Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-28 / 74. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 28., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Bepolcolható a gazdasági siker? magyar áru A vásárlóban is tudatosulnia kell, kinek a kenyerét garantálja Pálinkanézőben. A hungarikumokról tudjuk, hogy valóban magyar termékek. Szép a „magyar polcra magyar árut!” elgondolás, csak kissé megkésett, és pontos betartatása is két­séges - véli az általunk megkérdezett három szakember. Kosa György Legkésőbb június 30-ától ma­gyar eredetű lesz az értékesített áruk nyolcvan százaléka az élel­miszer-kiskereskedelemben. Ezt Gráf József agrárminiszter közöl­te az alapanyag-termelők, a fel­dolgozók, a kereskedők és a tár­ca egy közelmúltbeli megbeszé­lése után, ahol a tervezett etikai kódexük alapelveiről tárgyaltak. Kíváncsiak voltunk arra, mit szól ehhez az elgondoláshoz az élel­miszer-kereskedelem és -ipar két, kecskeméti szereplője.- Az országos Coop-háló- zatban, melynek része az Univer üzlethálózata is, már most is tel­jesül ez az arány, sőt afelett van a Magyarországon előállított ter­mékek részesedése - mondta megkeresésünkre Tóth Géza, a kecskeméti Univer Coop Zrt. ve­zérigazgatója. - Azaz bálunk ezen a téren semmilyen változást nem hoz az új elvárás. Ami prob­lémát okoz, az az, hogy mi min­dig is termékszámban mértük ezt a mutatót, viszont a tervek szerint a jövőben polcfelületben számolnák. Kérdés, hogy ezt mi­ként lehet egzakt módon mérni, ellenőrizni, hiszen a termékek nem szabályos egyes sorban áll­nak egymás mellett a polcon, ha­nem - például - gúlában. Egy­szóval a részletek még kidolgo­zás alatt, egyes problémák még tisztázás előtt állnak.- A szándék mindenképpen üdvös, de úgy vélem, hogy csak­nem egy évtizedet késve érkezik a mentőöv a magyar termékek­nek - nyilatkozta lapunknak a hazai nyersanyagokból magyar árut előállító kecskeméti Univer Product Zrt. kereskedelmi igaz­gatója, Marosfi Györgyné. r S tekintettel arra, hogy az el­múlt években rengeteg hazai ter­mék gyártása került külföldi kéz­be, vitték ki előállítását az or­szágból, ma már igencsak kétsé­ges, hogy nem járna-e jelentős választékcsökkenéssel, ha az élelmiszerboltok polcain 80 szá­zalékban valóban csak a szó szo­ros értelmében vett magyar áru lenne. Mert kevesen tudják, hogy - mondjuk - az egyik régi ma­gyar márkanév alatt forgalma­zott mustár, majonéz, ketchup már régóta Csehországban ké­szül. Mindenesetre már az na­gyon sokat segítene, ha a keres­kedelmi láncok legalább ugyan­olyan elbánásban részesítenék a magyar árukat, mint a külföldie­ket, és nem hátrányban. Más­részt a fogyasztóknak is valóban tudatában kellene lenniük an­nak, hogy magyar áru vásárlásá­val nem csak a gyártó céget „tá­mogatják”, de ténylegesen a ma­gyar emberek megélhetését, ke­nyérkeresetét óvják: a paprika­termesztőét, a konzervgyári al­kalmazottét és így tovább. Szilvási József, a Szilvási és Társa Bt. (kecskeméti Szil-Coop Bevásárlóközpont) egyik tulajdo­nosának aggályai vannak az ügy­ben, hogy tényleg mindenki be- tartja-e majd a nyolcvanszázalé­kos arányt, és hogy ezt egyálta­lán ellenőrizni lehet. Minden­esetre csak akkor működhet a dolog, ha mindenki, főképp ha a multik tartják magukat az etikai kódexhez. ■ A magyar vásárlót nem az áru származása érdek­li elsősorban, hanem az ára és a minősége.- Azt is látni kell, hogy a ma­gyar vevő egyáltalán nincs ab­ban az anyagi helyzetben, hogy ne érdekelné nagyon is az ár, és bizony jelenleg egy sor külföldi termék olcsóbb, mint a hazai. Ve­gyük csak a tejtermékeket! Úgy­hogy az ár és a minőség mellett legfeljebb a harmadik helyen áll a vásárló szempontjai közt a ter­mék származása, melynek amúgy a jelölése a csomagoláson sokszor nem is ad felvilágosítást az országról, mert csak annyit tudunk meg, hogy EU. Mi egyéb­ként igyekszünk előnyben része­síteni a város, a térség beszállító­it, így például kecskeméti, nagy­kőrösi termelőktől szerzünk be zöldséget, savanyúságot - így Szilvási. Dunavecse létszámleépítés A megyei önkormányzat duna- vecsei gyógypedagógiai mód­szertani intézményében április 15-ével megszűnik 2 álláshely, amiből az egyik pedagógusi. Er­ről tegnap döntött a megyegyű­lés. (B. F. I.) Kecskemét egészségügy Bár ma munkanap van, a kecske­méti megyei kórház rendelőin­tézetét azonban nem érdemes felkeresni. Az intézmény ugyan­is korábban ledolgozta ezt a na­pot, ezért ma nem fogadnak betegeket. (T. V.) Kecskemét HOMOK A Homok­hátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. A nemzetközi gazdasági válság hatásainak a vidéki tér­ségekben történő kommuniká­ciója címmel konferenciát ren­dez kedden 13 órától, a Kis­kunsági Mezőgazdasági Szö­vetség központjában (Szövet­ség tér 1.). B. Zs. Kiskunhalas KOLLÉGIUM Meg­szűnik a Vári Szabó István Szak­képző Iskola Szabó Ervin utcai fiúkollégiuma. A diákok elhelye­zéséről szeptember 1-jétől a Ka­zinczy utca 5. szám alatti épület­ben gondoskodnak. (B. F. I.) Nagykőrös DÍJAK Kiosztotta vá­ros az Év Sportolója díjakat. A 2008. évi eredményük alapján a felnőtt sportolók közül Ábrahám Edit és Kovács Róbert, az ifjúsá­giak sorából pedig Pataki Dóra és Dobozi Ádám kapta idén a legjobb nagykőrösi sportolóknak alapított kitüntetést. (M. J.) Érseki mise és alapkőszentelés a felsőlajosi templomkertben hitélet A katolikus egyház segítségével.és adományokból 2010 nyarán szeretnék felszentelni Isten házát Csordás László polgármester az alapkőnél az üzeneteket hordozó hengerrel Dr. Bábel Balázs kecskemét- kalocsai érsek holnap szenteli meg Felsőlajos templomának alapkövét. A község lakóinak régi kívánsága teljesül majd Is­ten háza megépülésével. Szent László oltalmába ajánlják. A templomkertet 2005-ben kialakították, köszönhetően Zsikla Béláné Emma néninek, aki családi birtokából ajánlotta fel a templomnak szánt terüle­tet. A telek végleges kialakítá­sához a Felsőlajosi Templomért Alapítvány, valamint a helyi önkormányzat járult hozzá. Az alapítványt Csordás László pol­gármester magánemberként hozta létre még 2003-ban. Pá­lyázat útján jutottak annyi pénzhez, amiből feszületet állí­tottak a leendő templom kertjé­be. A 2009. évben a Felsőlajosi Templomért Alapítvány, vala­mint Nagy László felsőlajosi vállalkozó és kedves családja nagy összegű adománya révén nyílt lehetőség a templom fel­építésére. Dr. Bábel Balázs érsek márci­lajosi Templomért Alapítvány képviselői elhelyezik az alap­kőben az utókornak szánt em­lékeket: az alapítvány okiratát, leiratot az utókor számára, a ki­viteli tervdokumentációt, a Pe­tőfi Népe mai szá­mát, egyházi újsá­gokat, pénzérmé­ket. Az érseki ál­dást követően a Himnusz zárja az ünnepséget. A templom építése várható­an a nyáron elkezdődik, és olyan ütemben haladnak majd vele, ahogyan az adományok gyűlnek rá. Reményteli munka, mert sok segítőkész ember gondoskodik róla. ▲ Az önkormányzat tagjai és a faluháza dolgozói az alapkőszenteléskor AZ ÖNKORMÁNYZAT TAGJAI: Polgármester: Csordás László Alpolgármester: Bogdán Jenő Képviselők: Keresztes László, Makainé Antal Anikó, Juhász Gyula, Vidra Pál, Nagy Klára, Farkas Ferenc. Jegyző: Kutasiné Nagy Katalin Aljegyző: Muhariné Mayer Pi­roska. A POLGÁRMESTERI HIVATAL DOL­GOZÓI: Szívós Antalné, Gazsó Krisztina, Török Béláné, Rostásné Rapcsák Renáta (kirendeltségvezető). us 29-én, holnap Lajosmizsére érkezik, és reggel 8 órakor megnyitja az egyházmegyei misz- sziót. Ezután utazik Felsőlajosra, ahol megáldja a templom alapkövét. Az ünnepségen délelőtt 10 órakor Csordás László polgár- mester fogadja az egyházi mél­tóságokat. Dr. Bábel Balázs ér­sek celebrál misét, azt követő­en Csordás László köszönti a vendégeket, majd pedig az egy­házi személyiségek és a Felső­Az érsekség és a lajosmizsei plé­bánia maximá­lisan támogatja az építkezést. Részletek a templom alapkövébe az utókor számára elhelyezett leiratból 2003-ban magánemberként lét­rehozta a „Felsőlajosi Templo­mért Alapítványt”. Az Alapítvány Kuratóriumának tagjai: Csorba Istvánná - elnök, Juhász Gyula, Majoros István, Nagy Lászlóné, Szigetvári An­tal. Terenyi Zoltánná, Zsikla Istvánná. A falu lélekszáma 1010 fő, melynek lakói nyugodt, békés családias hangulatú emberek, akiknek több mint 90 százalé­ka római katolikus vallásé A TEMPLOMKERT KIALAKÍTÁSÁRA ADOMÁNYOZTAK:- Zsikla Béláné (aki családi birtokának egy részét ajánlotta fel)- Egy magát megnevezni nem kívánó személy (aki 500000 fo­rintot tett a lajosmizsei temp­lom perselyébe ennek a célnak a megjelölésével)- A „Felsőlajosi Templomért Alapítvány”- Felsőlajos Község Önkor­mányzata A Felsőlajos Községben élő emberek örömére felsőlajos 1986. január l-jén lett önálló település. Közigazga­tási ügyeinek intézését körjegy­zőség formájában látja el. Kül­területi lakott tanyaközpontként már 1958-ban volt saját telepü­lésrendezési terve. Az 1000 m2- es telkek kialakítása jól formáz­za a település arculatát a kis- kertes beépítettségével A falu vezetése 1987-ben megal­kotta az újabb településrende­zési tervet, amely helyet és lehe­tőséget adott a majdani temp­lom megépítésének. Ezt a dön­tést a falu legfőbb fóruma, a fa­lugyűlés nagy tapssal fogadta. Csordás László mint alapító, Építése várhatóan 2009. május 15- én kezdődik 2008 őszén a képviselőtestüle­tet felkereste egy igaz lelkű ke resztény család - Nagy László és felesége felsőlajosi lakosok -, hogy 20 millió forintot ajánl­janak fel a templom megépíté­séhez. Az adományozók szándékát Sü­veges István lajosmizsei kané nők plébános és dr. Bábel Ba­lázs kecskemét-kalocsai érsek támogatta és megépítését java­solta. A templom a Szent László nevet kapta - az érsek úr javas­latára - a legnagyobb adomá­nyozó, Nagy László tiszteletére. a lajosmizsei gomép kft. a kivi­teli tervek elkészítését felvállal­ta - Gombkötő Zita és édesap­ja, aki a vállalat igazgatója -, ajándékul adta az alapítvány­nak. A templom megépítésével a GOMÉP Kft.-t bízta meg az Alapítvány Kuratóriuma mint építtető... Felsőlajos, 2009. március 29. Őszinte, igazlelkű, hithű tiszte­lettel, az utókor számára! dr. Bábel Balázs S.E.R. Érsek Metropolita Kecskemét-Kalocsai Érsek Süveges István kanonok plébá­nos Csorba Istvánná kuratóriumi elnök Csordás László alapító, Fel­sőlajos község polgármes­tere Kutasiné Nagy Katalin jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents