Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-12 / 36. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Elvonásokra és pályázatokra kell készülni - véli Bányai Uszító feliratok Halason segítség A lakók maguk láttak neki a firkaeltávolításnak- Idén a regionális források jelentős része már ki lesz söpörve, aki most nem tud pályázni, az a ciklus végén sem tud mit felmutatni - figyelmeztette Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke a Felső-bácskai Önkormányzatok Szövetsége (Febösz) tagjait tegnap. Az országgyűlési képviselő a 32 településből álló Febösz bajai közgyűlésén az utóbbi két év pályázatairól, valamint a lehetőségről számolt be a polgár- mestereknek.- A régióban nagyon erős a Szeged-Makó-tengely, Bács-Kis- kunt nem veszik eléggé komolyan Csongrád megye székhelyén. A tapasztalatok szerint az ágazati operatív programoknál kevésbé érzékelhető az átpolitizáltság, mint a regionálisoknál. Egyébként a megyéből 1381 pályázatot nyújtottak be 131 milliárd forintra, ebből 32 milliárd értékben 543 nyert, köztük 60 bajai - összegezett Bányai. Ugyanakkor hozzátette: voltak olyan pályázatok, amelyek nyerhettek volna, ám későn szereztek tudomást azok benyújtásáról, így sem tanácsaikkal, sem kapcsolataikkal nem tudták segíteni a terveket.- A legjobb lobbisták sem tudnak segíteni, ha későn látják a szakmai részt. ló tanácsadót érdemes foglalkoztatni, senkit nem fog érdekelni pártállása, ha sikerrel jár egy pályázat - mondta a közgyűlési elnök. Bányai a kilátások kapcsán kijelentette: jogilag nem, gyakorlatilag viszont bedőlt az állami költségvetés. Ezért az önkormányzatokat sújtó elvonásokra kell felkészülni, miközben a munkahelyek megtartása is fontos feladat. ■ K. T. Akadálymentesítik a helveciai intézményeket Megkezdődtek a helvéciai polgármesteri hivatal akadálymentesítési munkálatai A vállalkozó várhatóan jövő hét végére végez. A hivatal után a Szabó Sán- dor-telepi orvosi rendelő következik, az ottani akadálymentesítési munkákat szintén a pályázaton megítélt összegből fedezik. ■ S. H. Rostás László kisebbségi önkormányzati vezető bizonyos abban, hogy nem a közhangulatot tükrözik a feliratok Cigányellenes feliratok bukkantak fel szerdára virradóra Kiskunhalason. A romák megölésére buzdító mondatokat a városban több helyütt is falra firkálták. Pozsgai Ákos Kiskunhalason több helyütt ezt írták a falakra: „Öljétek a cigányt!” A rendőrség nyomoz az uszító feliratok készítői után. A lapunknak nyilatkozó Rostás László, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint ezek a feliratok nem tükrözik a város lakosságának véleményét. Az ügyben ő tett feljelentést a rendőrségen. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke hívta telefonon kiskunhalasi kollégáját, Rostás Lászlót kora reggel, mert az első jelzések őhozzá futottak be. Ezt követően kezdtek el égni a telefonvonalak a halasi rendőrkapitányság ügyeletén is, ahova több bejelentés érkezett. Az első feliratot a Halasi Városgazda Zrt. dolgozói vették észre, a cég Szent Imre utcai telephelyének falára fújták rá a „Halál a cigányokra” szöveget vörös színű szórófestékkel. Az önkormányzat tulajdonában lévő városüzemeltetési cég köztudottan nagyobb számban foglalkoztat roma származású közmunkásokat, ennek tudják be az ott dolgozók, hogy éppen ide került az egyik felirat. A munkások egyébként még a rendőrség megérkezése előtt letakarították a feliratot a falról. Uszító szövegek jelentek meg az 53- as főút mentén, a Széchenyi úton is, ahol egy magántulajdonban lévő családi ház tégla- kerítését fújták be ugyanezzel a tartalmú szöveggel. A ház tulajdonosát nem is annyira a rongálás, hanem a szöveg tartalma háborította fel. A hatvan év körüli asszony nem érti, miért kell tömeghisztériát kelteni a veszprémi gyilkosságból, mert szerinte azzal lehet összefüggésben a falfirkálás. Az Erdei Ferenc téri lakótelep Vasút utcai oldalán lévő egyik négyemeletes lakótömb falán „Öljétek a cigányt!” szöveg olvasható, amit vörös színű festékkel fújtak rá. A Városgazda Zrt. vállalta, hogy eltávolítják a többi helyről is. Konfliktuskezelés rostás László, a halasi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta: sokan hívták telefonon, és arról biztosították, hogy a megjelent feliratok nem tükrözik a város lakosságának véleményét. Rostás, aki az OCÖ konfliktuskezelő bizottságát vezeti, éppen jövő hét kedden találkozik több roma vezető társaságában az igazságügy-miniszterrel és az országos rendőrf& kapitánnyal. A találkozón a miskolci és a veszprémi ügyek lesznek terítéken, de várhatóan a kiskunhalasi uszító feliratok is szóba jönnek ■ A rendőrség nyomoz az uszító firkálok ellen. Van annak a pénznek helye na, megcsináltam a nagy üzletet! Persze nem magamnak, mert az üzletembergének valahogy kimaradtak belőlem, párttagságra meg sose vetemedtem. azért igyekszem felvenni korunk tempóját, és megtanulni, hogyan kell helyesen dönteni, takarékoskodni. Például idén töredékét költőm sítáborozásra a korábbi években szokásos összegnek. Nem vagyok mártír, aki a válságra hivatkozva búsongva szorít a derékszíjon. Könnyedén döntöttem el, hogy egyeüen fillérrel sem áldozok több pénzt erre a célra. Nem kellett latolgatnom a gazdasági és társadalmi következményeket, elemezgetni a képzeletbeli forgatókönyveket, fontolgatni az elhatározás bejelentésével járó, lehetséges családi bonyodalmakat. Még sosem voltunk síelni, így megrázkódtatás nélkül viseljük a hagyományőrzés ezen gyakorlatát. Megjegyzem: már Sándorunk - a költő - is bátran biztosította szeretetmentes csodálatáról a zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes táját! szerintem a síelés divatos hóbort. Költséges mulatság, ami sokaknak jelent megél hetést. Leginkább a hegyvidékeken. Pedig a forralt bor nyakalásához fölösleges sok száz kilométert utazni, majd felkapaszkodni egy magaslatra, aztán súlyos sérülések kockázatát vállalva a mélybe száguldani. Különben is komolyan lehet venni egy sportágat, amihez nem kell labda? tudom, sportolni egészséges, fizikai és szellemi kondíciónk megőrzésében fontos a mozgás. Az én napjaim se telnek téüenkedéssel! Gyakran megyek orvoshoz, patikába. Mostanában lendítem fel a gyógyszer- és papírzseb- kendő-ipart, valamint a -kereskedelmet. nekik is élniük kell valamiből, és nekem is hasonló terveim vannak. Levízágyúzzák a fákról a varjúfészkeket madárhadművelet Városházi kényszerintézkedés a lakók panasza miatt A varjak intelligensek, „érző lelkek’’- Iványosi-Szabó András neves környezetvédelmi szakemberként nehéz szívvel számolt be a fészektelenítésről Jelentősen megcsappant az európai állomány ► Folytatás az 1. oldalról A Széchenyivárosban élő emberek jó ideje nem tudják elviselni, hogy a panelvárosrészben vetési varjak is laknak, méghozzá jó nagy kolóniában. Halálmadárként emlegetik őket, azt mondják rájuk, hogy rondák, és folyton kárognak, ráadásul oly’ hangosan, hogy felverik álmukból a kisgyerekeket. Sőt le is sz..ják őket, így már a játszótérre se lehet velük lemenni. A varjak rövid időn belül másodszor válnak fészektelenné. Korábban a református temető nyárfáin laktak, ám azokat 2007 márciusában, illetve augusztusában (vagyis két hullámban) a temető üzemeltetője kivágta. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a nyárfák nagy része elöregedett, kiszáradt, balesetveszélyessé vált (Petőfi Népe, 2008. március 19., 3. oldal). Ugyanakkor tagadhatatlanul forgalomban van a helyi köztudatban, illetve szóbeszédben, hogy a hozzátartozókat - is - zavarták a madarak. Különösképpen méltatlannak és kegyeletsértőnek érezték a helyzetet, amikor a varjak anyagcseréjének nyomait kellett takarítaniuk a sírokról. Az Irinyi úti fakivágás eredményeképpen aztán a Március 15. utca nyárfáin jelent meg egy nagyszámú varjúcsoport 2008 tavaszán. Kényszerűségből ott, a vízműdomb környékén raktak fészket a jószágok, mireföl természetesen már onnan hallatszott a lakók panasza. De nem véletlen az sem, hogy az Irinyi út-Akadémia körút környékétől sem tudnak elszakadni a madarak.- Azt már a fakivágáskor lehetett tudni, hogy kétszáz méteres körzeten belül visszatelepülnek - így az alpolgármester, a Kiskunsági Nemzeti Park egykori igazgatója. - És most sem lesz ez másként: hiába veretjük le a fészküket, két hónap múlva nyilván újra tábort ütnek valahol a közelben. Mindenesetre azt megelőzendő, hogy mostani helyükön újra fészket rakjanak, kilógatunk a fákra úgy harminc varjútetemet, melyeknek a kipreparálását ingyen vállalta a Kiskunsági Nemzeti Park. A varjak ugyanis nemcsak intelligens állatok, de „érző lelkek” is: ahol elhullott társat látnak, oda nem szívesen mennek vissza. A műveletre egyébként február 15-éig érvényes a város engedélye, vagyis még a héten él. A tűzoltók a délelőtti órákban kerítenek alkalmat a fészekvíz- ágyúzásra, tehát amikor sem az emberek, sem a madarak nincsenek otthon. A Március 15. utcán, a garzonnál kezdenek kilenckor, és a Móra-iskolánál fejezik be a hadműveletet. A lehulló fészkeket az önkormányzat ösz- szeszedeti. ■ Kosa György A vetési varjú természetes élőhelyén igen hasznos, továbbá okos és leleményes madár, így már jól alkalmazkodott a városi életmódhoz is: Védett - ellentétben a dolmányossal, ami egyenesen vadászható faj. Az európai állomány a szisztematikus pusztítás miatt mára jelentősen megcsappant. Fészekeltávolításra csak a környezetvédelmi hatóság adhat engedélyt. k 1 4
