Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-31 / 76. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 31., KEDD GAZDASÁGI ABLAK Külföldi üzleti ajánlatok a kamara közvetítésével Az alábbi ajánlatokról Tóth Anita, a 76/501-508-as vagy a 70/7028-401-es telefonon ad felvilágosítást. Exportlehetőségek: 09-05/E/SE-l Svédországi faházépítési munkálatokra (ács, festő, víz, villany, burkoló) keres svéd vállalat magyar építőipari kivitelező céget. A keresett magyar cég faházak építésében referenciát tudjon felmutatni, min. 20-40 fő alkalmazottal, és magyarországi kollektív szerződéssel rendelkezzen. 09-05/E/UA-l Húsipari nyersanyagok behozatalával, húsfeldolgozó üzemek alapanyag-ellátásával foglalkozó ukrán egyéni vállalkozó magyar szarvasmarha-, sertés- és csirkehús beszerzése céljából húsipari cégekkel való együttműködésben érdekelt. 09-04/E/FR-l Textilnyomással foglalkozó francia ügyfél új projektjéhez (zászlókészítés) az alábbi termékekhez keres magyar gyártót: teleszkópos zászlórúd, „beachflag” strandzászló alumínium tartó- rúdja, acélból vagy cementből készült napernyőtartó nehezék. 09-04/E/FR-2 Francia cég létrák aljára húzható csúszásgátló műanyag (általában polietilén vagy polivinil- klorid) végeket szeretne Magyar- országon gyártatni. Képet küldünk. 09-04/E/HR-l Horvát cég polietilén bevásárlózacskó, szemeteszacskó/zsák gyártókat keres. 09-04/E/PT-l Portugál cég sportruházat-, sportszer- és sportfelszerelésgyártókat keres. 09-04/E/UA-l Ukrán mosógépgyár magyar beszállítókat keres öntvény, gumi, elektronikus, műanyag alkatrészek legyártására. Angol nyelvű tájékoztatót küldünk. 09-05/E/DZ-2 Algériai cég szárnyasoknak való táp- és gyógyszereket, valamint borjútáplálásra szolgáló tehéntejport keres. Három elismerés fél év alatt pintye László Hosszú időszak óta élvezi a vállalkozók bizalmát A cégvezető jó évre számít a válság ellenére is A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta a nemzeti ünnep alkalmából Pintye László. Az elismerést Bajnai Gordon gazdasági minisztertől vehette át a minisztériumban. Barta Zsolt- A tárca vezetője a kitüntetés indoklásában az érdek-képviseleti tevékenység elismerését hangsúlyozta. Mióta végzi ezt a munkát?- Tavaly múlt húsz éve annak, hogy a munkaadói érdeket képviselő iparszövetséghez kerültem. A köztestületként működő és általános érdekképviseletet folytató kereskedelmi és iparkamaránál alelnök vagyok, ahol a szakképzés területén is vannak komoly feladataim.- Korábban hol dolgozott?- A Mezőgépnél kezdtem közgazdászként, majd osztályvezető lettem, utána az ÉPSZISZ-nél és aztán az Alföld Szakszövetkezetnél főkönyvelő voltam, végül a Kecskemétvin Rt.-nél főosztályvezetőként dolgoztam.-Hogy jön a kamara a képbe?- A megyei kamara alelnöke vagyok 1994 novemberétől, a kezdetektől fogva.- Kedvenc szakterülete?- A szakképzés. Szorgalmazom, hogy minél több vállalkozásnál legyen gyakorlati képzőhely.- Milyen a magyar képzés helyzete?- Sok gonddal küszködik, ha az osztrák vagy a német rendszerrel hasonlítjuk össze, akkor van mit még behoznunk. Azt értem ezalatt, hogy ott lényegesen magasabb a társadalmi presztízse, illetve jóval gyakorlatiasabb a képzés, mint nálunk. Ausztriában a fiúk közel fele megy szakmunkásképzőbe, míg nálunk csak az ötödé. Ez a húsz százalék is többnyire igen gyenge képességű. Jelenleg a munka-erőpiaci kereslet alapján kívánják idehaza átalakítani a képzést. Ebben elsősorban a kamara, de emellett az iparszövetség is komoly szerepet játszik.- Hogy lehet összeegyeztetni az iparszövetségi és a kamarai munkát?- Az iparszövetségnél munka- viszonyban viszem az ügyeket, a munkaadók érdekeit képviselem több szervezetben, így például a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Tanácsban is. A kamaránál tisztségviselőként, társadalmi munkában dolgozom: a két munka kiegészíti, időnként segíti egymást.- Visszatérve a kitüntetéshez, fél éven belül több alkalommal is elismerték a munkáját.- Valóban, az elmúlt fél éven belül háromszor is kitüntettek. Októberben, a kamarai választáson, az MKIK elnökének, dr. Parragh Lászlónak az aranyérmét vehettem át, decemberben a Magyar Iparszövetség Alkotói Díját kaptam meg, most pedig az állami kitüntetést.- A következő három és fél évben mit szeretne letenni az asztalra mint kamarai alelnök?- Aktuálisan egyre erőteljesebben kell a kamaránknak harcolnia a túlzott vállalkozói közterhek, a bürokrácia ellen, valamint a határozottabb válságmenedzselés érdekében a hazai kis- és középvállalkozásokért. Itt megjegyzem, hogy jelentős szerepünk volt a 250 ezer forintos készpénzfizetési korlát, illetve a napi standolás eltörlésében. Fontos a Mercedes-beruházással is kapcsolatos képzési konzorcium hatékonyabb működtetése. Nagyon sok, évente ismétlődő feladat van.- Az a legfőbb célom, hogy a megye vállalkozói minél több olyan képzési támogatáshoz jussanak a régiós szakképzési alapból, amivel a szakmunkás-utánpótlást erősíteni lehet. 2005 és 2008 között a csúcs 50,7 százalék volt.- Ezt a jó eredményt úgy tudtuk elérni, hogy a kamarába meghívtuk a vállalkozókat, s a regionális szegedi tájékoztató mellett Kecskeméten is ismertettük a pályázati tudnivalókat. Emellett több bizottság munkájában veszek részt, így a regionális kamarai egyeztető fórum munkájában, a kamara országos szakképzési kollégiumában is képviselem a megyét - mondta végül Pintye László. Az év elején lépett be a kamarába a Bertrans Zrt.- Mit vár a tagságtól? - kérdeztem Rózsa Pál vezérigazgatót.- Egy jogos, közös elvárás vált valóra. Azt várom, hogy még többen, még egységesebben képviselhessük gazdasági érdekeinket a döntéshozók előtt.- Hogy érinti önöket a válság?- Partnereink visszafogottak. Mi is megnézzük minden forint helyét, költségeinket jelentősen lefaragtuk. Úgy gondolom, ha a válságból kilábalunk, akkor versenyképesebbek leszünk, mint előtte. Mivel importáluhk, bennünket is hátrányosan érint a túl gyenge forint.- Milyen évre számít?- Bízom abban, hogy nem lesz rosszabb, mint az előző kettő volt.- Mekkora árbevételt tervez?- Reményeim szerint meglesz a négymilliárd forint.- Mire büszke?-A cég decemberben megkapta a legnagyobb - intermo- dális - hazai logisztikai szakmai fokozatot. Rózsa Pál vezérigazgató- A cége az egyik legnagyobb támogatója a KTE- Ereco futballcsapatnak. Hányadik hellyel lenne elégedett az szezon végén?- Mindig azt mondom nekik: a legjobbat hozza ki mindenki magából, akkor nem érhet bennünket meglepetés. Szerintem a fiúk akár a legjobb öt közé is beverekedhetík magukat, ez benne van a csapatban. ■ Barta Zsolt Pintye László: a képzési támogatások nagy része a megyébe kerül minden évben. A vállalkozók ügyesen pályáznak. Kinek kell fizetnie termékdíjat a piaci szereplők közül? tapasztalat A vámosok szerint a könyvelők, az ügyintézők többsége nem volt tisztában a jogszabályokkal A kamara az elmúlt hónapok során több alkalommal szervezett Kecskeméten és más településeken ismertető előadásokat a termékdíjfizetéssel kapcsolatban. Legutóbb a hónap közepén Vámos Szilvia főhadnagyot, a VP Regionális Ellenőrzési Központ termékdíj-alosztályának megbízott vezetőjét kérdezhették az érdeklődők a kamara székházában rendezett ismertetőn. A termékdíj-fizetési kötelezettséget 1995-ben vezették be idehaza. A jogszabály azonban nem vált közismertté, a cégek ügyintézői sem figyeltek arra, hogy évente kell bevallást készíteniük. A változások tavaly kezdődtek. A vámhatóság az APEH-től január 1-jével vette át a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos teendőket. Tavaly az első fél évet a vám- és pénzügyőrök képzésére használták fel, ebben az időszakban nem ellenőriztek. A munka az év második felében kezdődött meg. Ezernél több vizsgálatot végeztek, melyből arra következtettek, hogy a gazdálkodók nem ismerték a jogszabályokat. Akik ismerték, azok pedig sok ■ A jogszabály nem vált közismertté a vállalkozók között. A kamara kecskeméti tájékoztatóján megtelt a díszterem. Becslések szerint tavaly a vállalkozók harmada tett bevallást. esetben nem tudták eldönteni, hogy kire is vonatkozik a törvény. Vámos Szilvia elmondta, hogy a gumiabroncs, az akkumulátor, a kenőolaj, a hűtőközeg vagy a reklámhordozó papír, elektromos és elektronikai termékek esetében köztudott, hogy ezek a termékek a szabályozás hatálya alá tartoznak. Ezeknél viszonylag könnyen meghatározható, hogy mely vállalkozásokat érinti a fizetési kötelezettség. A csomagolás esetében azonban a gazdálkodók nem értik minden esetben, kiket is érint pontosan a kötelezettség. A félreértés többnyire abból adódik, hogy sokan úgy gondolják: terméket csak a nagy gyárakban csomagolnak. Pedig csomagol a cukrász, a pék, a patikus, a cipőbolti eladó, a ruhaüzlet eladója, a fényképész, és ehhez hasonlóan mindenki. Aki pedig az áruját becsomagolja, olyan helyzetbe kerül, mintha maga gyártaná a terméket. így bizony ő maga is fizetéskötelezetté válik ilyen esetben. A VPOP a segítségnyújtás és a tájékoztatás érdekében hozta létre a www.termekdiiinfo.hu internetes portált, ahol megtalálhatóak a jogforrások, a pub- likus utasítások, az iránymutatások, a jogszabályokhoz írt kommentárok. ■
