítése az elmúlt fél­évben. A hús- és a tejfélék egyre drá­gábbak, ezért az emberek az olcsó, de finom és jó minőségű ma­gyar fagyasztott árukat vásárol­ják egyre inkább. Ám szomorúan hozzáteszi, hogy a mai helyzetben nehéz fejleszteni. A vállalatnak ugyanis 53-féle adót kell fizet­nie. Ez pedig nemcsak a fejlesz­tésre szánt összegeket, de a be­ruházási kedvet is elveszi. Míg korábban 17 pályázaton vettek részt, s ebből 16 alkalommal si­Energia, víz, élelem. Ez az a há­rom stratégiai áru, aminek a szerepe rendkívüli módon fel­értékelődik a világban. Ma­gyarországon szerencsés hely­zetben vagyunk: a mi gazdáink és ■ A cégnek ötven- élelmiszer-ipari cé- háromféle adót geink könnyedén kell fizetnie. 15 millió embert is képesek élelmezni. Vizünk pe­dig van bőven. A gond csak az, hogy ezt a döntéshozók sajnos még nem ismerték fel itthon - fogalmazza meg véleményét Gergely József, a vaskúti Ger­gely Gasztronomi Kft. tulajdo­nosa. Álláspontja szerint az or­szág a válságból a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar fejlesz­tésével tud kitörni. E két terü­leten vagyunk igazán verseny­ker koronázta próbálkozásu­kat, ma már nem próbálkoz­nak.- Olyanok a feltételek, hogy ezek mellett szinte értelmetlen komoly, nagy értékű fejleszté­seket tervezni - mondja som­másan Gergely úr. Az árukínálat bővítésével azonban nem állnak le, holott 25-féle fagyasztott termék - a szilvás gombóc, a túrós dere- lye, a lapcsánka, királyi csá­szármorzsa stb. - között csak­nem mindenki meg­találhatja a maga kedvencét. készítenek Vaskúton a 40-50 dolgozót alkalmazó cégnél. A termékekben ízlelhető kiváló gyümölcsökről annyit árul el a cégvezető, hogy régióbeli, töb­bek között egy jánoshalmi, csemői, tiszakécskei stb. ültet­vényről vásárolja a terméket, melyek gazdáival kiváló kap­csolatot ápol évek óta. Az ültetvényt megtekintve határozzák meg a gazdákkal a szedés időpontját, mely a fel­dolgozás, minőség szempontjá­ból a legkedve- A termékek íz- zőbb. A termelők- világa jól ismert kel közös a cé­A cég, mely 2004 - tői tagja a kamará­nak, hamarosan piacra dobja a sztrapacskát, és további ter­mékfejlesztéseket terveznek a jövőben is. A magyar vásárlók mellett a szlovákiai és a romá­niai piacot is megcélozták. Az újító kedvű üzletember azt mondja, hogy termékeik íz­világa jól ismert a Kárpát-me­dencében. Ükapáink is ették a jóféle gombócokat, melyeket hagyományos receptek alapján az országban. lünk: egyrészt, hogy kiváló mi­nőségű alapanyagot tudjunk feldolgozni, másrészt, hogy a gazdáknak nincs értékesítési problémájuk, a gyümölcs napo­kon belül kifizetésre kerül. Utolsó kérdésünkre, hogy va­jon meg akarta-e vásárolni kor­szerű cégét a konkurencia, így felelt: a vállalat nem eladó.- Én nemzetben és nemzedé­kekben gondolkozom - mond­ta Gergely József. A szakmában előkelő helyen jegyzik Gombóckirálynak is nevezik tavaly MÁJUSBAN a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szö­vetség Venesz József-díjat ado­mányozott Gergely Józsefnek a magyar gasztronómiáért végzett kimagasló munkájá­ért. Ősszel pedig a Magyar Termék Nagydíjat Gergely Jó­zsef hat termékükért vehette át a Parlamentben Szili Kata­lintól, a T Ház elnök asszo­nyától. A királyi császármorzsa, a va­níliás öntet, a csokoládés ön­tet, a kindy túrókrémes gom­bóc, a vadas mártás és a zsemlegombóc nyerte el a fel­terjesztők elismerését. A MAGYARORSZÁGI rekorder 2006. szeptember 23-án Kalo­csán, a 10. jubileumi papri­kás ételek főzőversenyének keretében a cég elkészítette az ország legnagyobb mennyi­ségű paprikás aprógombóc ételét. Az alapraguhoz összesen 110600 gombócot használtak fel, mely majd’ 3 350 adagnak felelt meg. Sokan gombóc­királynak is nevezik Gergely Józsefet. Ezt a címet a hazai Első Magyar Fehérasztal Lo­vagrend elöljárói, köztük a világhíres Benke László nagymester adományozta a vaskúti ügyvezető igazga­tónak. A két szónak - innováció és gombóc - az első pillantásra nem sok köze van egymáshoz. Mégis egyértelmű, hogy Gergely József és cége az innovációnak köszön­heti sikerét. Az elmúlt 19 év alatt mindig kereste az új megoldáso­kat, fejlesztette termékeit. Egy fel­mérés szerint ma, a válság köze­pette azon magyar vállalkozások közül, melyek innovatívak (folya­matosan fejlesztenek), 10 közül csak mintegy kettőt-hármat érint súlyosan a recesszió. Szemben a nem innovatívak 60-70 száza­lékos arányával. Ez a hosszú távú fejlődés egyik kulcsa. Csak akkor foglalhatunk el mind magasabb pozíciót az ér­tékteremtési láncban, ha a jelen­leginél jóval többet fordítunk ku­tatás-fejlesztésre, innovációra, az annak támogatására szánt pénzt a jelenleginél sokkal jobban hasznosítjuk. Az innovatív tech­nológia a versenyképesség egyik fő kulcsa is. „Egy fiatal magyarnak külföl­dön érdemes eltitkolnia magyar származását, mert ha kiderül, túl sokat várnak el tőle. Tudni fogják, hogy ő is marslakó” - mondta Telegdi Bálint, a Szilárd Leó nem­zedékéhez tartozó zseniális atomfizikus. Nem az lenne-e a természetes, hogy ezt a mentalitást keresi, ezt erősíti a magyar tudomány és gazdaság területén minden igye­kezetével, akinek a gazdaság fej­lesztése a feladata? A modernkori gazdaságban a kisebb-közepes államok közül azok tudtak átlag feletti sikere­ket elérni (pl. Ausztria, Svédor­szág, Dél-Korea), ahol a legna­gyobb hangsúlyt fektettek az ok­tatás, kutatás-fejlesztés területé­re. Ezeken felül az erkölcs fontos­ságára hívja fel a figyelmet Kopátsy Sándor közgazdász: „...sokkal jobb, ha a gazdaságpo­litikai vezetés nem a külföldi és hazai szakértők kalkulációira, hanem a lakosság erkölcsi elvá­rásaira épít.” A vállalkozásokat nyomorító - Európa legmaga­sabb adó és bürokratikus - terhe­lés, a korrupció sem éppen az er­kölcsös magatartást segíti elő. Az utóbbi időben éppen a termékdíj borzolja a kedélyeket. Mondják: ami nem öl meg, az megerősít. Próbáljuk hát közö­sen, összefogva, egymást támo­gatva túlélni a nehéz időszakot! „A század minden gazdasági csodáját a kivételesen nehéz helyzetbe jutott, de a jövőjében bízó társadalom építette.” (Kopátsy) Ébredj hát, magyar vállalkozó! - mondják ma egyre többen. A nehéz helyzet megérkezett, kezd­jünk hát bízni a jövőben, és tör­jük a fejünket, hogyan tudja min­denki a maga gombócát verseny­társáénál kívánatosabbá fejlesz­teni. ■ Gaál József elnök

Next

/
Thumbnails
Contents